Uniós biztos: Jelenleg nem állunk háborúban, ám a béke sem mondható teljesen megvalósultnak.
Andrius Kubilius, az uniós védelemért felelős biztos, szerdán Strasbourgban, az Európai Parlamentben kijelentette: „Bár háborúban nem állunk, a béke sem mondható tartósnak. Európának fel kell készülnie az orosz provokációkra.”
Az uniós tagállamok légterének és létfontosságú infrastruktúrájának Oroszország általi közelmúltbeli megsértéseire adott egységes válasz című plenáris vitát zárva a biztos kijelentette: "Támadás alatt állunk, és készen kell állnunk, hogy megvédjük magunkat és egységesen válaszoljunk. Ha békét akarunk, fel kell készülnünk a háborúra, különben fel kell készülnünk a megadásra - vagy Putyin-féle békére".
A biztos hangsúlyozta, hogy Oroszország háborút folytat Ukrajna ellen, nem pedig fordítva, és hogy Moszkva áll a Lengyelország, a balti államok, Koppenhága, valamint más európai országok ellen irányuló provokációk mögött. "Európa békéjének megőrzése érdekében sürgősen fel kell gyorsítanunk a védelmi felkészültségünket, nem csupán anyagi, hanem intézményi és politikai vonatkozásban is" - emelte ki.
Kubilus véleménye szerint Európa előtt két opció áll: vagy politikailag és gyakorlati szempontból is felkészül Putyin elrettentésére, vagy egymás ellen fordul. Az orosz provokációkat "felelőtlennek és veszélyesnek" minősítette, hangsúlyozva, hogy ezek a cselekedetek minden európai számára figyelmeztető jelként kell, hogy szolgáljanak. Rámutatott, hogy a drónok a jövő háborúinak és provokációinak kulcsfontosságú eszközei, miközben az európai védelem jelenlegi állapota "rosszul felkészült" e fenyegetések észlelésére és megsemmisítésére. "Nem fenntartható, ha egy tízezer eurós drónt egy millió eurós rakétával próbálunk megsemmisíteni" - figyelmeztetett.
A biztos szerint rövid távon fejleszteni kell a drónok észlelésére, követésére és azonosítására alkalmas rendszereket - akusztikus szenzorokat, radarokat és műholdas megfigyelést -, hosszú távon pedig olyan képességeket, amelyek lehetővé teszik a drónok elektronikai hadviseléssel, elfogódrónokkal és mobil egységekkel történő semlegesítését. Hozzátette: a keleti tagállamoknak különösen fontos, hogy rendelkezzenek földi célpontok elleni drónképességekkel, ha ellenséges invázióval kellene szembenézniük. "Minden tagállamnak szüksége van a drónok észlelésére és megsemmisítésére alkalmas rendszerekre, de mindenekelőtt együttműködésre van szükség" - mondta.
Kobilius hangsúlyozta, hogy Ukrajna tapasztalatai rendkívül fontosak az európai védelem fejlesztésében. "Az ukrán légvédelem a célpontok 70-80 százalékát képes semlegesíteni, míg drónjaik sikeresen kiszorították az orosz flottát a Fekete-tengerről és megállították az orosz előrenyomulást" - fogalmazott. Szerinte ezért az európai "drónfal" kiépítésekor az ukrán tapasztalatoknak központi szerepet kell játszaniuk. "A hatékony drónfal kulcsa nem csupán a technológia, hanem az integrált parancsnoki rendszerek és egy új hadviselési ökoszisztéma létrehozása" - tette hozzá. Kubilius kifejtette, hogy már a következő évben elindulhat a drónfal alapvető képességeinek kiépítése, és 2030-ig akár 2,5 ezer milliárd euró is rendelkezésre állhat különböző védelmi fejlesztésekre. Reményei szerint a befagyasztott orosz eszközök egy részét is felhasználhatják Ukrajna védelmének megerősítésére.
