Panama figyelmeztette Donald Trumpot: bármilyen változás következményei káoszhoz vezethetnek.
A Panama-csatornát felügyelő hatóság vezetője a hét végén kijelentette, hogy a csatorna működése továbbra is panamai fennhatóság alatt áll, és minden kereskedő országgal nyitottak az együttműködésre - írja az MTI.
Ricaurte Vásquez az AP amerikai hírügynökségnek pénteken, helyi idő szerint adott interjújában hangsúlyozta, hogy a csatorna semlegességét biztosító szerződés alapján nem lehetséges, hogy az amerikai zászló alatt közlekedő hajók előnyben részesüljenek. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a szerződés külön kivételt tesz az amerikai hadihajók számára, amelyek így valóban gyorsított áthaladási jogot élveznek.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök nemrégiben felvetette, hogy amennyiben a Panama-csatorna hatósága nem csökkenti az amerikai hajók tarifáját, az Egyesült Államok akár katonai nyomásgyakorlással is visszaszerezheti az ellenőrzést a vízi út felett. Trump a Csendes- és az Atlanti-óceánt összekötő csatornát országa számára létfontosságúnak, az áthaladási díjat pedig nevetségesnek nevezte.
A csatorna használati díjainak ügyében Vásquez kifejtette, hogy a közelmúltban lezárult egy előre megtervezett díjemelési folyamat. A jövőbeli emeléseket az év első felében fogják megvitatni, hogy a megrendelőik elegendő időt kapjanak a tengeri szállításuk biztonságos előkészítésére.
A díjak terén nem tapasztalható semmiféle diszkrét különbségtétel. (...) Az árakra vonatkozó előírások egységesek és világosan definiáltak azok számára, akik a csatornán keresztül haladnak.
- hangsúlyozta.
Vásquez tagadta Donald Trump azon állításait, amelyek szerint Kína irányítaná a csatorna működését, és hangsúlyozta, hogy "káoszhoz" vezetne, ha a csatorna működésére vonatkozó szabályok alól bárki is kivételt képezne. Elmondása szerint a csatorna két végén található kikötőkben működő kínai vállalatok egy hongkongi konzorcium tagjai, amely 1997-ben nyerte meg a pályázati eljárást. A csatorna mentén amerikai és tajvani cégek is üzemeltetnek kikötőket - tette hozzá.
José Raúl Mulino, Panama egykori elnöke, korábban hangsúlyozta, hogy a csatorna irányítása a panamai kormány kezében marad.
A Panama-csatornán áthaladó tengeri forgalom mintegy hetven százaléka az Egyesült Államok kikötőiből indul, illetve oda érkezik. Az Egyesült Államok geopolitikai okokból több mint száz évig őrködött a csatorna állandó semlegessége fölött, de erről a panamai állam immáron egyedül gondoskodik.
Saját közösségi oldalán, a Truth Socialön azt is leírta Donald Trump, hogy szerinte az Egyesült Államoknak meg kellene vásárolnia Grönlandot Dániától.
A globális biztonság és a világ szabadságának megőrzése érdekében az Egyesült Államoknak fontolóra kellene vennie Grönland tulajdonjogának átvételét. Ez a lépés elengedhetetlenül fontos.
- írta Trump a közösségi oldalán, aki ezt a tervet már 2019-ben is megemlítette. Az ötlet Dániában már akkor jelentős ellenállást keltett, hiszen a sziget, bár autonóm státusszal rendelkezik, mégis a Dán Királyság részeként működik.
"Grönland nem eladó. Grönland nem dán, Grönland a grönlandiaké. Nagyon remélem, hogy ez egy komolytalan felvetés volt" - mondta még 2019-ben Mette Frederiksen, Dánia kormányfője a New York Post cikke szerint.
Trump botrányos kijelentéseire azonnal reagált a dán király is, X. Frigyes, aki még a történészeket is meglepte. A király döntése szerint módosította címerét, a három koronát jegesmedvére és kosra cserélve. Ezek a szimbólumok Grönland és a Feröer-szigetek képviselői, ezzel pedig egyértelmű üzenetet küldött: a két terület továbbra is a Dán Királyság szerves része, és nem eladó, még Donald Trump számára sem.
Az eddigi dán királyi címerek ötszáz éves hagyománya három koronát ábrázolt, amely a Dánia, Norvégia és Svédország közötti kalmari unióra emlékeztetett. Most azonban ez a jelképrendszer megújulás előtt áll.
Jean-Noel Barrot, Franciaország külügyminisztere, reagált az újonnan megválasztott amerikai elnök ambícióira. A tárcavezető kifejtette véleményét, miszerint nem tartja valószínűnek, hogy az Egyesült Államok megszállná azt a hatalmas sarkvidéki szigetet, amely immár több mint 600 éve Dániához tartozik.
Nem kérdés, hogy az Európai Unió hagyná-e, hogy a világ más nemzetei megtámadják szuverén határait, bárkik is legyenek azok. Mi egy erős kontinens vagyunk
Jean-Noel Barrot kijelentette, hogy "ha arról érdeklődik, vajon az Egyesült Államok Grönlandot megtámadja-e, akkor határozottan azt mondom, hogy nem". Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy elérkeztünk egy olyan időszakhoz, amikor fontos, hogy megmutassuk az erőt, mivel "az erősebbek joga" ismét előtérbe kerül.
