Névadó településén került sor Nagybereg krónikájának bemutatójára.


A Nagyberegen, a település névadó eseményén, 2024. december 13-án került sor Szamborovszkyné dr. Nagy Ibolya „Nagybereg krónikája” című kismonográfiájának bemutatójára, amelynek helyszíne a Nagyberegi Református Líceum volt.

Az eseményt Lőrinc Péter, az Együtt Nagyberegért Civil Szervezet elkötelezett képviselője nyitotta meg. Köszöntőbeszédében üdvözölte a rendezvényre ellátogató tisztelt vendégeket, köztük Tóth Lászlót, a helyi közösség lelkipásztorát és a Beregi Egyházmegye esperesét; Marosi Istvánt, a görögkatolikus egyház helyi papját; valamint Csernyiga Gyulát, a beregszászi gyülekezet lelkészét. Kiemelte Jakab Eleonórát, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének elnökét, Tóth Tündét, a KMKSZ nagyberegi alapszervezetének alelnökét, és Kovács Mónikát, a KMPSZ nagyberegi alapszervezetének elnökét is. Az esemény díszvendégei között szerepelt a település két díszpolgára, Prófusz Marianna népművész és Géczi Tihamér, a Nagyberegi Dobrai Péter Középiskola igazgatója. Lőrinc Péter beszédében említést nyert az Együtt Nagyberegért Civil Szervezet megalakulásának története, valamint a Nagybereg krónikájának kiadásának folyamata is, amely fontos mérföldkő a közösség életében.

"Nagy izgalommal lapoztam bele a Krónikába, amelyet úgy vélem, Ibolya elsősorban az önök örömére alkotott. ... Ez a könyv tehát nem csupán a múlt eseményeit idézi fel, hanem a jövő lehetőségeire is fókuszál." - írta dr. Jakab György, a monográfia budapesti szaklektora a helyi közösségnek címzett levelében.

Ezt követően Dencs Ildikó, a középiskola magyartanára, szívélyesen köszöntötte a megjelenteket, és őszinte gratulációját fejezte ki a szerzőnek a kiadvány létrejöttéért. Beszédében hangsúlyozta a múltunk ismeretének jelentőségét, különösen a jelenlegi kihívásokkal teli időszakban, amelyet éppen most élünk át. Rávilágított, hogy a könyv lapjain felfedezhető történetek és tapasztalatok, amelyeket őseink átvészeltek, reményt adhatnak aggodalmakkal telített lelkünknek, és segíthetnek abban, hogy magabiztosan tekintsünk a jövő felé. A kiadvány bemutatásakor elmondta, hogy a "Nagybereg krónikája" két fő részre tagolódik: az első rész a település történelmét tárja elénk kronológiai sorrendben, míg a második rész tematikusan ismerteti a falu jellegzetességeit. Érdekesség, hogy a könyv nem csupán egy szakszerű monográfia, hanem egy olyan alkotás, amely kifejezetten a település lakóinak készült. Ezen a célzaton jól tükröződik a kiadvány felépítése: a megszokott "sok szöveg, semmi kép" sablon helyett a könyv lapjait számos korabeli és újonnan készült fénykép ékesíti. A szövegben pedig olyan nevek sorakoznak, akik valaha ennek a településnek voltak lakói, s akiknek leszármazottai ma is itt élnek közöttünk.

Ezt követte Szamborovszkyné Nagy Ibolya és Dencs Ildikó pódiumbeszélgetése, melyben a moderátor és a hallgatóság választ kapott arra, miért pont Nagyberegről írt a szerző, aki nem szülötte a településnek; valamint arra is, hogyan és honnan gyűlt össze a monográfia alapját jelentő források és adatok zöme. Azt is megtudhattuk, hogy miben rejlik Nagybereg sajátossága. A szerző ennek kapcsán beszélt a település vármegye központtá válásáról a 13. századi Borsova földvárának pusztulása után, illetve a tatárjárás falura gyakorolt negatív hatásáról, valamint az ezt követő Lampertszászával (későbbi Beregszász) szembeni rivalizálásról. Emellett egy kevesek által ismert tény is megvilágításra került, mégpedig a Nagy-Bereg és az egykori Kis-Bereg rejtélyéről. A szerző elmondta, hogy készülőben van a település nagymonográfiája is, mely e kiadványnak nem egyszerűen a bővített változata lesz, hanem számos olyan kérdést is tárgyalni fog, melyek egy kismonográfia jellegű kiadványban nem férnek el.

Zárásként Dencs Ildikó a könyv jelentőségét Saint-Exupéry A kis herceg című művéből vett idézettel hangsúlyozta: "Az idő, amit a rózsádra vesztegettél: az teszi olyan fontossá a rózsádat." Ebből kiindulva elmondhatjuk, hogy bár kishercegként számos csodás helyet felfedezhetünk, szívünk legmélyén az otthonunk az, ami a legnagyobb értéket képviseli számunkra. Ennek az otthonnak az emlékét gondosan ápolnunk kell, mert ha elhanyagoljuk, könnyen elfelejthetjük, honnan indultunk és milyen gyökereink vannak.

A kellemes hangulatú beszélgetés után a résztvevők számos kérdést intéztek a szerzőhöz, és ötleteiket is szívesen megosztották vele. A rendezvény végén pedig dedikálásra került sor, ami még inkább emelte az esemény különlegességét.

Related posts