Most érkezett a szomorú hír: elhunyt Tőke László.

Viszlát El Nino, jön a La Nina: ilyen időjárás lesz 2025-ben nyáron, de ami addig jön...

Kilencvenegy éves korában, 2024. december 30-án elhunyt Tőke László kémikus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja - közölte az MTA csütörtökön az MTI-vel.

Tőke László kutatói pályafutásának középpontjában az alkaloidkémia állt, ahol a gyógyszerek és növényvédő szerek szintézisével foglalkozott. Ezen a területen nemzetközi szinten is figyelemre méltó eredményeket ért el, amelyek a tudományos közösség elismerését is kivívták.

Tőke László 1933. május 3-án született a Vas vármegyében lévő Vönöckön. Egyetemi tanulmányait 1952-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karán kezdte, és itt szerzett vegyészmérnöki diplomát 1957-ben.

Diplomájának megszerzése után a Budapesti Műszaki Egyetem Szerves Kémia Tanszékén kezdett el dolgozni oktatóként és kutatóként. Pályafutása során végigjárta a megszokott ranglétrát: először egyetemi tanársegédként, majd adjunktusként és docensként tevékenykedett, végül 1975-ben elnyerte az egyetemi tanári címet.

Ezt követően, 1976-ban, egyetemi tanári pozícióban új kihívások elé nézett, amikor átkerült a Szerves Kémiai Technológia Tanszékre. Itt 1986-tól 1991-ig nemcsak tanított, hanem a tanszék vezetésével járó feladatokat is magára vállalta, ezzel is hozzájárulva a tudományos közösség fejlődéséhez.

A tudós 1991 és 2003 között az MTA-BME Szerves Kémiai Technológia Tanszéki Kutatócsoportjának irányítását látta el, majd 2003-tól a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professor emeritusaként folytatta pályafutását.

Tőke László 1966-ban szerezte meg a kémiai tudomány kandidátusi fokozatát, majd 1974-ben doktori címet is elnyert. A Magyar Tudományos Akadémia 1993-ban levelező taggá választotta, és 1998-ban rendes taggá emelték.

Névjegyéhez kapcsolódik az 1992-ben Szeghy Lajos közreműködésével megjelent Gyógyszerkémia I-II. című egyetemi tankönyv.

Tőke László nem csupán a tudományos kutatásban volt meghatározó figura, hanem a tudományos közéletben is jelentős szerepet játszott. 1996 és 1999 között az MTA Kémiai Tudományok Osztályának elnökhelyetteseként tevékenykedett, majd 2002-től egészen 2008-ig vezette az MTA Szerves és Biomolekuláris Kémiai Tudományos Bizottságát. Ezen időszak alatt hozzájárult a magyar kémiai tudomány fejlődéséhez és a nemzetközi tudományos együttműködések erősítéséhez.

Munkássága során számos elismerésben részesült. 1975-ben az Állami Díj II. fokozatát vehette át, melyet Szántay Csabával és Szabó Lajossal közösen kaptak. 1990-ben Zemplén Géza-fődíjjal, míg 1998-ban a Jedlik Ányos-díjjal honorálták. 2013-ban a Magyar Érdemrend középkeresztjét és a Magyar Gyógyszerkutatásért díjat is megkapta, ezzel is elismerve kiváló munkáját és hozzájárulását a tudományos élethez.