Legyél körültekintő a ballagásodról készült posztokkal kapcsolatban! A NAV figyelme is felkeltődhet, és elképzelhető, hogy egy váratlan borítékot kapsz tőlük – de sajnos nem az ünneplésre szánt pénz fog benne lapulni. - Pénzcentrum
Ballag már a vén diák - hangzik fel sok középiskola folyosóján hamarosan, jövő héten pedig már kezdődnek is az érettségik. A májusi hosszú hétvégén sok diák ballag el, összegyűlik a család és nem ritkán ajándékokkal lepik meg a fiatalokat. Ballagásra gyakran ajándékoznak még mindig - a pénzes borítékon túl - ékszert, órát, de akár új telefont, tabletet vagy laptopot is, amire szükség lehet az egyetemen. Sokan nem tudják azonban, hogy a nagyértékű, 150 ezer forintnál drágább ajándékok után milyen esetben kell és nem kell megfizetni az illetéket. A NAV szeme pedig mindent lát, főként a neten: aki kiposztolja a drága ballagási ajándékot, ne csodálkozzon, ha az adóhatóság is küld egy levelet. Viszont abban a borítékban nem pénz fog érkezni. Továbbá mindig jobb befizetni önként az illetéket, ha kell, mint megvárni, hogy az adóhatóság felkeressen, posztolás ide vagy oda.
Az utóbbi években a termékek árai olyan mértékben emelkedtek, hogy már egy átlagos okostelefon ára is könnyedén átlépi a 150 ezer forintos határt. Miközben a nagyértékű ajándékokra vonatkozó értékhatár változatlanul 150 ezer forint maradt, egyre több magyar találkozhat azzal a helyzettel, hogy drágább ajándékot ad vagy kap, ami után illetékfizetési kötelezettség keletkezik. Az ajándékozási illeték mértéke pedig nem elhanyagolható, hiszen 18 százalékos, kivéve, ha lakás célú ingatlanról van szó, ahol a kedvezményes 9 százalékos illeték érvényesül.
A ballagási ajándékok között akadnak olyanok, amelyek után már esélyes, hogy illetéket kell fizetni. Ha kiposztoljuk ezeket az ajándékokat az internetre, a NAV is könnyen megtalálhatja, és felszólítást küldhet az illeték megfizetésére. A legjellemzőbb ilyen ajándék az óra, az ékszer vagy az okoseszközök. Vannak persze néhányan, akik autót kapnak balagásra, de az viszonylag kevés diákot érinthet. Viszont akár már egy bicikli vagy e-roller is simán meghaladhatja a 150 ezres értéklimitet.
Az ajándékozási illetékekről szóló jogszabály világosan meghatározza, hogy milyen esetekben merül fel az illeték kötelezettsége. Az ajándékozás lehet ingatlan vagy ingó vagyontárgy átadása, továbbá ide tartozik a vagyoni értékű jog ingyenes létrehozása, valamint ennek átruházása vagy gyakorlásának ingyenes átengedése. Fontos kiemelni, hogy az ajándékozásra vonatkozó illeték csak akkor válik esedékessé, ha az ajándékozásról írásos dokumentum készült. Amennyiben ingó ajándékozásról van szó, és nem készült okirat, az illeték csak abban az esetben lép életbe, ha az ajándékozott ingó dolog forgalmi értéke meghaladja a 150 000 forintot.
Az ingó vagyontárgyak közé tartozik minden olyan vagyontárgy, amely nem minősül ingatlannak, beleértve a pénzeszközöket és értékpapírokat is. Fontos tudni, hogy ha ilyen ajándékot adunk át, és annak értéke meghaladja a 150 ezer forintot, akkor az ajándékozás illetékköteles, függetlenül attól, hogy formálisan jegyzőkönyvbe van-e foglalva az átadás. Ez vonatkozik bármilyen értékes tárgyra, legyen az egy elegáns Herendi porcelán étkészlet, egy modern elektromos bicikli, vagy akár egy vaskos lexikonban rejtett pénzes boríték. Tehát mindenképpen figyeljünk arra, hogy amennyiben nem érvényesül az illetékmentesség, úgy be kell jelentenünk az ajándékot a NAV felé.
A törvény különböző mentességi okokat sorol fel az ajándékozási illeték alól, és ezek közül a leggyakoribb eset a családi ajándékozás. Mentesül az illetékfizetési kötelezettség alól az ajándékozott, ha az ajándékozó közvetlen rokon, például nagyszülő, szülő, gyermek vagy unoka (ez utóbbi az örökbefogadottakra is vonatkozik), valamint házastárs vagy bejegyzett élettárs is. Az ilyen ajándékozások esetén az ajándékot fogadó félnek nincs bejelentési kötelezettsége. Érdekesség, hogy 2020 júniusától már a testvérek közötti ajándékozás is illetékmentes lett.
Gyakran hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról, hogy a barátoktól, barátnőktől, vőlegényektől, menyasszonyoktól, nagybácsiktól, nagynéniktől, távoli rokonoktól, vagy keresztszülőktől kapott ajándékok már nem esnek az illetékmentes ajándékok körébe! Fontos azonban megjegyezni, hogy ha olyan családtagokról van szó, akikkel közös egyenes ági rokonunk van, akkor az ajándék továbbadásával megoldható az illetékmentesség. Hasonlóképpen, ha nem vagyunk házastársak, de közös nagykorú gyermekünk született, ezt a szabályt is könnyen kijátszhatjuk. Viszont például a leendő házasok esetében nincs lehetőség a kibúvóra.
A NAV, ha felfedezi, hogy elmulasztottuk befizetni az illetéket, akkor figyelmeztetést küld. A figyelmeztetésben megszabott határidőig érdemes befizetni az illetéket, mert ha ezt nem tesszük meg, akár mulasztási bírságot is kiszabhatnak. Fontos, hogy az adóhatóság elsődlegesen célja nem a bírságolás, hanem az, hogy az elmaradt illetékeket beszedje.
A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete e témában korábban megosztotta lapunkkal a következő információkat:
A valóságban az illetékfizetés bejelentésének kötelezettsége már 2016. január 1-jétől kezdve az adózás rendjéről szóló törvény keretein belül garanciális szabályként került rögzítésre. Eszerint, ha egy magánszemély adózó elmulasztja ezen bejelentési kötelezettség teljesítését, az adóhatóság a mulasztási bírság kiszabása helyett - határidő megállapításával - figyelmezteti az adózót a kötelezettségei teljesítésére. Amennyiben a határidőn belül pótolják a bejelentést, akkor nem alkalmazható mulasztási bírság. A jogalkotó szándéka az volt, hogy a jellemzően adminisztratív hibák vagy tájékozatlanság miatt történt mulasztások ne eredményezzenek automatikus büntetést. (Lásd: a régi Art. 172/A. § és az új Art. 221. § (1) a). 2018-tól a rendelkezést minden adózóra kiterjesztették, így a cégekre is vonatkozik, kivéve az adóköteles tevékenység megkezdésének bejelentését, a munkavállalók bejelentését, az online számla-adatszolgáltatást, a gépjármű-illeték bejelentését és az EKAER-t.
Az 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről, különösen a 91. §-a, előírja, hogy a "vagyonszerzési illetékhez kapcsolódó, de ingatlan-nyilvántartási eljárást nem igénylő jogügyletet a szerződő felek - a 76. §-ban említett kivételtől eltekintve - közvetlenül az állami adóhatóságnak kötelesek bejelenteni. E bejelentést az illetékkötelezettség keletkezését követően 30 napon belül kell teljesíteni, a vagyonszerzést igazoló irat eredeti és másolati példányának, vagy elektronikus ügyintézés esetén - amennyiben a vagyonszerzést rögzítő irat nem elektronikus formátumú - a hiteles elektronikus másolati példányának benyújtásával."
Tehát, ha nem közvetlen rokon vagy testvér ajándékoz 150 ezer forintnál értékesebb ingóságot ballagás alkalmából, akkor a kedvezményezettnek ezt be kell jelentenie az adóhatóságnál a korábban említett módon, és köteles megfizetni az előírt illetéket is! Amennyiben valaki ezt elmulasztja, és a NAV figyelmeztetést küld a bejelentési kötelezettségről, a legjobb, ha mihamarabb pótolja a hiányosságot a megadott határidőn belül, hogy elkerülje a pénzbírságot.
A törvény szerint az illeték mindig a vagyonosodó felet, azaz a megajándékozott személyt terhelik, azaz az fizet, akit megajándékoznak. Az ajándékozási szerződés megkötése gyakorlatilag ugyanúgy történik, mintha adásvételi szerződést kötnénk: rögzítjük benne az elajándékozásra szánt vagyontárgy adatait és becsült értékét, illetve az ajándékozás feltételeit is - például, hogy milyen esetekben formálunk jogot az ajándék visszakövetelésére. Az ügyvéd által készített, közjegyzői hitelesítéssel ellátott ajándékozási szerződést a végén aláírják a felek - ezzel hivatalossá teszik az ajándékozást, a vagyontárgy tulajdonjoga átszáll a megajándékozottra - és bizonyos esetekben így keletkezik az ajándékozási illeték fizetési kötelezettség is.
Az ajándékozás folyamatát fontos bejelenteni az adóhatóság felé, amelyről levélben kapunk tájékoztatást az esedékes adó összegéről, így nem szükséges előre kalkulálnunk. Az alapvető szabályok szerint a lakóingatlanok után fizetendő ajándékozási illeték 9%, míg nem lakhatási célú ingatlan esetében ez 18%-ra emelkedik. Az autók és más gépjárművek ajándékozásakor szintén 18%-os illetéket kell figyelembe venni. Minden egyéb ingóság esetén, ha az ajándék értéke meghaladja a 150 ezer forintot, szintén 18%-os illetéket kell megfizetni.
Az ajándékozási illeték mértéke meglehetősen jelentős, ezért érdemes alaposan megfontolni, hogy valóban érdemes-e ajándékot vásárolni az unokaöcsénknek, mondjuk egy robogót, vagy a keresztlányunknak egy ékszerszettet, esetleg az unokatestvérünknek egy új iPhone-t. Különösen fontos ez, ha az ajándékozott számára gondot okozhat az illeték kifizetése. Egy váratlan levél a NAV-tól biztosan nem éppen az a meglepetés, amire vágyunk. Ha tehát mégis úgy döntünk, hogy nagyobb értékű ajándékot adunk, érdemes előre figyelmeztetni az ajándékozottat az illeték befizetési kötelezettségére, hogy ez a rész ne maradjon figyelmen kívül.
