A Föld egyik alapvető védelmi mechanizmusa kritikus állapotba került: ha a helyzet nem javul, súlyos következményekkel kell szembenéznünk.
Az Európai Űrügynökség (ESA) legfrissebb megfigyelései szerint a Föld mágneses mezejében található gyengébb erősségű zóna, amelyet Dél-atlanti anomáliának neveznek, 2014 óta jelentős mértékben, Európa nagyságával megegyező területtel bővült - számolt be róla a LiveScience.
A Földet védő mágneses mező gyenge részének további növekedése különösen
a bolygó körül keringő műholdak, illetve az emberes űrküldetések szempontjából jelent rossz hírt, mivel így a nagyobb dózisú, a Napból érkező sugárzásnak lehetnek kitéve.
Az ESA Swarm-műholdhármasának legújabb adatai rávilágítanak, hogy a Dél-Atlanti-óceán feletti mágneses területen, amely eleve gyengébb mágneses mezőről ismert, a Dél-atlanti anomália romlása továbbra is megfigyelhető. 2014 óta ennek a területnek a kiterjedése csaknem elérte a kontinentális Európa területének felét. Ezzel egy időben a Kanada felett található, különösen erős mágneses mező fokozatosan zsugorodik, míg Szibéria fölött egy másik erőteljes mágneses régió jelentős növekedésen ment keresztül.
A Dél-atlanti térségben tapasztalható, a megszokottól eltérően gyengébb mágneses mezővel rendelkező zóna terjedelme a Swarm műholdak 11 évvel ezelőtti fellövését követően folyamatosan bővül.
„Kérlek, alakítsd át a szöveget saját stílusodban” – kérte Chris Finlay, a Dán Műszaki Egyetem geomágnesességgel foglalkozó kutatója, aki a témával kapcsolatos tanulmányának vezető szerzőjeként a Physics of the Earth and Planetary Interiors folyóiratban publikált.
A három műholdat 2014-ben állították pályára, hogy nagy pontossággal kövessék a Föld magjából és köpenyéből, valamint az ionoszférából és a magnetoszférából származó mágneses jeleket. A Föld mágneses terét - pontosabban geomágneses terét - a feltételezések szerint a bolygó forgásához kapcsolódó, olvadt vasból álló külső mag generálja, mintegy 2900 kilométerrel a felszín alatt. A tér erőssége folyamatosan változik, működésének részleteit pedig a kutatók ma is vizsgálják.
A geomágneses tér védelmező pajzsként működik, megóvva a Föld felszínén élő organizmusokat a Napból érkező ionizált részecskék által generált káros sugárzástól. Ennek a jelenségnek a leglátványosabb megnyilvánulásai a lenyűgöző sarki fények, amelyek a poláris területeken varázslatos fényjátékot varázsolnak az éjszakai égboltra. A geomágneses mező nemcsak a földi életet védi, hanem a világűr mélységeibe is kiterjed, így az alacsony Föld körüli pályán keringő űreszközöket – például a legtöbb műholdat és a Nemzetközi Űrállomást (ISS) – is megóvja a sugárzás hatásaitól. Ugyanakkor a tudósok figyelmeztetnek arra, hogy a Dél-atlanti gyenge zónán áthaladó űreszközök és űrhajósok most különösen nagyobb sugárzásnak lehetnek kitéve, ami fokozott óvatosságot igényel.
Az űreszközök elektronikai rendszereit ez a sugárzás fokozott meghibásodásokkal, károsodásokkal vagy akár időszakos leállásokkal sújthatja.
A mágneses mező gyengülése miatt
Az űrben tartózkodó emberek számára a kockázatok fokozódhatnak, mivel a sugárzás hatására megnövekedhet a DNS károsodásának és a daganatos betegségek megjelenésének valószínűsége.
A geomágneses tér erőssége elmarad a mindennapi mágnesekétől, mivel intenzitása körülbelül 22 ezer és 67 ezer nanotesla között ingadozik. Különösen érdekes a Dél-atlanti anomália területe, ahol a geomágneses tér intenzitása ritkán haladja meg a 26 000 nanoteslát. Ezzel szemben az észak-kanadai zónák, melyek erős geomágneses mezővel rendelkeznek, már 57 ezer nanotesla feletti értékeket produkálnak.
Ezek az északi féltekén megfigyelt változások váratlanok voltak
"Finlay kifejtette, hogy a változások valószínűleg összefonódnak a magban áramló folyékony fém dinamikájával, ám a pontos okot még nem tudjuk meghatározni."
