Olaszországban eljárás veszi kezdetét a szarajevói "mesterlövész-turisták" ügyében, akiknek tevékenysége felkeltette a hatóságok figyelmét.

A milánói ügyészség nyomozást indított olyan olasz állampolgárok ellen, akik feltételezhetően a boszniai szerb hadsereg tagjainak juttattak pénzt, hogy Szarajevó négy éves ostroma alatt civilek legyilkolására bátorítsák őket. A vádak szerint a "mesterlövész-turisták" között nem csupán olaszok, hanem más nemzetiségű egyének is akadtak.

A szarajevói ostrom, amely a modern hadviselés történetének leghosszabb fővárosi ostroma, 1992. április 6-án vette kezdetét. Ezen a napon a 4,5 milliós jugoszláv tagköztársaság parlamentje kihirdette az ország függetlenségét, miután a március elseji népszavazás gyakorlatilag egyöntetűen az elszakadás mellett döntött. Azonban a részvételi arány csupán 63,4 százalékot mutatott, mivel a lakosság egyharmadát képviselő szerb közösség bojkottálta a referendumot. A boszniai szerb politikai vezetés már az előző év őszén kivonult a szarajevói parlamentből, és Radovan Karadžić vezetésével megalapította a Boszniai Szerb Köztársaságot (Republika Srpska).

A szarajevói parlament döntését követően több mint százezer ember vonult az utcákra Bosznia fővárosában. Ekkor dördültek el az első lövések a szerb nacionalista párt központjánál, és a boszniai háború első két áldozata nők voltak. A következő napon, április 6-án a Jugoszláv Néphadsereg, amely túlnyomórészt szerbekből állt, elkezdte körbezárni a várost. Hamarosan a Belgrád támogatását élvező Ratko Mladić tábornok vezette boszniai szerb erők vették át az irányítást. Szarajevó ostroma 1425 napon keresztül tartott, és összesen 11 541 ember életét követelte.

A háború borzalma mindenhol érezhető, de Szarajevó ostroma alatt a mindennapok még elviselhetetlenebbé váltak a várost körülvevő hegyekben megbúvó mesterlövészek miatt. Ezek a snajpersek véletlenszerűen célozták meg az utcákra merészkedő embereket, mintha csak egy virtuális játékban résztvevő karakterek lettek volna. E rendkívüli élethelyzet következtében Szarajevó főutcája, a Meša Selimović sugárút a köznyelvben Mesterlövész-sétány néven vált hírhedtté, ami hűen tükrözte a helyzet tragikumát.

A mészárlásban állítólag külföldiek, úgynevezett mesterlövész-turisták is részt vettek, miután nagy összegeket fizettek a boszniai szerb hadsereg katonáinak. (A boszniai szerbek egykori vezetőjét, Karadžićot 2016-ban elítélték népirtás és más emberiesség elleni bűnök miatt.)

Amikor Miran Zupanič, a szlovén filmrendező, először találkozott a "mesterlövész-turisták" fogalmával 2019 környékén, képtelen volt elhinni, amit hallott. "Azt gondoltam, hogy ilyesmi teljesen lehetetlen. Nem hihetek a fülemnek. De ha mégis igaz lenne, senki sem beszélne róla a kamerák előtt" - emlékezett vissza Zupanič a Deutsche Wellének adott interjújában, miközben a producerével, Franci Zajccal folytatott beszélgetésére utalt. Zajc éppen talált egy szlovén férfit, aki Zupanič szavai szerint "egy rendkívül jelentős amerikai ügynökségnek" dolgozott a délszláv háború idején. Miután alaposan megvitatták a témát, a rendező arra a következtetésre jutott, hogy a forrás megbízható, és úgy döntött, hogy dokumentumfilm keretében örökíti meg ezt a hátborzongató, ám valós történetet.

A Szarajevói szafarit 2022 szeptemberében mutatták be, és az alkotás különlegessége, hogy a filmben egy "rendkívül fontos amerikai ügynökség" volt munkatársának arca nem látható, azonban a hangját nem torzítják el, ahogyan az általában szokásos. A filmben megszólal Edin Subasic is, aki a bosnyák hadsereg nyugalmazott elemzője. Ő arról beszél, hogy egy fogságba esett szerb önkéntes megerősítette, miszerint a város lakóira vadászó mesterlövészek között külföldiek is akadtak. Ezt az állítást a szerb háborús veteránok hevesen cáfolják.

A Szarajevói Kutató és Dokumentációs Központ adatai alapján a mesterlövészek által okozott halálos áldozatok száma 300 és 350 között mozog. A tragikus események következtében szinte kivétel nélkül civilek vesztek oda, köztük legalább 60 gyermek is.

Az olasz hatóságok nyomozásba kezdtek, miután Ezio Gavazzeni újságíró és két ügyvéd átadták a milánói főügyészségnek egy részletes, 17 oldalas aktát az ügy hátteréről. Továbbá Benjamina Karić, Szarajevó korábbi polgármestere is jelentést küldött az ügyészeknek. E dokumentumok alapján remélhetőleg sikerül azonosítani az érintett olasz állampolgárokat, akiket azzal gyanúsítanak, hogy különös kegyetlenséggel és aljas indítékkal követtek el emberölést, és így bíróság elé állíthatják őket.

Gavazzeni az N1 hírcsatornának tett nyilatkozatában elárulta, hogy körülbelül 30 évvel ezelőtt találkozott először a mesterlövész-turisták fogalmával, ám Zupanič 2022-es dokumentumfilmje újra felkeltette érdeklődését a téma iránt, így ismét nyomozásba kezdett. Bár pontos számadatokat nem osztott meg, úgy véli, hogy "rendkívül sok olasz" lehetett érintett az ügyben. Ezen felül különböző nyugati országokból érkező emberek is részt vettek, akik jelentős összegeket fizettek azért, hogy civilekre lőhessenek. Az újságíró megjegyezte, hogy az ilyen típusú embervadászat mögött nem állt politikai vagy vallási motiváció. "Ezek gazdag emberek, akik csupán szórakozásból látogattak el a helyszínre. Olyan fegyverrajongók, akik egyébként lőtérre járnak, vagy afrikai szafarikat szerveznek" - tette hozzá. Gavazzeni néhány olasz érintettet is azonosított, akiket az ügyészek várhatóan a következő hetekben kihallgatnak.