Pfizergate-ügy: Az Európai Unió bírósága elmarasztalta Ursula von der Leyen és munkatársai intézkedéseit.

Az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága szerdai ítéletében megállapította, hogy az Európai Bizottság nem tudott meggyőző és hiteles indoklást szolgáltatni arra vonatkozóan, miért utasította el a koronavírus elleni vakcinákra vonatkozó szerződések nyilvánosságra hozatalát. A vitatott üzenetek Ursula von der Leyen, az uniós bizottság elnöke, és Albert Bourla, a Pfizer vezérigazgatója között váltak szöveges formában, de a bizottság eddig nem tette őket hozzáférhetővé.

Szerdán közzétett döntésében az Európai Unió Bírósága hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottságnak az uniós szerződések értelmében minden dokumentumát elérhetővé kell tennie a nyilvánosság számára - tudósít az MTI.

A testület egyúttal jóváhagyta a The New York Times riportere által benyújtott kérelmet a vonatkozó dokumentumok nyilvánosságra hozatalára, hangsúlyozva, hogy:

A történet gyökerei a koronavírus-járvány kitörésére nyúlnak vissza, amikor is az Európai Bizottság, az uniós tagállamok képviseletében, 2020 és 2021 során több száz millió vakcinaadag beszerzésére irányuló szerződéseket kötött különböző gyógyszergyártó cégekkel. E folyamat során körülbelül 2,7 milliárd euró forrást mozgósított.

A koronavírus-vakcinák európai uniós beszerzésével kapcsolatban fény derült arra, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és a Pfizer amerikai gyógyszercég igazgatója, Albert Bourla sms-eket váltott egymással, amelyek elősegítették a mintegy 1,8 milliárd adag vakcina uniós beszerzését.

Egy újságíró, aki a The New York Times-nak dolgozik, hozzáférést igényelt a szöveges üzenetekhez, érvelve azzal, hogy ezek az üzenetek kulcsfontosságú információkat nyújthatnak a különféle megállapodások megértéséhez.

Szerdán közzétett döntésében az uniós bizottság elfogadta a The New York Times újságírójának kérését, és hangsúlyozta, hogy a kérelmező "megbízható és összhangban lévő" bizonyítékokat terjesztett elő. Ezek a bizonyítékok azt mutatják, hogy az Európai Bizottság elnöke és a Pfizer vezérigazgatója szöveges üzenetváltásokat folytattak az oltóanyagok beszerzésével összefüggésben.

- így fejezték ki magukat.

Az uniós bizottság nyilatkozata szerint az Európai Bizottság nem csupán azt állíthatja, hogy nem rendelkezik a kért iratokkal, hanem részletes és hihető indoklással kell szolgálnia, amely megmagyarázza, miért nem találhatók ezek az anyagok, vagyis miért hiányoznak a birtokukból. Ezen kívül az Európai Bizottság nem tudta meggyőző módon kifejteni, hogy miért gondolta azt, hogy a koronavírus elleni vakcinák beszerzésével kapcsolatos üzenetek nem tartalmaznak lényeges vagy nyomon követést igénylő információkat, amelyeket meg kellett volna őrizniük - áll a közleményben.

Ezeket a körülményeket figyelembe véve az Európai Unió Törvényszéke érvénytelenítette az Európai Bizottság azon döntését, amely elutasította, hogy a The New York Times újságírója hozzáférjen az uniós bizottság elnöke és a Pfizer vezérigazgatója között folytatott szöveges üzenetekhez - hangsúlyozta az uniós bíróság a határozatában.

Az Európai Bizottság egy közlemény formájában reagált az uniós bíróság szerdai döntésére, amelyben kifejtette:

Közölték, az uniós törvényszék szerint az Európai Bizottságnak részletesebben kellett volna kifejtenie, miért nem rendelkezik a kért típusú dokumentumokkal. Az uniós törvényszék azonban nem kérdőjelezi meg az Európai Bizottság dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó nyilvántartási politikáját - hívták fel a figyelmet. A vonatkozó szabályok az Európai Bizottság nyilvántartásainak integritását és a teljes átláthatóságot hivatottak biztosítani azáltal, hogy a testület által készített vagy kapott fontos dokumentumok könnyen hozzáférhetők legyenek - írták.

Az átláthatóság mindig is központi szerepet játszott az Európai Bizottság és Ursula von der Leyen elnök asszony számára. Folyamatosan szigorúan betartjuk a jogi kereteket, hogy biztosítsuk kötelezettségeink teljesítését. Emellett elkötelezettek maradunk a nyitottság, az elszámoltathatóság és a különböző érdekelt felekkel – beleértve az uniós intézményeket, a civil társadalmat és az érdekképviseleteket – folytatott világos kommunikáció fenntartása iránt.

Mivel az Európai Bizottság csupán korlátozott hozzáférést engedélyezett ezekhez a dokumentumokhoz, amelyeket szerkesztett formában tettek közzé, 2022 októberében az Európai Ügyészség (EPPO) is nyomozást indított a koronavírus-vakcinák európai uniós beszerzési folyamataival kapcsolatban.

Az európai ombudsman később felkérte az uniós bizottságot, hogy végezzen alapos vizsgálatot az sms-üzenetek ügyében, és ha léteztek ilyen üzenetek, akkor azok tartalmát hozzák nyilvánosságra.

Az Európai Bizottság úgy érvelt, hogy a szöveges üzenetek természetüknél fogva "múlékonyak", és nem hordoznak olyan lényeges információkat, amelyek szükségessé tennék a testület dokumentumkezelő rendszerébe való integrálásukat. Továbbá hangsúlyozta, hogy a megállapodások nyilvánosságra hozatala káros hatással lenne az érintett vállalatok üzleti érdekeire.