Az AfD álláspontja szerint a szélerőművek helyett az orosz energiaforrásokra való támaszkodás révén kívánják megerősíteni Németország energiaellátásának biztonságát.

Bár jelen állás szerint az AfD (Alternatíva Németországért) kormányra kerülésének kicsi az esélye, mivel a vele való együttműködést a közvélemény-kutatásokban vezető konzervatív CDU/CSU és a harmadik legnépszerűbb szociáldemokrata SPD is kizárta, de a szélsőjobboldali párt mint a második számú németországi politikai erő egyértelműen meghatározó tényező. Jelentőségét és érdekességét magyar szempontból fokozza, hogy a közlekedésilámpa-koalíció felbomlását, illetve az Olaf Scholz kancellár által elveszített bizalmi szavazást követően a február 23-i előrehozott szövetségi parlamenti választásokra készülő német pártok közül Orbán Viktor miniszterelnök az AfD és politikája mellett állt ki. Az AfD energia- és klímapolitikájának alapvetése az ember által előidézett klímaváltozásról szóló "állítólagos tudományos konszenzus" megkérdőjelezése, és akkor is óvatosabb álláspontra késztetheti a többi pártot a megújulókkal kapcsolatban, ha nem lesz kormányerő.

Az AfD növekvő befolyásának egyik szembetűnő példája, hogy az év elején a CDU a szélsőjobboldali párt támogatásával tudta keresztülvinni az antimigrációs intézkedéscsomagját a Bundestagban. E lépés kritikák kereszttüzébe került, hiszen több véleményformáló szerint ez felborította azt a hosszú időn át fennálló konszenzust a nagy német politikai pártok között, amely világosan kizárta az AfD-vel való bármilyen formájú együttműködést.

Orbán Viktor február 12-én Budapestre érkező Alice Weidelt, a párt frakcióvezető társelnökét és kancellárjelöltjét személyesen üdvözölte. A közös sajtótájékoztatón, amelyről az MTI is beszámolt, a miniszterelnök a következőket mondta:

Ha mindaz, amit az AfD képvisel, megvalósulna, az jót tenne Magyarországnak; az AfD összes fontos programpontja, a migrációtól az energiapolitikáig, olyan, ami hasznára válna Magyarországnak.

A magyar miniszterelnök a sajtótájékoztatón részletesen kifejtette álláspontját az energiapolitikával kapcsolatban, hosszasan elemezve a témát.

A leglényegesebb, hogy ismerjük el: a Green Deal lényegében már nem működik, és nem is reformálható. Egyszerűen el kell engednünk ezt az elképzelést.

- fogalmazott a magyar miniszterelnök.

Hozzátette: zöld megközelítésre szükség van, a klíma is fontos, de a Green Deal, ahogy azt összerakták, "tönkretesz bennünket", mert ennek eredménye, hogy az áramért kétszer-háromszor, a gázért háromszor-négyszer magasabb árat fizetünk, mint az amerikai versenytársaink. Ezt a versenyt nem lehet megnyerni - jelentette ki. A miniszterelnök szerint az energiaszankciókat meg kell szüntetni, az atomenergia negatív diszkriminációját fel kell számolni. Az energiaszállítási útvonalakat, amelyeket lezártak, újra ki kell nyitni, és az energiaforrások, amelyeket kiiktattak, ismét bevonandók az európai gazdaságba - sorolta.

A fentiek miatt, és mivel az energiapolitika nem csak Németországban, hanem Magyarországon és az egész Európai Unióban is kiemelten fontos terület több szempontból, mindenekelőtt az energiaárak/európai ipar versenyképessége, illetve az energiaimport-függőség/energiaszuverenitás problémakörök tekintetében, érdemes áttekinteni az AfD energia- és klímapolitikai programját.

Az energia- és klímapolitikával kapcsolatos viták jelentős mértékben hozzájárultak a közlekedési lámpa koalíció széteséséhez, ami végül arra kényszerítette a politikai vezetést, hogy a tervezettnél bő fél évvel korábban tartsák meg a választásokat. Míg a szociáldemokraták és a zöldek a klímaváltozás elleni intézkedésekre nagyobb forrást szántak volna, addig a szabaddemokraták a költségvetési kiadások csökkentését és az állami beavatkozás minimalizálását szorgalmazták.

A közlekedési lámpa-koalíció, németül Ampelkoalition, a német politikai színtér egyik különleges együttműködését jelenti, amely a Szociáldemokrata Párt (SPD), a Szabaddemokrata Párt (FDP) és a Zöldek koalíciójából áll. Az elnevezés a három párt színeinek összhangjára utal, hiszen ezek a színek – piros, sárga és zöld – pontosan megegyeznek a közlekedési lámpa jelzéseivel. Ez a szövetség a politikai sokszínűséget és a közös célok iránti elkötelezettséget hirdeti a német közéletben.

Az AfD energia- és klímapolitikájának középpontjában a klímaváltozást illetően hangoztatott "állítólagos tudományos konszenzus" folyamatos megkérdőjelezése áll. A Carbonbrief klímaügyi szakportál részletesen elemzi a párt kiáltványát, amely számos valótlanságot és félrevezető állítást tartalmaz. E szerint a párt próbálja aláásni a klímaváltozás emberi eredetét alátámasztó tudományos bizonyítékokat, miközben saját verzióját hirdeti a környezeti kihívásokkal kapcsolatban.

Az AfD határozottan elvet minden olyan politikai intézkedést és adóztatási formát, amelynek célja a klímavédelem, mivel szerintük az emberek nem képesek megóvni az éghajlatot. A párt kilépne a klímaváltozás elleni küzdelem legfontosabb nemzetközi egyezményéből, a Párizsi Klímaegyezményből. Az emberi tevékenység okozta éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos konszenzust mindig is politikai konstrukciónak tartották. Az IPCC (az ENSZ éghajlatváltozási kormányközi testülete) előrejelzéseit pedig nem megfelelő modellekre alapozva készítették el. A klímatudomány figyelmeztetései a múltban, az 1970-es évekre várt jégkorszakról mára a globális felmelegedés állítólagos fenyegetésére terelődtek. Ezzel szemben a szén-dioxid előnyös hatásait is hangsúlyozzák, hiszen az elősegíti a növények fejlődését, így hozzájárul a globális élelmezésbiztonság javításához. Az AfD határozottan ellenáll ennek a célkitűzésnek és a kapcsolódó társadalmi átalakításoknak, beleértve az EU Zöld Megállapodását is, amelyet a párt a kontinens gazdaságának és jólétének rombolásának tart.

A párt szerint a Scholtz-kabinet megújuló energiára való átállást célzó ideologikus tervei az állami adományoktól függenek, és szegénységhez, deindusztrializációhoz, valamint az importfüggőség elmélyüléséhez vezetnek.

Elemzők véleménye szerint, még ha az AfD nem is emelkedik kormányzati pozícióba, képes lehet akadályozni a klímapolitikai törekvéseket. Ennek oka, hogy ellenzi a megújuló energia infrastrukturális fejlesztéseit, és így a többi politikai erőt is óvatosabb állásfoglalásra sarkallhat a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatban. Mindez annak ellenére is előfordulhat, hogy a párt szakpolitikai céljai sok esetben nem találkoznak a tudományos és gazdasági realitásokkal.

A párt kedvenc témái közé tartozik a szélerőművek kritikája, amelyek kapcsán számos olyan, tudományos alap nélkül álló érvet hoznak fel, melyek a turbinák telepítése ellen szólnak. Ezen érvek között szerepel, hogy a turbinák szennyezik a talajt, vagy hogy alacsony frekvenciájú infrahangok kibocsátásával egészségügyi problémákat okoznak – mindezek azonban kutatásokkal megcáfolt állítások.

Az AfD energiapolitikai céljai között, ahogyan sok más pártnál is, központi szerepet kap az energiaárak mérséklése és az importfüggőség csökkentése. Ezt a célkitűzést a megújuló energiaforrások terjedésének lassításával, valamint az orosz gázszállítások újbóli aktiválásával kívánják elérni. A párt hangsúlyozza, hogy az európai energiaárak magas szintjének legfőbb oka a földgázimport iránti jelentős mértékű függőség, amely komolyan veszélyezteti az energiaszuverenitást.

Az AfD-vel kapcsolatos egyik legfőbb aggodalom az, hogy a párt potenciális eszközként működhet az orosz érdekeltségek befolyásoló tevékenységeiben. Nem csupán a párt tagjainak egy része mutat rokonszenvet vagy kötődést Moszkvához, hanem az is aggasztó, hogy az orosz dezinformációs kampányok aktívan próbálják népszerűsíteni az AfD-t a közelgő német választások előtt. Ezen aggályokat tovább erősíti az orosz energiaforrások iránti erős elkötelezettségük, amely szintén rávilágít arra, hogy milyen szoros kapcsolatokat ápolhatnak az orosz féllel.

A kibocsátáscsökkentési célok figyelmen kívül hagyása és a megújuló energiaforrások elutasítása, valamint az orosz beszállítók iránti függőség újbóli fokozása nem csupán az uniós normákkal ellentétes, hanem Magyarország kormányának hivatalos nemzeti energia- és klímastratégiai irányelveivel is ellentmond. A tagállamok, köztük hazánk, elkötelezettek a fenntartható fejlődés mellett, amit a vonatkozó dokumentumok is tükröznek.