Ott található az Úr otthona: Jeruzsálem, a mi ünnepeink szíve, a béke és nyugalom szent helye.
ANév, a Seregek Ura néven ismert, első szilárd, kőből készült templomát nem a harcokban edzett Dávid király, hanem fia, Salamon valósította meg, akinek uralkodása a béke időszakát jelentette. A templom Dávid által megálmodott tervek alapján épült, azon a helyen, amelyet ő választott ki: a jeruzsálemi domb északi oldalán, Mórija hegyén. Ez a hely különös jelentőséggel bírt, hiszen itt áldozta fel Ábrahám fiát, Izsákot, akinek helyett végül az Isten által biztosított, a bozótban fennakadt kost hozta áldozatul.
A Templom megalkotása a korábbi, pusztai sátorszentély grandiózusabb verziója volt, hiszen kétszer akkora méretben valósult meg. Felszentelésének szertartásán nem csupán véres áldozatok bemutatása zajlott, hanem a léviták kórusának gyönyörű énekei és a zene is betöltötte a teret. Salamon, a bölcs király, tisztában volt azzal, hogy a Teremtő Isten olyan fenséges és hatalmas, hogy az egek egei sem képesek befogadni Őt. Éppen ezért joggal merült fel benne a kérdés: hogyan is lakhatna egy emberi alkotásban? Ennek ellenére szívből kérte, hogy szent Neve legyen jelen abban a templomban, és hallgassa meg azokat, akik ott imádkoznak, beleértve azokat az idegeneket is, akik a nagy Név híre hallatán érkeznek, hogy könyörgéseikkel forduljanak a szent helyhez.
Salamon imájára válaszul Isten jelenléte mint köd ereszkedett le, úgy, hogy a papok nem tudtak állva maradni, a Sekína ereje alatt mindnyájan a földre borultak. "És mondta neki az Úr: Meghallgattam a te imádságodat és könyörgésedet, amellyel könyörgöttél előttem: Megszenteltem e házat, amelyet építettél, abba helyeztetvén az én nevemet mindörökké, és ott lesznek az én szemeim és az én szívem mindenkor." (1Királyok 9:3)
