Az NGM bejelentette, hogy kedvező beruházási hitellel segíti a magyar kis- és középvállalkozások fejlődését és termelékenységük javítását. Ezzel a támogatással a cégek még inkább megerősödhetnek, és új lehetőségeket nyithatnak meg a gazdasági növekedés el
Miközben Brüsszel a háború irányába tereli a figyelmet a béke lehetősége helyett, s uniós forrásokat Ukrajnának juttat, a magyar kormány a hazai forrásokat a magyar családok és vállalkozások támogatására összpontosítja. Célja, hogy maximalizálja a gazdasági növekedést, amelyhez elengedhetetlen egy versenyképes, erős és beruházásra készen álló magyar kis- és középvállalkozói szektor. A Demján Sándor Program révén több mint 1400 milliárd forint áll rendelkezésre a hazai kkv-k versenyképességének növelésére, termelékenységük javítására, exporttevékenységük ösztönzésére, valamint a méretugrásuk elősegítésére.
A kedvező finanszírozási feltételek új impulzusokat adtak a hazai vállalkozásoknak: egyre több cég él a lehetőséggel, bátrabban tervezik jövőjüket, és nagyobb volumenű beruházásokba fognak. A kamatcsökkentések és a kedvező kondíciók eredményeként a Széchenyi Kártya Max Plusz beruházási hitelek iránti kereslet rekord szintet ért el, hiszen három hónap alatt csúcsra ugrott. A hazai kis- és középvállalkozásokban tehát jelentős potenciál rejlik, és a kormány hatékony intézkedésekkel támogatja fejlődésüket - állapították meg.
A Demján Sándor Program keretein belül működő Széchenyi Kártya Program célja a beruházási hitelek dinamikus növelése. A Széchenyi Kártya Max Plusz bevezetése óta először fordult elő, hogy három egymást követő hónapban a beruházási típusú hiteligénylések száma túllépte az 1500-at - ezt a jelenséget idén tavasszal tapasztalhattuk. A 2025. február 17-én eszközölt kamatcsökkentést követően, amikor a kamatok 3,5%-ról 3%-ra csökkentek, a banki partnereken keresztül benyújtott hitelkérelmek száma meghaladta az 5500-at. Március és május között 28%-kal több hiteligénylés érkezett be, mint az előző év hasonló időszakában. A kamatcsökkentés tehát jelentős pozitív hatással bír a kis- és középvállalkozások beruházási hajlandóságára - emelték ki a szakértők.
A Demján Sándor Program keretében tavaly novemberben végrehajtott kamatcsökkentés jelentős hatással volt a beruházási hitelfolyósításra, amely havi átlagban 38 milliárd forintra emelkedett. Ez a szám 54 százalékos ugrást jelent az előző időszak 24,8 milliárdos átlagához képest. Az idei év március és május közötti hónapjaiban pedig már 50 milliárd forint feletti havi átlagos folyósítást regisztráltak, ami újabb közel egyharmados növekedést mutat. Szabados Richárd az NGM nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a vállalkozások nem csupán kihasználják ezt a kedvező helyzetet, hanem egyre ambiciózusabb fejlesztési projekteket terveznek, amennyiben a feltételek támogatják azokat.
A kisebb kamatteher lehetővé teszi, hogy a vállalkozások nagyobb hitelösszeget vállaljanak. Az egy igénylésre jutó átlagos hitelösszeg az elmúlt három hónapban 31,4 millió forint körül alakult, szemben a kamatcsökkentés előtti 30,9 milliós átlaggal.
A klasszikus Széchenyi Beruházási Max Plusz konstrukció keretein belül a növekedés még szembetűnőbb volt: a kamatcsökkentések előtt egy-egy igénylés átlagosan 102 millió forintot tett ki, amely először 107 millióra emelkedett, majd idén márciusra közel 114 millió forintra ugrott, ami összesen 12 százalékos bővülést jelent.
Szabados Richárd véleménye szerint a következő hónapokban várhatóan élénkülni fog a kereslet. A Demján Sándor Program keretében bevezetett újabb támogatási lehetőségek – mint például az 1+1 KKV Beruházásélénkítő Támogatási Program és a Demján Sándor Tőkeprogram – tovább fokozhatják az érdeklődést. A kormány az 1+1 program keretösszegét 82 milliárd forinttal megemelte, így a Demján Sándor Program keretében a kisvállalkozások számára elérhető támogatás összértéke 130 milliárd forintra nőtt – áll a NGM legfrissebb közleményében.
