Szakértő véleménye szerint kulcsfontosságú, hogy a Patriot rendszereket Európából, Izraelből, vagy más forrásból szállítják-e Ukrajnába, mivel ez jelentős hatással lehet a logisztikára és a hadműveletek hatékonyságára.

Donald Trump amerikai elnök 17 új Patriot légvédelmi rendszert ígért az oroszokkal harcoló Kijevnek, de az még nem egyértelmű, honnan kerülnek a fegyverek az ukránokhoz. Ráadásul László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője szerint a rakéták gyártása drága és lassú, pedig ezeken kellene osztoznia 19 országnak.

Donald Trump ígérete szerint Ukrajnát fegyverekkel látnák el, de egyelőre nem tisztázott, hogy ezek újonnan gyártott eszközök lesznek-e, vagy már meglévő készletekből származnak. Továbbá kérdéses, hogy az Egyesült Államok vagy valamelyik NATO-tagállam fogja biztosítani ezeket a fegyvereket - nyilatkozta László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádió műsorában.

"Tizenhét darab már valóban jelentős szám. Az amerikai elnök annyiban szűkítette a lehetőségeket, hogy főként NATO-tagállamokra összpontosít. Az Egyesült Államok rendelkezik a legtöbb Patriot rendszerrel, összesen 15 zászlóaljjal, de ez is csupán csepp a tengerben, hiszen az amerikaiak nemcsak saját területüket, hanem külföldi bázisaikat és szövetségeseik védelmét is szem előtt tartják" - mondta az elemző.

Jelen pillanatban még hét NATO-tagállamnál van hadrendben ez az eszköz, közülük Németországnak van a legtöbb. Azt nem lehet tudni, hogy pontosan mennyi, mert ezek minősített titkos adatok, ráadásul ezek komplex rendszerek. Egy ilyen üteg parancsnoki egységből, illetve különböző indítóállomásokból és más komponensekből áll. A németeknél körülbelül 8 üteg lehet, és további 4+4-et rendeltek az amerikaiaktól, amelyeknek a következő években kellene megérkezniük - mondta a szakértő.

"Lehet, hogy az amerikai elnök arra gondolt, hogy a meglévő rendszerek közül adnak át, de az is lehet, hogy a még gyártás alatt lévő rendszerek átadását ütemezik át, és azokból biztosítanak Ukrajnának. Történt már ilyen például Svájccal is. Az ország ugyan nem NATO-tag, de éppen ilyen rendszerekre vár, és velük már közölte is Washington, hogy várniuk kell, az ő rendszereiket Ukrajna fogja megkapni" - tette hozzá.

Felmerül a kérdés, hogy vajon kötelezhető-e egy NATO-tagország arra, hogy átadja a saját légvédelmi rendszereit más államoknak. Az elmélet szerint ez a folyamat felajánlás alapon működik, azonban a valós helyzet az, hogy a tagországok nem szívesen mondanak le a saját védelmi eszközeikről. Az elemző megjegyzése szerint: „Egy ilyen lépés lényegében a saját biztonságuk kockáztatását jelentené, ami érthetően nem tűnik vonzó opciónak számukra.”

Nagyon érdekes kérdés merül fel azzal kapcsolatban, hogy mi történik a NATO védelmével, ha az ukránok támogatása érdekében 17 Patriot légelhárító rendszert eltávolítanak a rendszerből. Egy szakértő véleménye alapján a válasz kulcsa abban rejlik, hogy honnan származnak ezek a rendszerek.

"Amennyiben 17 Patriot rendszert eltávolítanánk Európából, a kontinens védelmi helyzete gyakorlatilag kritikussá válna, és szinte minden támogatást Ukrajnának kellene nyújtanunk."

„Egyedi megközelítéssel beszélt László Dávid, aki említette, hogy lehetséges, hogy Görögország átadna egy rendszert. Jelenleg körülbelül hat üteg áll rendelkezésükre. Ráadásul szóba került Izrael is, amely nem NATO-tag, és ahol már nem alkalmazzák a Patriot rakétákat, de ez a megoldás még mindig nem elegendő a szükséges 17 darabhoz.”

A Patriot légvédelmi rendszer kiemelkedően eredményes, és eddigi teljesítménye alapján Ukrajnában is figyelemre méltóan helytállt. Az iráni-izraeli konfliktus során is 80-90 százalékos hatékonyságot mutatott, ami figyelemre méltó, azonban a teljesítménye számos tényezőtől függ.

"Az elfogórakéták nem csupán a rendszeren múlnak, hiszen ezek különféle fejlettségi szintekkel rendelkeznek. Jelenleg jelentős hiány tapasztalható a rakéták terén, így még ha sikerülne elegendő rendszert összegyűjteniük, az sem lenne elegendő a szükséges rakétákhoz. 2025-ben megpróbálták felgyorsítani a gyártást, ám ennek ellenére mindössze 800-900 elfogórakéta előállítására képesek, amit 19 különböző ország között kellene elosztani, ahol ez a rendszer hadrendben áll. Továbbá, a rendszer és a rakéták rendkívül költségesek" - emelte ki az elemző.

Az ukránok már ismerik a Patriotokat, így elég gyorsan használni is tudnák, amit kapnak. Ukrajnában van már 6 ilyen rendszer, úgyhogy nagyjából tudják, hogyan működik. A rendszerek lényege, hogy mobilisak, lehet mozgatni a vezérlést és a rakétákat is, ami nem túl nagy nehézség, de azért ki kell hozzá képezni a kezelőszemélyzetet.

A Patriot rendszerek legfőbb előnye a hátország védelmében rejlik, mivel ezek a technológiák különösen hatékonyak a ballisztikus és cirkálórakéták ellen.

Bár a drónok ellen is hatékonyak lehetnének, a költségek miatt nem éri meg őket kilőni. Egy elfogó rakéta ára 3-4 millió dollár, míg egy drón csupán 1000-10 000 dollárba kerül. Azonban ha az ukránok hozzájuthatnak a Patriot rendszerekhez, azokat szinte azonnal bevethetik a stratégiai infrastruktúra védelmében a hátországukban - fejtette ki László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádió műsorában.