A tagi kölcsön kamatának megállapítása a piaci viszonyok figyelembevételével történik, így biztosítva, hogy az összeg a szokásos piaci ár szerint alakuljon.
Tisztelt Szakértő! Az "A" kisvállalat teljes mértékben birtokolja a "B" középvállalatot, valamint a "C" kisvállalatot, és tagi kölcsönöket nyújt mindkettőnek. Az alábbi kérdéseim merültek fel a kölcsönügyletekkel kapcsolatban: 1. **Írásos szerződés szükségessége**: Kötelező-e írásos formába foglalni a kölcsönügyleteket, vagy elegendő a szóbeli megállapodás? 2. **Szívességi kölcsön lehetősége**: A Ptk. 6:388. §-a alapján lehetőség van szívességi kölcsön nyújtására, tehát a felek megállapodhatnak abban, hogy nem kell kamatot fizetni? 3. **Piaci ár elvének alkalmazása**: Szükséges-e a szokásos piaci ár elvének alkalmazása (Tao tv. 18. § (1) bekezdés) a kölcsönadó és/vagy kölcsönvevő fél esetében, ha a kölcsön nem kamatozik? Érvényes ez akkor is, ha a kölcsönösszeg viszonylag alacsony (0,5-5 millió forint közötti) és rövid időtartamú? 4. **Kapcsolt vállalkozás bejelentése**: A 465/2017. kormányrendelet 16. § (4) bekezdés b) pontja értelmében szükséges-e bejelenteni az első kölcsönügyletet, ha a kapcsolt vállalkozás nem kötelezően írásba foglalt szerződéssel működik? Előre is köszönöm válaszát!
