Alig néhányan sejtették, hogy a gáztűzhelyek mögött komoly kockázatok húzódhatnak meg.

Az otthoni levegőminőség optimalizálása érdekében elengedhetetlen a megfelelő szellőzés biztosítása és a gázkészülékek rendszeres karbantartása.

A Greenpeace által végzett kutatás során 12 háztartás, köztük 9 horvát és 3 magyar otthon, váltott gáztűzhelyéről elektromosra. A kutatók alaposan megfigyelték a levegőminőséget az átállás előtt és után, összesen két héten keresztül, különféle mérőeszközök segítségével. Az elemzés célja, hogy feltérképezze az elektromos tűzhelyek használatának hatását a beltéri és kültéri levegő minőségére.

A beltéri levegőszennyezés napjainkban egyre inkább komoly egészségügyi kihívásként jelenik meg. Amikor különböző gázok, például nitrogén-dioxid, szén-dioxid és illékony szerves vegyületek, mint például benzol, kerülnek a levegőbe, azok biztonságos határértéke nem meghatározható. Az irritáló hatású nitrogén-dioxid jelentős károkat okozhat a légutakban, fokozhatja a légzési nehézségeket, asztmás rohamokat idézhet elő, és csökkentheti a tüdő működését, különösen a gyermekek és a már meglévő egészségügyi problémákkal küzdők körében. Ezen kívül a nitrogén-dioxid szív- és érrendszeri problémákat is kiválthat. A benzolt a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség emberi rákkeltő anyagként azonosította. Ráadásul a kibocsátott gázok közül a metán, mint erősen üvegházhatású gáz, jelentős szerepet játszik a klímaváltozás fokozódásában.

A kutatás eredményei szerint a nitrogén-dioxid és a benzol szintje minden háztartásban alacsonyabb volt, miután gázról elektromos főzésre váltottak. Néhány háztartásban a benzol az átállás után már nem is volt kimutatható. Az elektromos főzésre való áttérés után egyetlen háztartás sem haladta meg az Egészségügyi Világszervezet napi nitrogén-dioxid irányadó határértékét, míg gáz használata esetén három háztartás is túllépte azt.

"Most már egyértelmű bizonyítékaink vannak arról, hogy a gáz nemcsak az éghajlatra gyakorol káros hatást, hanem az egészségünkre is komoly veszélyt jelent. Senkinek sem lenne szabad választania a vacsora elkészítése és a tiszta levegő belélegzése között" - hangsúlyozta dr. Mátyás Eszter, a Greenpeace Közép- és Kelet-Európa energiakampányának vezetője. "Itt az idő, hogy a döntéshozók felelősségteljes lépéseket tegyenek, és támogassák az embereket a tisztább és egészségesebb konyhákra való áttérésben."

A beltéri légszennyezés kockázata igen sokakat érint Magyarországon: Az Eurostat 2023-es adatai szerint a háztartások körülbelül 63 százaléka gázzal főz, és csak 18 százaléka használ áramot az ételek otthoni elkészítéséhez (Ez utóbbi szám akár villanyrezsó használatát is jelentheti, tehát nem csak az elektromos tűzhelyek tartoznak ebbe a halmazba.)

De vajon tényleg hozzájárulunk a lakás levegőjének szennyezéséhez, ha csak alkalomszerűen készítünk ételeket otthon?

A kutatásban részt vevő személyek nem naponta, de hetente többször is használták a gáztűzhelyt. A fő problémát az jelenti, hogy amint lángra lobbantjuk a gázt, a nitrogén-dioxid és különféle illékony szerves vegyületek szabadulnak fel a levegőbe. Bár rövidebb főzési idő alatt ezek az anyagok is kevesebb ideig kerülnek a levegőbe, a káros hatásuk ugyanúgy megmarad - felelte a Blikk kérdésére Mátyás Eszter.

Az elektromos átállás kétségtelenül jelentős költségekkel jár, ami világosan látható. Mátyás Eszter véleménye szerint éppen ezért a környezetvédők arra sürgetik az államot, hogy először azokat a háztartásokat támogassa a cserében, ahol különösen hátrányos helyzetű emberek élnek: például krónikus légúti betegséggel küzdő egyének, gyermekek, valamint alacsony jövedelműek, akik rosszul szellőző otthonokban laknak. A zöld szervezet tisztában van azzal is, hogy sok háztartás villamos hálózatát jelentősen fel kellene újítani ahhoz, hogy biztonságosan üzemelhessenek benne elektromos tűzhelyek. Szerintük az államnak ezt a hálózatfejlesztést is támogatnia kellene, ott, ahol a szükség megkívánja. Mátyás megjegyezte, hogy a kutatásban részt vevő egyik magyar alanyuknál is hálózatátalakításra volt szükség az átállás érdekében.

Mit tudunk mégis tenni akkor, ha az elektromos tűzhely rövid távon opció a lakásunkban? A gáztűzhely káros hatásait többek között azzal tudjuk csökkenteni, hogy főzés közben nyitva hagyjuk az ablakot vagy gyakran szellőztetünk, de az is sokat segíthet, ha a tűzhely használata közben bekapcsoljuk a szagelszívót. Hasznos lehet még, ha csak olyan alacsony lángon főzünk, amennyire az a főzéshez éppen szükséges, illetve ha gázrózsához illő méretű edényeket használunk, a túl kicsi edény ugyanis ugyanis pazarló égést és szennyezést okoz. Fontos, hogy rendszeresen tisztítsuk a gázrózsákat, és ellenőriztessük a gázkészüléket. Azzal is tehetünk az egészségünkért, ha főzés közben csak annyi időt töltünk a konyhában, amennyit muszáj.

Mint Mátyás Eszter a Blikknek is kiemelte, az Európai Unió épületek energiahatékonyságáról szóló irányelve szerint 2030-tól új építésű lakásokban már nem is lehet fosszilis tüzelésű rendszereket telepíteni. A Greenpeace szerint azonban már 2027-től be kellene tiltani a gáztűzhelyek elhelyezését az új lakásokban, és azt is szeretnék, hogy a nitrogén-dioxid és az illékony vegyületek határértékei építési szabványokban legyenek korlátozva a szélesebb körű klíma- és közegészségügyi politika részeként.