Véráldozatok - Vajon valóban szándékosan küldték Ukrajnába az észak-koreai katonákat, hogy ott meghaljanak?

"Nincs erőnk, hogy visszaszerezzük" - jelentette ki Volodimir Zelenszkij Donbászról és a Krím-félszigetről. Az oroszok által elragadott területek sorsa egy friss interjúban került szóba, amelyet az ukrán elnök adott a Le Parisien nevű francia lapnak. Zelenszkij elnök a kérdésre válaszolva, hogy milyen kompromisszumokra lenne hajlandó a béke megkötése érdekében, elmondta:

Az ukrán alkotmány egyértelműen megtiltja területeink átadását. Jelenleg a Krím és Donbasz területei de facto orosz ellenőrzés alatt állnak, és a saját hadseregünk erejével nem tudjuk ezeket visszaszerezni. Ezért csak a nemzetközi közösség diplomáciai nyomására támaszkálhatunk, hogy rávilágítsunk Putyinra és kényszerítsük a tárgyalóasztalhoz. (...) Nem állítom, hogy gyengék lennénk, de az erőnk sem elegendő a helyzet megoldásához.

Zelenszkij kifejtette Ukrajna helyzetét a nemzetközi közösségben. Arra a kérdésre, hogy csatlakozunk-e a NATO-hoz, válaszul azt mondta: "Nem tudjuk." Az Európai Unió tagságáról optimistán nyilatkozott: "Igen, a jövőben csatlakozni fogunk, de hogy mikor, azt még nem tudjuk." Hozzátette, hogy "Mi nem delegálunk mandátumot, és nem tekintjük magunkat áldozatoknak. Senkinek sincs joga Ukrajna nélkül tárgyalni Putyinnal."

Ezen a ponton érdemes emlékeztetni arra, hogy Volodimir Zelenszkij december 7-én, a Notre Dame újbóli megnyitásának ünnepségén találkozott Donald Trumppal Párizsban. A francia elnök, Emmanuel Macron által kezdeményezett megbeszélés keretében a januárban hivatalba lépő amerikai elnök arra szólította fel a feleket, hogy tegyenek lépéseket a tűzszünet érdekében, és kezdjenek el tárgyalásokat. Azóta azonban nem tapasztaltunk érdemi előrelépést.

Ami azonban tény, hogy az Egyesült Államok által biztosított, Joe Biden ígérte katonai segély az ukrán elnök szerint 2025 végéig fedezi Ukrajna fegyver- és anyagszükségletét. Mindezt a napokban egy sajtótájékoztatón Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője is megerősítette: "Ukrajna megkapja a szükséges támogatásokat a 2025. január 20-i elnökváltás előtt."

Miller azonban a nagyszabású katonai segélycsomag egyes tételeit már nem részletezte. Arról már a Kyivpost, Ukrajna legnagyobb angol nyelvű portálja ír, hogy Ukrajna addig is próbálja meggyőzni Trumpot, hogy az Egyesült Államoknak továbbra is megéri támogatnia őket. Egyfelől Ukrajna gazdag természeti erőforrásai miatt, másfelől az USA-nak sem érdeke egy győztes Oroszország.

Zelenszkij hangsúlyozta, hogy mivel Donald Trump még nem kezdte meg hivatalos tevékenységét, jelenleg nem tud hozzáférni a létfontosságú hírszerzési információkhoz. "Amint azonban átlép a Fehér Ház küszöbén, a hírszerzéstől a védelmi minisztériumon át a diplomáciai kapcsolatokig minden adat elérhetővé válik számára. Ekkor már közös információkkal rendelkezünk, és egységes nyelvet tudunk beszélni" – tette hozzá.

Zelenszkij előrejelzése szerint, mivel az Egyesült Államok Ukrajna legfőbb támogatója, munkatársai már most is együttműködnek Trump csapatával, és a jövőben is arra fognak törekedni, hogy erősítsék a kapcsolatokat az új elnöki adminisztrációval. "Mindazonáltal Európa és az Egyesült Államok egyaránt kulcsszerepet játszik Ukrajna szempontjából" - emelte ki Zelenszkij.

Az elnököt váltó Egyesült Államok és a háborúval változatlanul sújtott Ukrajna viszonyának alakulásán túl egy másik "diplomáciai" kapcsolat is élénken foglalkoztatja a közvéleményt az utóbbi időben. Ez pedig Moszkva és Phenjan kapcsolata. Utóbbi tízezernél is több katonát küldhetett Putyin elnöknek segítségül az orosz seregbe harcolni a kurszki térségbe.

Egy magas rangú amerikai katonai tisztviselő keddi nyilatkozata szerint Észak-Koreának már több száz sérült katonája lehet a harcok során. A névtelenséget kérő forrás arról is beszámolt, hogy a harcok következtében észak-koreai katonák is életüket veszíthették, a sérülések mértéke pedig a legkülönfélébb sebesülésektől egészen a súlyosabb esetekig terjed, érintve a különböző rangú katonákat.

"Nem tapasztalt és nem harcedzett katonákra utalunk" - magyarázta a forrás, ami részben magyarázatot ad arra, miért ilyen magas az áldozatok száma az Észak-Koreából érkezett katonák között. Ez összhangban áll Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok megállapításaival is, aki arról beszélt, hogy Oroszország észak-koreai erőket vetett be egy több napig tartó "intenzív offenzíva" során a kurszki térségben.

Az ukrán dróntámadások eredményességével kapcsolatos információkat óvatosan kell értékelni, mivel bár az ország az utóbbi időszakban jelentősen megerősítette dróngyártási kapacitását, és az amerikai drónszállítmányok is hozzájárultak a harctéri képességek fejlődéséhez, mégis felmerülnek hatékonysági kérdések. Különösen az First Person View (FPV) drónok teljesítménye okozott némi csalódást a várakozásokhoz képest.

Az ukrán védelmi minisztérium az év eleje óta több mint 1,3 millió drónt adott át az ukrán fegyveres erőknek, ahogy az idén a külföldről érkezett drónok száma is jelentősen megnövekedett. Azon túl, hogy még rengeteg drón érkezése várható a megtámadott országba, Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter a múlt héten megerősítette: a drónkezelők száma is hatalmasat emelkedett.

- tette egyértelművé az ukrán védelmi miniszter, aki korábban több millió drónt emlegetett, amelyek hazai gyártása az ukrán védelmi ipar egyik prioritása. "Ezek egy részét állami forrásból finanszírozzuk, ahogy erre a partnereinktől is kapunk pénzt. A lényeg: nem hagyjuk, hogy jövőre az ellenség megelőzzön bennünket ezen a téren" - magyarázta Rusztem Umerov októberben.

Egy dolog a gyártás és a mennyiség: a Kyivpost arról is ír, hogy a sorozatgyártott FPV drónok a legújabb jelentések alapján mind az orosz, mind az ukrán oldalon viszonylag alacsony, 20-40 százalékos hatékonysággal működhetnek. Tipikus fennakadás például, hogy az elektronika meghibásodik és a drón nem robban fel, vagy idő előtt robban fel, vagy még azelőtt elpusztítják, hogy élesedne.