Nagy István bejelentette, hogy az érintett települések teljes mentesítése folyamatban van. Amennyiben nem merülnek fel újabb fertőzések, a jövő hetekben várhatóan megszüntetik a korlátozásokat.
Kiemelte, hogy május 30. lehet az a kezdeti időpont, amikor a mentesség bejelentése lehetséges, és az Európai Unió június 30-án oldhatja fel a Magyarországgal szembeni összes korlátozó intézkedést.
Ugyanakkor arra figyelmeztetett: addig még nagyon megfeszítetten kell dolgozni, és a szlovákiai híreket hallva "nem lehet kifújni a gőzt", hanem mindent el kell követni azért, hogy az afrikai sertéspestis vírusa nehogy bekerüljön Magyarországra.
A miniszter beszámolójában úgy értékelte: a fertőzött állatok leölése a lehető legnagyobb biztonsági előírások mellett, a legnagyobb fegyelmezettséggel történt, a telepek őrzésére bevetették a rendőrséget is, a fertőtlenítésben pedig közreműködött a hadsereg vegyvédelmi osztaga.
Emlékeztetett: a vírus és a járvány Győr-Moson-Sopron vármegyét érintette, és a nagy távolság miatt azt el kellett vetni, hogy innen a Bács-Kiskun vármegyei solti állati hullaégetőbe szállítsák a tetemeket. Ezért azt a nemzetközileg engedélyezett megoldást alkalmazták, hogy biztonságos körülmények között elföldelik az állatokat - mondta, hangsúlyozva, hogy nagyon nehéz volt az operatív törzs munkája, hiszen nincs olyan település Magyarországon, amelyik ennek örült volna.
Ezért az operatív törzs úgy döntött, hogy olyan helyeken zajlik majd az elföldelés, amelyek már évtizedek óta erre a célra vannak kijelölve; minden ilyen helyet geológiai, hidrológiai szempontból ellenőriztek, bevizsgáltak, dokumentáltak azért, hogy az állatokat biztonsággal, gyakorlatilag biokomposztálás mellett lehessen megsemmisíteni - magyarázta. Hozzátette, hogy 7 méter mélyre ásták meg a gödröket úgy, hogy a talajvíz innen még 2-3 méterrel mélyebben van.
Elismerte ugyanakkor, hogy az állatok kiirtása váltotta ki a legnagyobb társadalmi feszültséget, és ezzel párhuzamosan meg kellett küzdenie a hisztéria terjedésével is, amelyet egyesek szándékosan gerjesztettek. Sokak célja az volt, hogy dramatikus eseményekkel nagy népszerűséget érjenek el, anélkül, hogy figyelembe vették volna: a civil lakosság nincs felkészülve az ilyen megdöbbentő látványra.
A bizottság ellenzéki tagjainak kritikáira, melyek a kormányzati tájékoztatást bírálták a védekezés és az állatok eltemetése kapcsán, a miniszter úgy reagált, hogy hiába található meg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal weboldalán minden szükséges információ, és hiába használta ő is a közösségi médiát, a hivatalos kommunikáció nem tudta felvenni a versenyt azzal a sokszor téves információkat terjesztő online térrel, amelyben az emberek könnyedén osztották meg aggodalmaikat. E téves hírek cáfolása rendkívüli erőfeszítéseket kíván - hangsúlyozta. Véleménye szerint ez a jelenség, amely a veszélyhelyzetekkel jár, természetes, hiszen az emberek gyakran az ijedelmükből és a félelmükből fakadó frusztrációjukat vetítik ki a külvilágra.
A Magyarországon érintett öt telep tulajdonosaival folyamatos párbeszédet folytatnak, és jelenleg több fázisban zajlik a fertőtlenítési folyamat. Ezen kívül elkezdődött a kártalanítás előkészítése is. A védekezés és az állami kártalanítás alapelve az újrakezdés ösztönzése, amely célja, hogy minden szükséges támogatást megadjanak ahhoz, hogy ezek a telepek a lehető leggyorsabban visszatérhessenek a normális termelési kerékvágásba.
A kormány bejelentette, hogy a célja a megfertőzött telepeken dolgozó munkavállalók munkahelyeinek megőrzése. Ennek érdekében lehetőséget biztosított arra, hogy a munkáltatók az állami bérgarancia alap segítségével fedezzék munkavállalóik bérét. Ezen kívül arról is döntött, hogy a teljes kártalanítási összeg számításába be kell vonni a bérgarancia alapból felvett összeget, ami azt jelenti, hogy a végén a tulajdonosoknak nem kell visszafizetniük ezt az összeget.
Elmondta azt is: tárgyalásokat folytattak a Nemzetgazdasági Minisztériummal, hogy rendeljenek el hitelmoratóriumot az érintett telepek vonatkozásában, és más eszközökkel is segítsék a gazdák pénzügyi likviditását. Közölte: azt akarják ösztönözni, hogy legalább egy éven belül induljon el az újratelepítés, és a harmadik év végére a telepek elérjék azt a szintet, ahol a betegség megjelenése pillanatában voltak.
A szöveg egyedi átfogalmazása: Beszélt arról is, hogy figyelembe kell venni a hosszú távú "mellékhatásokat" is, mert ilyen helyzetekben a nem uniós országok leállítják az importot. Ezt tapasztalhattuk Szerbia, Montenegró, Albánia és Bosznia esetében is. Rámutatott arra is, hogy a fertőzés kitörésekor éppen Japán felé indult az első magyar szürkemarha szállítmány, amelyet vissza kellett hívni, pedig ez óriási lehetőséget jelentett volna a számunkra.
Kiemelte: az Európai Unióban ilyen esetekben viszont a regionalitás elvét alkalmazzák, így a kiviteli tilalom csak Győr-Moson-Sopron megyére és Komárom-Esztergom három járására vonatkozik. A mellékhatások kapcsán arról is beszélt: a sertéshús forgalmának ösztönzésére is támogatást kellett bevezetnie a kormánynak, és a tavasszal 15-20 százalékkal emelkedő tejtermelés okozta problémát is kezelni kell.
A miniszter az ülésen vitázott a DK-s Földi Judittal, aki az állampolgárok érdemi tájékoztatását kérte számon rajta. Nagy István ugyanakkor az ellenzéki képviselőt azzal vádolta, hogy Bábolnán ellene hergelte az ott megjelent embereket. Földi Judit ezt határozottan visszautasította, és azt kérte a minisztertől, hogy a kormánytöbbség támogassa a ragadós száj- és körömfájás betegség miatt a települések kompenzálására vonatkozó határozati javaslatát. Ezt az ülés végén nem vette tárgysorozatba a testület.
