A frissen felvett egyetemista hallgatók száma folyamatosan nő, miközben bizonyos képzések minimális ponthatárai között jelentős eltérések figyelhetők meg.

Hankó Balázs, a kulturális és innovációs miniszter, úgy véli, hogy az utolsó 13 év során soha nem tapasztaltak ilyen kiemelkedő számú sikeres felvételizőt. Bár a számok ezt valóban alátámasztják, az arányok vizsgálata más képet fest a helyzetről.

Az idei évben a felsőoktatásba 95 907 új hallgatót vettek fel az általános felvételi eljárás keretében. Ez a szám 5573 fővel haladja meg a tavalyi évet, ami a felsőoktatási ponthatárok szerda esti kihirdetése után vált világossá.

Hankó Balázs, a kulturális és innovációs miniszter, megjegyezte, hogy az utolsó 13 év során soha nem tapasztalták még ilyen magas számú sikeres felvételizőt. Bár a statisztikai adatok valóban ezt tükrözik, ha az arányokat vizsgáljuk, a kép már árnyaltabb. A 2025-ös általános felvételi eljárás keretében 129 730 érvényes jelentkezést nyújtottak be, és a sikeresen felvételizők aránya 73,9 százalékra tehető.

Ehhez viszonyítva, tavaly a jelentkezők 74,9%-át (121 ezer főből 90,6 ezer főt) sikerült bejutni az egyetemekre, míg 2023-ban ez az arány 75%-ra emelkedett (126,4 ezer főből 94,8 ezer főt vettek fel).

Kihirdették a 2025-ös felvételi ponthatárokat!

Az idei felvettek száma rekordot dönthet, azonban ezt a jelenséget a 2010-es évtized során tapasztalt drámai csökkenés okozza az egyetemekre való jelentkezések és a felvételek terén. E csökkenésért jelentős részben az Orbán-kormány különböző intézkedései tehetők felelőssé, mint például a forráskivonások, a férőhelyek szigorú korlátozása, a központi ponthatárok emelése, valamint számos egyetemi szak megszüntetése vagy összevonása. Míg a 2010-es és 2011-es években még több mint 98 ezer új hallgató kezdhette meg tanulmányait, addig 2012-re és 2013-ra ez a szám hirtelen több mint 25 ezerrel csökkent. A következő jelentős mérföldkő a 2020-as év volt, amikor a felvettek és a jelentkezők száma is drámai módon visszaesett: ebben az évben 68,2 ezerre esett vissza a sikeresen felvételizők száma. Ennek hátterében az állt, hogy a kormány kötelező nyelvvizsgát kívánt bevezetni az egyetemi felvételihez, de a jelentkezők számának csökkenése láttán végül ezt a tervet nem hajtották végre.

Eközben, 2014-et követően a diplomás fiatalok arányában Magyarországon stagnálás, sőt kifejezett csökkenés figyelhető meg.

2014-ben a 25-34 éves fiatal felnőttek körében a részvételi arány 32,1 százalékot tett ki, azonban 2023-ra ez a szám 29,4 százalékra csökkent. Ez az érték az uniós tagállamok között az egyik legalacsonyabbnak számít, míg az Európai Unió átlagos aránya 43,1 százalék volt.

Az Európai Unió kitűzött célja, hogy 2030-ra a 25-34 éves korosztály 45%-ának rendelkezzen felsőfokú végzettséggel. Azonban az utóbbi évek során sajnos távolodtunk ettől az ambiciózus céltól. Ennek érdekében újabb kormányzati lépések váltak szükségessé. Az intézkedések keretében a bejutás feltételeit is könnyítették: míg korábban a felvételi eljárás során a nyelvtudás kötelező volt, ma már a diploma megszerzéséhez sem követelmény a nyelvvizsga, csupán akkor, ha az egyetemek ezt az adott szakon előírják. Ezen kívül eltörölték a minimum ponthatárokat, valamint az emelt szintű érettségi kötelező vizsgáztatását is a felvételihez.

A folyamatokkal párhuzamosan az állami egyetemek többsége vagyonkezelő alapítványok irányítása alá került, amelyek kuratóriumaiban gyakran kormányhoz közel álló személyeket, üzletembereket és politikai szereplőket találunk. Az összeférhetetlenségi kérdések miatt a 21 érintett magyar egyetem nem vehet részt az uniós finanszírozású Erasmus+ csereprogramban és a Horizont kutatási programban. Az egyetemek számára a felvételi követelmények és a ponthatárok megállapítása terén nagyobb szabadságot biztosítottak, így több vidéki intézménybe már alacsonyabb pontszámokkal is be lehetett jutni.

Fejlesztés helyett csak megszállták a magyarországi egyetemeket, a Fidesz háttérhatalmat épített

A Tokaj-Hegyalja Egyetemen (melynek kuratóriumi elnöke Wáberer György korábbi kormánybiztos) például a programtervező informatikus képzésre az 500-ból 214 ponttal is be lehetett kerülni idén ösztöndíjas helyre, míg az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) minimum 384 pontra volt szükség. A Neumann János Egyetemen (melynek kuratóriumi tagja Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke) csak 203 pontra volt szükség a gépészmérnöki képzés ösztöndíjas helyeihez, míg az Óbudai Egyetemen 368 pontra. Vagyis idén is hatalmas különbségek alakultak ki egyes szakok ponthatárai között attól függően, hogy melyik intézményben indítják a képzést.

A felvételizők körében népszerűnek számító gazdálkodási és menedzsment szak nappali, ösztöndíjas helyeihez például 443 pontra volt szükség a Budapesti Corvinus Egyetemen, de csak 198 pont kellett a Gábor Dénes Egyetemen. Akik az ELTE-n szerettek volna bekerülni az ötéves, ösztöndíjas biológia-földrajz tanári képzésre, azoknak minimum 434 pontot kellett elérniük, de a Debreceni Egyetemen már 228 pont is elég volt.

Bár az idén a támogatott egyetemi férőhelyek száma 96 ezerről 87 ezerre csökkent, az általános felvételi eljárás eddigi eredményei nem mutatják ennek a hatását. Összesen 74 156 hallgatót vettek fel ösztöndíjas pozíciókra, ami 2150 fővel több mint az előző évben. Azonban izgalmas kérdés marad, hogy a közelgő augusztusi pótfelvételi hogyan alakul majd: 2024-ben a pótfelvételin 10,7 ezer új hallgatót vettek fel, de közülük csupán 34,6 százalék (3724 fő) tudott ösztöndíjas helyet szerezni.

Szinte az összes egyetemen csökkentik az állami finanszírozású férőhelyek számát