NAV: Ha ilyen módon végzi a munkáját, elkerülheti a társadalombiztosítási és a szociális hozzájárulást.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal legfrissebb tájékoztatása szerint nem mindenki köteles társadalombiztosítást és szociális hozzájárulási adót fizetni.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) fontos közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy a nyugdíj melletti munkavégzés nemcsak rugalmas lehetőség, hanem komoly pénzügyi előnyt is jelent mind a munkavállalónak, mind a munkáltatónak. A szabályok alapján a saját jogú nyugdíjasoknak nem kell tb-t fizetniük, a munkáltatóknak pedig nem kell szociális hozzájárulási adót (szochót) leróniuk a nyugdíjasok munkabére után, derül ki a Femina cikkéből.
A NAV legfrissebb tájékoztatása szerint a nyugdíjasok jövedelméből csupán a 15%-os személyi jövedelemadót kell levonni, és ezen kívül más adóteher nem terheli őket. Ez a kedvezmény független attól, hogy a nyugdíjasok milyen formában dolgoznak: legyen szó munkaviszonyról, megbízási jogviszonyról vagy alkalmi munkáról, a könnyítések mindegyik esetben érvényesek. A munkáltatók számára ez jelentős anyagi előnyt jelent, hiszen a nyugdíjas munkavállaló után nem kell szochót fizetniük, így a bérköltségek lényegesen alacsonyabbak lesznek, ami lehetővé teszi számukra, hogy tapasztalt munkaerőt alkalmazzanak.
A NAV kiemeli, hogy a kedvező szabályok miatt a nyugdíj melletti munkavégzés egyre népszerűbb, hiszen "kétoldalú nyereséget" kínál. A munkavállalónál több nettó marad, a munkáltató pedig költséghatékonyan juthat szakértelemhez. A részleteket a NAV egy külön tájékoztatóban is összefoglalta, amely a nyugdíjas foglalkoztatás aktuális szabályait ismerteti.
Magyarországon egyre növekvő tendenciát mutat az idősek körében azoknak a száma, akik a nyugdíjkorhatár elérése után is aktívan részt vesznek a munkaerőpiacon. Ezt a megállapítást a Nyugdíjas Klubok és Idősek "Életet az éveknek" Szövetsége, valamint a KSH Népességtudományi Kutatóintézet legújabb elemzése támasztja alá. A jelenség mögött több tényező is meghúzódik: sokan anyagi kényszerből kényszerülnek munkát vállalni, míg mások az aktivitás, a közösségi élet és a hasznosság érzését keresik, így folytatják pályafutásukat.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai alapján 2024-ben 157,7 ezer öregségi nyugdíjas döntött úgy, hogy aktívan részt vesz a munka világában. Ez a szám a nyugdíjasok összesített létszámának közel 8 százalékát teszi ki. E mögött a jelenség mögött több tényező is áll: egyrészt a nyugdíjkorhatár megemelése, másrészt a javuló egészségi kondíciók, valamint a kedvezőbb adózási feltételek is hozzájárulnak ahhoz, hogy egyre többen válasszák a munkát a nyugdíjas évek során.
2024-ben 92 ezer nő és 66 ezer férfi dolgozott nyugdíj mellett, ami figyelemre méltó számadat. A legtöbb nyugdíjas teljes munkaidőben vállal munkát, ami azt jelzi, hogy sokan számára ez a tevékenység nem csupán alkalmi jövedelem-kiegészítés, hanem egy stabil anyagi háttér biztosításának módja. Különösen keresettek azok a nyugdíjasok, akik jelentős tapasztalattal rendelkeznek szellemi munkakörökben, így például az oktatás, az egészségügy és különböző szakértői pozíciók területén. Ezekben az iparágakban a munkaerőhiány következtében folyamatosan nő az igény az idősebb, megbízható szakemberek iránt, akik értékes tudásukkal és tapasztalataikkal hozzájárulhatnak a foglalkoztatás stabilizálásához.
