Orbán Viktor tavasszal egy ambiciózus hajtóvadászatot indított, és most bemutatjuk, milyen eredményeket sikerült eddig elérniük.

Orbán Viktor bejelentette, hogy márciustól megkezdődik a drogkereskedők elleni intenzív akció. A miniszterelnök a közrádióban nyilatkozva hangsúlyozta, hogy az új típusú kábítószerek elterjedése gyors ütemben zajlik, különösen a kistelepüléseken, ami súlyosan károsítja a fiatalokat, sőt, akár az életüket is veszélyezteti. A kormányfő véleménye szerint a drogkereskedők profitálása azon alapul, hogy megmérgezik a gyermekeinket, és ezt nem tűrhetjük el. Ha folytatják ezt a tevékenységet, olyan büntetéseket fognak kapni, amelyeket nem fognak tudni elfelejteni. Kiemelte, hogy az Alaptörvényben világosan rögzíteni kell, hogy a drogok használata bűncselekménynek számít, a rendőrséget megerősítik, akciócsoportokat állítanak fel, és egy átfogó akciósorozattal kívánják megtisztítani az országot a "kreatív dizájner drogok" jelenlététől. (Az Index munkatársai nemrégiben több kistelepülésre utaztak, hogy videóriportban bemutassák a droghelyzetet.)
Már az első Orbán-kormány idején is kiemelt figyelmet szenteltek a drogellenes küzdelemnek. 2000-re megalkották Magyarország első drogstratégiáját, amelyhez több mint 1200 szervezet, szakértő és érintett véleményét kérték ki. A szakmai közösség széles körű egyetértése övezte ezt a kezdeményezést. A stratégia középpontjában az ártalomcsökkentés állt, célja pedig a drogfogyasztás következtében fellépő egészségügyi, gazdasági és társadalmi problémák mérséklése volt.
Tíz év elteltével, egy drogstratégia eredményeit elemző tanulmány alapján a kitűzött célok körülbelül 60%-a valamilyen formában megvalósult. A program elindítása kezdetben dinamikusan zajlott, azonban két-három év elteltével a fejlődés üteme csökkent. A baloldali kormányok ideje alatt a drogokhoz való hozzáférés nem csökkent, sőt, az országhatárokon átnyúló illegális kereskedelem is továbbra is virágzott, akárcsak a drogkereskedelem helyszíneinek száma.
A második Orbán-kormány által 2012-ben elfogadott új Büntető Törvénykönyv (Btk.) jelentős szigorítást hozott a kábítószerekkel kapcsolatos büntetési tételek terén, és a drogfogyasztást is büntetendő cselekménnyé nyilvánította. Korábban a kábítószer fogyasztása önállóan nem volt büntetendő, azonban a drogok megszerzése és birtoklása szigorú következményeket vonott maga után.
Az elterelés feltételei jelentős mértékben szigorodtak, és az iskolai drogfogyasztás büntetése is szigorúbbá vált. Összességében a 2013 nyarán bevezetett szabályok értelmében egyetlen marihuána használatért akár két év börtönbüntetés is kiszabható. Ezt ugyanakkor egyszeri alkalommal elterelés útján elkerülhették a fiatalok, de ha a következő két évben újra lebuknak, már nem lesz lehetőségük megúszni a szabadságvesztést.
Ahogy Orbán Viktor február végén bejelentette, az Alaptörvény tizenötödik módosítása április 15-től érvénybe lép, új rendelkezésekkel gazdagítva az alkotmányt.
Magyarországon a kábítószerek előállítása, fogyasztása, terjesztése és népszerűsítése szigorúan tiltható tevékenységek.
Egy új korszak kezdődött a kábítószerrel kapcsolatos jogi szabályozás terén, amikor április 29-én a parlament elfogadta a kábítószer előállításának, használatának, terjesztésének és népszerűsítésének tilalmával összefüggő törvénymódosításokat. A törvény június 15-én lépett hatályba. A jogszabály preambulumának első mondata tömören rögzíti az új irányvonalat: "A kormány zéró toleranciát hirdetett a kábítószerek ellen."
Horváth László drogügyi kormánybiztos Facebook-videójában kiemelte, hogy az új törvénnyel az elrettentésen kívül gyors és hatékony új eszközöket kívánnak a rendőrség kezébe adni. "Ezen túl nemcsak a klasszikus drogok vagy az új pszichoaktív szerek, hanem egyéb tudatmódosító anyagok is kábítószernek minősülnek, és súlyos büntetéssel fog járni, ha valaki ezekkel kereskedik."
Az új drogtörvény legfontosabb jellemzői a következőképpen összefoglalhatók:
Június 15-től kiegészült a kábítószer fogalma: drognak számít a bódult állapot előidézésére alkalmas, nem emberi fogyasztásra szánt anyag, ideértve a más szer hozzáadásával vagy szerkezete átalakításával előállított anyagokat, illetve a más tudatmódosító szereket is, ahogy a törvény alkalmazása szempontjából drognak minősülnek az új pszichoaktív anyagok is.
Az új szabályozás világosan kijelenti, hogy az emberi fogyasztásra szánt, legálisan forgalmazott termékek – mint például az alkohol, dohánytermékek és gyógyszerek – továbbra sem sorolandók a büntető törvénykönyv által kábítószernek minősített anyagok közé.
A törvényhozás legújabb fejleményeként bevezetésre került egy új bűncselekmény, amely a tudatmódosító anyagokkal való visszaélésre vonatkozik. Ez a jogi norma kiterjed azokra az anyagokra, amelyek nem minősülnek kábítószernek, és amelyek nem emberi fogyasztásra készültek. A jogszabály célja, hogy megakadályozza ezeknek az anyagoknak a kóros élvezetszerzés érdekében történő kínálását, átadását, forgalomba hozatalát és kereskedelmét. Az elkövetőket akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is sújthatják.
Ha valaki kábítószer hatása alatt követ el bűncselekményeket, mint például emberölést, testi sértést, rablást, kifosztást vagy rongálást, az új szabályozás értelmében súlyosabb szankciókkal kell szembenéznie. Már egy kis mennyiségű partidrog forgalmazása is két év börtönbüntetést vonhat maga után. Ezen felül, ha valakinél olyan mennyiségű drog található, amely akár tíz ember ellátására is elegendő, akkor a büntetése akár három évre is emelkedhet.
A drogkereskedők súlyos következményekkel néznek szembe, hiszen vagyonelkobzásra számíthatnak. Az állam el fogja venni tőlük a bűncselekményekhez használt ingatlanokat, járműveket, eszközöket és gyártósorokat, vagyis a teljes bűnözői infrastruktúrájukat. Ezen kívül kitilthatják őket azokról a településekről, ahol kábítószerrel üzleteltek. A helyzet még súlyosabb a másodszor bűnösnek talált díler esetében, aki nem kaphat feltételes szabadlábra helyezést. Eddig ez a korlátozás csupán az erőszakos, többszörösen visszaeső bűnözőkre vonatkozott.
Bezárás fenyegeti azokat az üzleteket, vendéglátó- és szórakozóhelyeket, ahol egy éven belül kétszer is kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmény történt.
Az elterelésben részt vehetnek azok, akik aktívan segítik a rendőrség munkáját, és képesek felfedni azt a dílert, akitől a kábítószert beszerezték. Fontos tudni, hogy az elterelés lehetősége maximum kétszer áll rendelkezésre; a harmadik alkalommal már nem lehet elkerülni a büntetőjogi következményeket. Emellett a drogproblémával küzdő egyének számára lehetőség nyílik a büntetés jelentős enyhítésére, ha hajlandók megnevezni a hatóságok előtt az általuk ismert terjesztőket és kereskedőket.
A rendőrség 72 órára őrizetbe veheti azokat a személyeket, akik közterületen tartózkodnak kábítószeres állapotban, különösen, ha bódult vagy agresszív állapotukban veszélyt jelentenek másokra.