Természetesen! Íme egy egyedi megfogalmazás a "SAJTÓÉRTEKEZLET" kifejezésre: **Médiabeszélgetés** Ez az esemény lehetőséget teremt arra, hogy a legfrissebb információkat és fejleményeket megosszuk a sajtó képviselőivel, miközben válaszolunk a kérdéseik

Christine Lagarde, aki az Európai Központi Bank elnöki posztját tölti be,

Luis de Guindos, az EKB alelnöke

Üdvözöljük Önöket! Nagy örömmel köszöntjük a sajtóértekezletünkön az alelnök úrral egyetemben.

A Kormányzótanács a mai ülésén úgy döntött, hogy az EKB három irányadó kamatlábát változatlan szinten tartja. Jelenleg az infláció a 2%-os középtávú célunk körüli szinten mozog. A rendelkezésre álló információk összességében összhangban állnak az eddigi középtávú inflációs kilátásainkkal. A belföldi árnyomás tovább enyhült, és a bérek növekedése is lassabb ütemben zajlik. A végrehajtott kamatcsökkentések következtében a gazdaság eddig összességében ellenállónak bizonyult a nehéz globális gazdasági környezetben. Mindazonáltal a helyzet továbbra is rendkívül bizonytalan, különösen a kereskedelmi feszültségek miatt.

Eltökélt szándékunk biztosítani, hogy az infláció középtávon a 2%-os célunkon stabilizálódjék. A megfelelő monetáris politikai alapállás meghatározásakor adatfüggő, értekezletről értekezletre való megközelítést követünk. Nevezetesen a kamatdöntéseink azon fognak alapulni, hogy milyennek értékeljük az inflációs kilátásokat és az őket övező kockázatokat a beérkező gazdasági és pénzügyi adatok fényében, az inflációs alapfolyamat dinamikáját és a monetáris politikai transzmisszió erősségét. Előzetesen nem köteleződünk el egy bizonyos kamatpálya mellett.

A mai döntéseket a honlapunkon elérhető sajtóközleményben mutatjuk be.

Most részletesebben kifejtem, hogyan látjuk a gazdaság és az infláció fejlődését, valamint bemutatom a pénzügyi és monetáris helyzetről alkotott véleményünket.

Az első negyedévben a gazdasági mutatók a várakozásoknál kedvezőbb képet mutattak. Ennek egyik fő oka, hogy a vállalatok igyekeztek megelőzni a tervezett vámemeléseket, így előre hozták az exporttevékenységeiket. Továbbá, a magánszektor élénkebb fogyasztása és fokozott beruházásai is hozzájárultak a növekedéshez.

A legfrissebb felmérések azt mutatják, hogy a feldolgozóipar és a szolgáltatási szektorok egyaránt mérsékelt növekedés jeleit mutatják. Ugyanakkor a vállalatok óvatosan közelítik meg a befektetéseket, amit a magasabb tényleges és várt vámok, az erősödő euro, valamint a tartós geopolitikai feszültségek is befolyásolnak.

A dinamikus munkaerőpiac, a növekvő reáljövedelmek és a stabil magánszektor mérlegei továbbra is ösztönzik a fogyasztói aktivitást. Májusban a munkanélküliségi ráta 6,3%-ra csökkent, ezzel közelítve az euro bevezetése óta mért legkedvezőbb értékhez. A kedvezőbb finanszírozási körülmények szintén hozzájárulnak a belföldi kereslet fellendüléséhez, beleértve a lakóingatlanok piacát is. Emellett a megnövekedett védelmi és infrastrukturális állami beruházások is hosszú távon támogatják a gazdasági növekedést.

A Kormányzótanács hangsúlyozza, hogy a jelenlegi geopolitikai helyzetben elengedhetetlen az euroövezet és gazdaságának sürgős megerősítése. A fiskális és strukturális politikák révén várhatóan javulni fog a gazdaság termelékenysége, versenyképessége és ellenálló képessége. A kormányoknak prioritásként kell kezelniük a növekedést támogató lényeges strukturális reformokat és stratégiai beruházásokat, miközben gondoskodnak a fenntartható állami pénzügyekről. Kiemelten fontos, hogy egy világos és ambiciózus menetrend mentén valósítsuk meg a megtakarítási, befektetési és bankuniót, valamint gyorsan kidolgozzuk a digitális euró bevezetésének jogi kereteit. A Kormányzótanács üdvözli az eurocsoport elkötelezettségét a közkiadások hatékonyságának, minőségének és összetételének javítása iránt, továbbá támogatja az európai hatóságok erőfeszítéseit a kölcsönös világkereskedelmi előnyök megőrzése érdekében.

Az éves infláció a májusi 1,9%-os szintről júniusra 2,0%-ra emelkedett. Az energiaárak júniusban növekedtek, azonban még mindig alacsonyabbak az egy évvel ezelőtti értékekhez képest. Az élelmiszerek áremelkedésének üteme 3,1%-ra mérséklődött, ami pozitív változást mutat. Ezzel szemben az iparcikkek inflációja 0,5%-ra csökkent, míg a szolgáltatások ára a májusi 3,2%-ról 3,3%-ra emelkedett.

Az inflációs alapfolyamat mutatói összességükben konzisztensek a középtávú 2%-os célunkkal. A munkaerőköltségek folyamatosan tovább csökkennek. Az egy munkavállalóra jutó jövedelemnek az előző év azonos időszakához viszonyított növekedési üteme az első negyedévben 3,8%-ra esett az előző negyedévi 4,1%-ról. Az erősebb termelékenységnövekedéssel párosulva ez lelassította a fajlagos munkaerőköltségek növekedését. Az előretekintő mutatókból, így az EKB bérfigyelőjéből, valamint a vállalkozások, fogyasztók és hivatásos előrejelzők bérvárakozási felméréseiből a bérnövekedés további visszaesésére lehet következtetni.

A rövid távú fogyasztói inflációs várakozások mind májusban, mind júniusban csökkentek, ahogy megtorpant az előző hónapok emelkedő trendje. A hosszabb távú inflációs várakozások legtöbb mutatója továbbra is 2% körül tartózkodik, ami elősegíti, hogy az infláció a célunk körül stabilizálódjék.

A gazdasági növekedés kilátásai továbbra is bizonytalanok, a kockázatok mérlege egyértelműen lefelé mutat. A legnagyobb fenyegetéseket a globális kereskedelmi feszültségek további élesedése és az ezekkel járó bizonytalanságok jelentik, amelyek gátat szabhatnak a kivitelnek, valamint visszafoghatják a beruházásokat és a fogyasztást. A pénzügyi piacok hangulatának romlása következtében a finanszírozási feltételek szigorodhatnak, ami fokozott kockázatkerüléshez vezethet; ez pedig kedvezőtlen hatással lesz a vállalatok és a háztartások beruházási és fogyasztási hajlandóságára. A geopolitikai feszültségek, például Oroszország jogtalan ukrajnai agressziója és a közel-keleti konfliktusok továbbra is fokozott bizonytalanságot okoznak. Ugyanakkor, ha sikerülne ezeket a kereskedelmi és geopolitikai feszültségeket viszonylag gyorsan enyhíteni, az javíthatná a gazdasági hangulatot és élénkíthetné a növekedést. A megnövekedett védelmi és infrastrukturális kiadások, valamint a termelékenységet fokozó reformok mind hozzájárulhatnak a gazdasági fellendüléshez. A magánszektorban tapasztalható üzleti bizalom növekedése szintén serkentheti a beruházásokat, ezzel támogatva a gazdasági aktivitás élénkülését.

A globális kereskedelempolitikai helyzet folyamatos változásai miatt az inflációs kilátások egyre inkább kétségesek. Az erősödő euró váratlanul csökkentheti az inflációs rátákat. Továbbá, ha a magasabb vámok visszafogják az euroövezeti export keresletét, lehetőség van arra is, hogy a kapacitásfelesleggel rendelkező országok az euroövezet felé irányítják a kiviteleiket, ami szintén alacsonyabb inflációt eredményezhet. A kereskedelmi feszültségek növekedése fokozhatja a pénzügyi piacok ingadozását és a kockázatkerülést, ami kedvezőtlen hatással lehet a belföldi keresletre, így mérsékelve az inflációt. Ugyanakkor fennáll annak a lehetősége is, hogy az infláció emelkedhet, ha a globális ellátási láncok szétesése miatt az import ára nő, és ez tovább súlyosbítja a hazai gazdaság kapacitáskorlátait. A védelmi és infrastrukturális beruházások növekedése is inflációt gerjeszthet középtávon. Emellett a szélsőséges időjárási események és a globális klímaváltozás következményeként az élelmiszerárak váratlanul megugorhatnak.

Az utolsó értekezletünk óta megemelkedtek a piaci kamatlábak, különösen a hosszabb lejáratokon. Ugyanakkor a korábbi kamatvágásaink nyomán a vállalati hitelfelvétel költségei tovább mérséklődnek. A vállalatoknak nyújtott új hitelek átlagos kamata az áprilisi 3,8%-ról májusban 3,7%-ra csökkent. A piaci alapú adósságpapírok kibocsátási költsége is csökkent, májusban 3,6%-ra. Miközben a vállalati bankhitelek éves növekedési üteme májusban 2,5%-ra mérséklődött, a vállalati kötvénykibocsátás megerősödött, éves szinten 3,4%-kal bővült.

A 2025 második negyedévében végzett legfrissebb bankhitelfelmérésünk alapján a vállalati hitelnyújtási feltételek összességében stabilak maradtak. Bár a bankok aggodalmai az ügyfeleik gazdasági helyzetével kapcsolatban szigorították a hitelnyújtás feltételeit, ezt a hatást nagyrészt ellensúlyozta a hitelezők közötti fokozódó verseny. Ezen felül, az alacsonyabb kamatok révén a vállalati hitelkereslet tapasztalt egy enyhe fellendülést, azonban a globális gazdasági bizonytalanságok és a kereskedelmi feszültségek miatt a cégek továbbra is óvatosan közelítenek a hitelfelvételhez.

Az új jelzáloghitelek átlagos kamata az év elejéhez viszonyítva szinte változatlan maradt, májusra 3,3%-ra emelkedett. A jelzáloghitelezés üteme májusban 2,0%-ra nőtt, ami a fokozott keresletnek köszönhető. Ugyanakkor a második negyedévben a hitelnyújtási feltételek enyhén szigorodtak.

A Kormányzótanács a mai napon úgy döntött, hogy az EKB három irányadó kamatlábát változatlan szinten tartja. Célunk, hogy az infláció középtávon a kitűzött 2%-os szinten stabilizálódjon. A monetáris politika irányvonalának meghatározásakor adatvezérelt, értekezletről értekezletre történő megközelítést alkalmazunk. Kamatdöntéseinket az inflációs kilátások és az azokkal kapcsolatos kockázatok értékelése alapján hozzuk meg, figyelembe véve a beérkező gazdasági és pénzügyi adatokat, az inflációs alapfolyamat dinamikáját, valamint a monetáris politika hatását. Előzetesen nem köteleződünk el egy adott kamatpálya mellett.

Mindenesetre elkötelezettek vagyunk amellett, hogy megbízatásunk keretein belül minden rendelkezésünkre álló eszközt optimalizáljunk, annak érdekében, hogy az infláció hosszú távon fenntartható módon stabilizálódjon a középtávú céljainkhoz igazodva, ugyanakkor biztosítsuk a monetáris politika zökkenőmentes működését és átadását.

Most pedig itt az idő, hogy válaszoljunk a kérdéseikre.