Száz esztendeje, Lendván született meg Duša Počkaj, akinek élete és munkássága mélyen beágyazódott a helyi közösség történetébe.


Duša Počkaj, a szlovén színház és filmművészet kiemelkedő képviselője, a legendás színésznő 1924. november 16-án látta meg a napvilágot Lendván, a Tomka-ház falai között, amelyet a rendszer "lakásként" rendelt szülei számára. E jeles alkalomból Lendva november 26-án emlékműsort rendez, és leleplezi Počkaj szobrát, hogy méltó módon tisztelegjen a művésznő emléke előtt.

Duša Počkaj az érettségi után az építészet irányába indult, de végül a háború utáni időszakban az újonnan megalapított ljubljanai színművészeti akadémia egyik első hallgatójaként találta magát. Tanulmányai befejezése után, 1946-ban, a szlovén nemzeti színház, a ljubljanai Drama tagja lett, ahol egész életében dolgozott. Habár több filmszerepben is megcsillogtatta tehetségét, és számos elismerést kapott (például a nemzetközileg is neves Pulai Filmfesztiválon 1961-ben elnyerte a kritikusok és a közönség nagydíját, az Aranyaréna-díjat, valamint a Prešeren Alap díjat és a Metod Badjura-díjat), a színház maradt az igazi otthona. Kersnik Jara gospodájával debütáló színésznő karrierjének csúcspontját sokan a Ki fél Virginia Wolftól? című drámában játszott szerepéhez kötik, míg mások a szlovén filmművészetben nyújtott alakításait emelik ki, mint például a Tistega lepega dne - Azon a szép napon, Cvetje v jeseni - Virágok az őszben, Ubij me nežno - Gyengéden ölj meg, és a Ples v dežju - Tánc az esőben. Egyesek szerint minden idők legjobb szlovén filmjében, Boštjan Hladnik Ples v dežju (Tánc az esőben, 1961) című alkotásában nyújtott felejthetetlen teljesítményt Maruša szerepében, amelyet a nemzetközi kritika is elismeréssel fogadott. Számtalan színházi és filmszerep fűződik a nevéhez, és legalább annyi rádiójátékban is részt vett, amelyeket szintén nagy szeretettel csinált. Emellett sanzonénekesként is jelentős sikereket könyvelhetett el, mély és kissé rekedtes, de mégis varázslatos hangjával számos emlékezetes pódiumelőadást adott elő.

Azt is feljegyezték róla, hogy az egész lényéből sugárzó karizmatikus egyénisége folytán, mely alakjainak a megformálásában is segítségére volt, gyakran megesett, hogy egy dramaturgiailag hiteles, de ellenszenvesre formált, negatív szerep estéről estére a nézőtér "csodálatát" váltotta ki. Ebben Počkaj modern szerepformáló képessége már a fenomenológiai színpadi jelenlét határát feszegette.

57 éves korában szinte a színpadon hunyt el. 1982. június 24-én, az Osztrovszkij által írt "Erdő" című darabban alakította Raisa Pavlovnát a Drama színpadán, amikor váratlanul szívinfarktus sújtotta.

Related posts