Rutinműtétnek indult, ám tragikus fordulatot vett, és ezzel a csodálatos magyar zenész élete véget ért.

Több mint száz filmzenét komponált, és 41 éven át, egészen a haláláig a Magyar Rádióban tevékenykedett. Ő jegyzi a Kossuth-adó ikonikus szignálját is. Tragikus módon, mindössze 65 éves korában, egy rutinműtét során távozott az élők sorából. Tamássy Zdenko életét idézi fel az ujsagmuzeum.hu.

1921 szeptemberében jött világra, egy nagy szerelem gyümölcseként. Édesanyja, Ilosvay Rózsi, a kor egyik ünnepelt fiatal színésznője volt, míg édesapja, Tamássy Pál, zeneszerzőként vált ismertté. A sors különös fintora, hogy Ilosvay a férje által írt sanzonokat adta elő, így nem csupán a színpadon, hanem a magánéletükben is összefonódtak. A 19 éves színésznő 1920-ban mondta ki a boldogító igent Tamássy Pálnak. Az újságok gyakran cikkeztek róluk, főleg, amikor egy évvel később megszületett gyermekük, akit a különlegessége miatt Zdenko névre kereszteltek.

Aztán minden darabokra hullott. A pár két év elteltével véglegesen felbontotta a házasságot. Tamássy Pál elhagyta az országot, és Bécs, Berlin, majd végül Párizs utcáin kereste a sikerét, ám 1929-ben, váratlanul, elhunyt. Mindössze 36 évet élt... Ekkor a kis Tamássy Zdenko, aki már csak 8 éves volt, édesanyjával és annak új férjével kezdett új életet. Hamar világossá vált, hogy ő is a zene hívására született. Zongorázni kezdett tanulni, felfedezte az ütőhangszerek csodálatos világát, és egyenes út vezetett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolára. Kiugró tehetsége miatt hamar felfigyeltek rá, és 1946-ban, 25 évesen, elfogadta a Magyar Rádió invitálását. Élete végéig ott alkotta meg műveit.

Irányította a zenei képzést, később ő töltötte be a könnyűzenei szekció lektorának szerepét, továbbá vezette a sanzon- és táncdalbizottságot is.

Kivételes dallamokat alkotott, munkához látott gyorsan, és zenéi mindig tökéletesen illeszkedtek az előadásokhoz vagy a filmek hangulatához. Az ötvenes években váratlanul érkezett egy telefonhívás: meg kellett alkotnia a Kossuth rádió szignálját. Egyetlen este alatt teljesítette a feladatot. A Kossuth-nóta melodikus szépségét találta a legmegfelelőbbnek, és az "Éljen a magyar szabadság, éljen a haza" szövegére megkomponálta a szignált. A dallam azóta szervesen összefonódott a rádióadó identitásával.

Jobbra Tamássy Zdenko a Magyar Televízió találkozóján 1981-ben - fotó: Fortepan / Rádió és Televízió Újság

Aki látta a Hannibál tanár úr című remekművet, az pontosan tudja, mit is adott hozzá a zene a filmhez. De neki köszönhetjük Szabó István két ragyogó mozijának a zenéjét is, ez pedig a Mephisto és a Redl ezredes. Nem mellékesen ő írta a Régi idők focija, a Szeleburdi család, a Palacsintás király vagy éppen a Kántor című bűnügyi sorozat zenéjét is. Nem csoda, hogy 1966-ban Erkel Ferenc-díjjal tüntették ki. Német Amadé, karmester és zeneszerző így jellemezte Tamássy-t: "Jeles dallamalkotói leleménnyel és színes, változatos harmóniavilággal rendelkezett. Műveit igényesség jellemezte..." A Magyar Rádió volt a második otthona, mindig meg lehetett ott találni. Népszerű műsort is vezetett, Minden hangra emlékezem címmel, egy zenés, beszélgetős műsort.

Tamássy Zdenko 1987 júniusában, a korabeli sajtó beszámolói alapján, figyelemre méltó események középpontjában állt. Az akkori hírek tükrözték a korszak hangulatát és a közélet izgalmas fordulatait, amelyek Zdenko tevékenységét is formálták.

Csupán 65 esztendős volt. A hírek szerint éppen akkor távozott az élők sorából, amikor a rádióban a "Minden hangra emlékezem" című műsor felvételét játszották. Halála mély megrázkódtatást okozott a közönség körében, és sokan látogattak el a Farkasréti temetőbe, ahol felesége gyászolva állt a sír mellett. Tamássy Zdenko életének még rengeteg filmhez íródó dallam várta volna, de a sors más irányba terelte az útját...