A spenót fogyasztása néha rejtett kockázatokkal járhat, ha nem figyelsz oda a megfelelő elkészítési módokra. Érdemes tudni, hogy bizonyos körülmények között a spenót nemkívánatos hatásokat okozhat, ezért fontos, hogy tudatosan fogyaszd!
Az utóbbi időszakban egyre több helyen hallani, hogy a nyers zöldségek fogyasztása elengedhetetlen az egészségünk szempontjából. Ennek hátterében a bélrendszerünkben található mikrobiom áll, amely a baktériumok, vírusok és gombák összességét jelenti. A mikrobiom állapota szoros kapcsolatban áll a mentális jólétünkkel, immunrendszerünk hatékonyságával, valamint a különféle krónikus betegségek kialakulásával. A mikrobiom egészségének fenntartásához elengedhetetlen, hogy elegendő nyers zöldséget és gyümölcsöt fogyasszunk. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy nem minden zöldség alkalmas nyers fogyasztásra – még azok közül sem, amelyek egyébként ehetőek. Például a spenót nyersen történő fogyasztása esetén érdemes óvatosnak lenni.
Ahogy a Mindmegette is megemlíti, a spenót fogyasztása nyersen és főzve is számos előnnyel jár. Nyers állapotában megőrzi azokat az értékes tápanyagokat, amelyek a hőkezelés során elveszhetnek. Ugyanakkor érdemes figyelembe venni, hogy a spenót oxálsavban gazdag, ezért nem ajánlott túlzásba vinni a nyers fogyasztását. A mértékletesség kulcsfontosságú, hogy élvezhessük a spenót jótékony hatásait anélkül, hogy kockáztatnánk az egészségünket.
Fontos megemlíteni, hogy az oxálsav kalciumsója nem oldódik vízben, ami miatt felhalmozódhat a szervezetben, és hozzájárulhat a vesekövek képződéséhez. Ezért a vese- vagy epeproblémákkal küzdőknek különösen ügyelniük kell arra, mennyi nyers spenótot fogyasztanak.
A spenót nemcsak tápláló, hanem nitrátban is gazdag, amely főként a szárában halmozódik fel. A nitrát a szervezetben nitritté alakulhat, és ebből a folyamata során potenciálisan daganatképző anyagok, nitrózaminok keletkezhetnek. Azonban van egy jó hír: a napfényben gazdagabb környezetben növekvő spenót kevesebb nitrátot tartalmaz, így tavasszal és nyáron a szabadban termesztett zöldségek választása kedvezőbb lehet. Érdemes megjegyezni, hogy a tárolás során a nitrátszint emelkedik a spenótban, ezért fontos, hogy hűtőszekrényben tároljuk, és minél hamarabb fogyasszuk el.
Összességében tehát ha nyers zöldségeket fogyasztanánk, válasszunk inkább a klasszikusokból: együnk répát, uborkát, paradicsomot, paprikát, karalábét, zellerszáraz vagy zellergumót, káposzta- és salátaféléket. A spenóttal nyers formában bánjunk csínját, az ízét élvezzük inkább főzelékekben vagy egyéb, spenótos ételekben. Ezzel a recepttel garantáltan nem nyúlunk majd mellé:
