Bár az infláció mérséklődése várható, az alapkamat szintje továbbra is magas marad.

A kormány választási kedvezményei tovább szűkítették a jegybank mozgásterét, de ettől függetlenül már előre sejthető volt, hogy az alapkamat 6,5 százalékon stabilizálódik.

A jegybank monetáris tanácsa (MT) a várakozásoknak megfelelően döntött, és a szeptember 23-i ülésén nem módosította a kamatkondíciókat, így az alapkamat továbbra is 6,5 százalékon marad. Mint már hónapok óta, most sincs szükség kamatemelésre, ugyanakkor a kamatcsökkentés sem jöhet szóba. A forint árfolyama az utóbbi időszakban stabilan, sőt, kifejezetten erősödve teljesít, de egy esetleges kamatcsökkentés valószínűleg a gyengülés irányába hatna. A jegybank pedig kiemeli, hogy a jelenlegi gazdasági környezetben az inflációval kapcsolatosan elengedhetetlen a stabil árfolyam fenntartása.

A friss döntés megfelel a tanács hónapok óta változatlan iránymutatásának: az óvatos, türelmes monetáris politika, a szigorú kondíciók, a pozitív reálkamat (tehát az inflációnál magasabb kamatszint) fenntartása indokolt.

Októberben az inflációs mutató 4,3 százalékra rúgott, ami megegyezik a három előző hónap adataival. A bázishatás, vagyis az előző év azonos időszakának értékei, várhatóan novembertől a következő tavaszig alacsonyabb inflációs rátákat eredményez, az év elején akár 3 százalék alatti számokra is lehet számítani. Fontos azonban megjegyezni, hogy a jegybank előrejelzései 1,5 éves időtávra vonatkoznak, és a kamatdöntéseket nem csupán az aktuális inflációs adat befolyásolja.

Az MNB előrejelzése alapján a 3%-os inflációs cél elérése 2027 elejére várható, ami hosszú időtávot jelent. Ezzel párhuzamosan a lakosság és a vállalkozások inflációs várakozásai jelentősen, sőt irracionálisan magas szinten stagnálnak, ami kihívást jelent a jegybank számára. Ezt a tényezőt figyelembe kell vennie a monetáris politikájának alakításakor.

A jegybank mozgástere jelentősen szűkül, mivel Nagy Márton gazdasági miniszter bejelentette, hogy a kormány a költségvetési hiánycélt az idei és a következő évre a GDP 5 százalékára emeli. Ezzel párhuzamosan a költségvetés lazítást valósít meg a választások előtt, például a 14. havi nyugdíj egyheti részletének kifizetésével és kedvezményes hitelek nyújtásával. Az állami pénzosztás jellemzően inflációt generáló hatással bír, így az árstabilitás szempontjából minimum további kockázatokat hordoz.

Közben a kormányzati árkorlátozó intézkedések (a meghosszabbított és kibővülő árrésstop, "önkéntes" árkorlátozások) a tényleges infláció egy részét lefojtják, a hatás 1,5 százalékpont körüli lehet. Az intézkedések kivezetése várhatóan az infláció megugrásával jár majd.

A szakértők előrejelzései alapján az alapkamat csökkentése valószínűleg csak jövőre, talán az év közepén, de inkább az év végén válik aktuálissá.