SZON - A zöldenergia jövője - megelőztük a spanyolokat és a görögöket is!
A napelemes rendszerek 2024-ben a belföldi áramtermelés negyedét biztosították, ezzel jelentős szerepet játszva a megújuló energiaforrások terjedésében.
- Világos vízió és elegendő forrás is rendelkezésre áll, hogy Magyarország energiapolitikája sikeres legyen, az eredmények jogos büszkeségre adnak okot - jelentette ki csütörtökön Lantos Csaba. Az energiaügyi miniszter A magyar energiapolitika jövője: Út a zöld átállás felé címmel tartotta meg a nyitóelőadást a Magyar Közgazdasági Társaság szakmai konferenciáján.
Magyarország elindult a zöld megoldások irányába, miközben megőrzi a realitások talaját. A kormány célja, hogy 2030-ra a 1990-es üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátási szintjét a felére csökkentse. Már 2021-ben bruttó 43%-os csökkentést értek el, és ha a szén-dioxid-elnyelést is figyelembe vesszük, akkor ez az arány 48%-ra emelkedik. E lényeges és biztató adatra hívta fel a figyelmet a miniszter, aki büszkén említette, hogy nyíregyházi gyökerekkel rendelkezik, hiszen a Krúdy-gimnázium padjait koptatta, és életének 17 esztendejét itt töltötte.
Lantos Csaba: A magyar energiapolitika eredményessége Lantos Csaba, a magyar energiapolitika egyik kiemelkedő alakja, hangsúlyozza a hazai energiastratégia sikerességét. Az ország energiapolitikája olyan irányvonalat képvisel, amely nemcsak a fenntarthatóságra, hanem a gazdasági stabilitásra és a nemzeti függetlenségre is fókuszál. Az innovatív megoldások és a megújuló energiaforrások integrálása révén Magyarország jelentős lépéseket tett a klímaváltozás elleni küzdelemben, miközben biztosítja a lakosság és az ipar energiaellátását. Lantos Csaba szerint a jövő kihívásaira való felkészülés kulcsfontosságú, és a megfelelő stratégiai döntések révén Magyarország példát mutathat más országok számára is az energiapolitika területén.
A globális energiapolitika egyik legfontosabb irányvonala a fosszilis energiahordozókról való átállás, azonban ezek jelenlegi részesedése a világ energiamixében még mindig meghaladja a 60 százalékot. Ezzel szemben Magyarországon a beépített naperőmű-kapacitás már elérte a 7550 megawattot (MW), ami azt jelenti, hogy egyre inkább nettó áramimportálóvá válunk. Az eddigi 6000 megawattos célkitűzést felülmúlva, a frissített Nemzeti Energia- és Klímatervben már 12 000 megawattot terveztünk be az elkövetkező évtized elejére, hogy elősegítsük a megújuló energiaforrások növekvő szerepét.
Az előadás során elhangzott, hogy Magyarország az Európai Unió élvonalába került a napelemek által előállított elektromos áram arányát tekintve. Tavaly ez az arány 25 százalékra emelkedett, amivel sikerült megelőznünk Görögországot (22 százalék) és Spanyolországot (21 százalék), akik kedvezőbb földrajzi adottságokkal rendelkeznek. A már elindított fejlesztések nyomán 2026-ra elérhetjük a fél gigawatt energiatárolói kapacitást, így jó ütemben haladunk a 2030-ra kitűzött 1 gigawattos cél felé. Ezek a beruházások nemcsak az ellátás biztonságát növelik, hanem csökkentik az importigényeket és mérséklik a szélsőséges energiapiaci ármozgásokat is. Az energiaügyi miniszter kiemelte a szivattyús tároló erőművek építésének jelentőségét, valamint a kémiai tárolási megoldásokat is, továbbá beszélt a három új gázturbina szerepéről, amelyek 2028-tól lesznek kulcsfontosságúak.
