A konceptuális művészet és a kriptovaluta izgalmas találkozása valósult meg, amikor egy kínai vállalkozó 6,2 millió dollárért vásárolt meg egy banánt, majd azt elfogyasztotta. Ez a szokatlan műalkotás nemcsak a modern művészet határait feszegeti, hanem a
Justin Sun kriptovállalkozó és műgyűjtő, aki a múlt héten vásárolta meg Maurizio Cattelan Comedian (2019) című művét - " a ragasztószalagos banán"-t -, ígéretéhez híven egy sajtótjékoztató keretében el is fogyasztotta annak ehető részét. Emellett elmondta, hogy 100 000 banánt fog vásárolni attól a zöldségestől, akitől az eredeti gyümölcs - negyed dollárért - a Sotheby's aukciójára került. Sun beszélt a művészet jövőjéről és értékéről is: szerinte mindkettő az internetes jelenléttől függ.
Maurizio Cattelan "Comedian" című műve, amelyet a 2019-es Art Basel Miami keretében mutattak be, nem csupán egy egyszerű konceptuális alkotás, hanem egy igazi szenzáció, amely többször is megújult a romlandósága miatt. Ez a különös mű, amely egy banánból állt, már többször is gazdát cserélt, hiszen az idővel elkerülhetetlenül romlásnak indult. Érdekesség, hogy nem ez az első eset, amikor valaki nyilvánosan fogyasztja el a művet; korábban egy nehéz sorsú grúz performanszművész és egy szöuli diák is megtette ezt, méghozzá anélkül, hogy megvásárolták volna azt. Azonban az, hogy valaki 2 milliárd 420 millió forintnak megfelelő összeget fizessen egy ilyen koncepcióért, valóban példa nélküli. Justin Sun, a New York-ban élő kínai kriptovaluta mogul, valószínűleg tisztában volt ezzel a különleges helyzettel, amikor a nyertes licitjét egy hongkongi sajtótájékoztatón bejelentette, így újra befektetve hírnevét és a művészet iránti érdeklődését.
Miután a múlt héten a Sotheby's New York-i aukcióján egy lenyűgöző 6,2 millió dolláros összeget költött műalkotásra, az X azonnal bejelentette, hogy ezt a különleges darabot nyilvánosan el is fogja fogyasztani. A hongkongi Peninsula Hotelben, november 29-én megrendezett sajtótájékoztatón merészen beleharapott a világ legdrágább banánjába, majd így folytatta:
Kína nyugati részén, Qinghai tartományban, Szun Jücsen néven látta meg a napvilágot egy 34 éves művész, aki az NFT-ket és a blokklánc alapú művészetet Cattelan konceptuális alkotásához hasonlította. Véleménye szerint ezek az alkotások valójában szellemi tulajdonként léteznek, és az interneten, elvont formában bontakoznak ki, így nem a fizikai megjelenésük a lényeg, hanem az, ami mögöttük áll.
Sun hozzátette, hogy a nyertes licit révén megelőzte a kriptovaluta gyűjtők sorát, akiket érdemesnek tartott megemlíteni: Ryan Zurrert és Cozomo de'Medicit. Emellett kiemelte Shah Alamot, a bangladesi bevándorlót, aki gyümölcsárusként dolgozott, és aki eredetileg mindössze negyed dollárért adta el a banánt, mielőtt az a Sotheby's aukciójára került volna. Alamot korábban a The New York Times is azonosította, és a hírek szerint sírva fakadt, amikor értesült arról, hogy az általa eladott banán milyen elképesztő áron kelt el. Sun megígérte, hogy 100 000 banánt vásárol az árus standján, így támogatva a gyümölcsárust a váratlan siker után.
A héten Sun az X platformon bejelentette, hogy 30 millió dollárt invesztált a World Liberty Financial kriptoprojektbe, amely mögött Donald Trump, az Egyesült Államok újraválasztott elnöke áll.
A pénteki hongkongi eseményhez kapcsolódótt a deArt: decentralizált művészet; művészek/kurátorok támogatása a digitalizált korszakban című beszélgetés is a hongkongi K11 Múzeumban, a non-profit K11 Art Foundation szervezésében, amelyet Adrian Cheng hongkongi vállalkozó alapított 2010-ben az ázsiai kortárs művészet fejlődésének elősegítése. Justin Sun beszélgetőpartnere a The Art Newspaper vezető szerkesztője, Louis Jebb volt.
Sun, a Tron kriptovaluta megálmodója és a HTX kriptovaluta tőzsde nemzetközi tanácsadója, személyes gyűjtői tapasztalataival nyitotta meg a beszélgetést. Kezdetben klasszikus műalkotásokat szerzett be, mint például Alberto Giacometti 1947-es Le Nez (Az orr) című szobra, amelyért 79 millió dollárt fizetett a Sotheby's New York-i 2021-es legendás Macklowe-árverésén. Azonban hamarosan átállt a blokklánc technológiával készült digitális művek gyűjtésére. Sun megjegyezte, hogy a Le Nez megvásárlása tudatos döntés volt, amit tanácsadója javasolt, és hangsúlyozta, hogy 2021 rendkívül kedvező időszak volt a műtárgyakba való befektetés szempontjából.
A Cattelan Comedian (2019) című alkotás a művészet világában különleges helyet foglal el, hiszen ez volt az első konceptuális mű, amelyet Sun megvásárolt. "Kezdetben rengeteg ostoba kérdést tettem fel" - osztotta meg tapasztalatait. "Valójában mit is kapok, ha az enyém lesz ez a mű? Egy banánt? Vagy talán csak egy darab ragasztószalagot? Vajon a banán öt évig el fog tartani?"
A kripto-alapító szerint a mű értéke és annak hatása sokkal fontosabb, mint maga a műalkotás. "E gyönyörű alkotás értékének zöme az internet világából ered, nem csupán a művészet önmagából" - jegyezte meg, utalva a közösségi média és más digitális platformok szerepére a népszerűsítésében. "Az értéke folyamatosan emelkedik - még akkor is, ha valaki élvezi és elfogyasztja" - tette hozzá a gyűjtő, hivatkozva a korábban említett különös eseményekre.
Azzal kapcsolatban, hogy a technológia, az online értékesítés és a blokklánc hogyan alakítja és fogja átalakítani a művészeti piacot, Sun a tulajdonjog és a tranzakciók átláthatóságának jelentőségéről beszélt, valamint arról, hogy milyen hatással lehet ez az egész iparágra, amely köztudottan nem szabályozott. A digitális művészettel kapcsolatban azt mondta: "Nem fáj az ember feje a szállítás, a biztosítás és egyebek miatt. A blokkláncon mindez decentralizált. Ennek nem kell átmennie a vámon."
Kiemelte, hogy amennyiben a Comedian a jövőben eltűnne az online térből, úgy azzal véget érne egy jelentős művészeti korszak, és nem születne többé olyan alkotás, amelyik releváns lenne a mai világban.
Elmondta, hogy néhány nappal azután, hogy megvette az alkotást, megkérdezte a Chat GPT-től: "Melyik a 21. század legjobb műalkotása?" A chatbot így válaszolt: "Maurizio Cattelantól a Comedian". Ez arra késztette, hogy elgondolkozzon az internet fontosságáról, ami véleménye szerint biztosítja, hogy egy művész munkája fennmaradjon.
Az intézmények – mint például a New York-i Modern Művészeti Múzeum (MoMA), a hongkongi M+ és a párizsi Pompidou – iránti növekvő érdeklődés az NFT-művek megvásárlása iránt megerősíti Sun megállapítását. "A művészek most már az internet közönsége számára alkotnak, nem pedig a hagyományos hatalmak, mint a monarchák vagy a keresztény egyház" – hangsúlyozta.
Végül, az újságíróval való közös gondolkodás során arra a megállapításra jutottak, hogy a művészet jövője a digitális és a fizikai dimenziók harmonikus egyesítésében rejlik.