Péterfalvi Attila megszólalt a Schmidt Máriákkal kapcsolatos ügyben.

"A szükséges adatokat meg kell osztani, függetlenül attól, hogy milyen nyelven érkezik a kérés" – nyilatkozta a NAIH elnöke az atv.hu számára, reagálva a Schmidt Máriáék alapítványát érintő adatigénylésre. Péterfalvi Attila hangsúlyozta, hogy a számlaszintű ellenőrzésekre külön szabályok vonatkoznak, és csak a NAV-nak, valamint az ÁSZ-nak van jogkörük szúrópróbaszerű mintavételezés végrehajtására.

Péterfalvi Attila a Tromsøi Egyezmény és a vonatkozó magyar jogszabály 30. paragrafusának hivatkozásával válaszolt a Schmidt Mária által felvetett kérdésre, amely a külföldi támogatással működő szervezetek, illetve médiák által igényelt adatok kiadásának szükségességét firtatta. Munkatársunk ma érdeklődött a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány ügyében, és a kérdés középpontjában az állt, hogy a külföldi finanszírozású igények esetén milyen jogi keretek vonatkoznak az adatkiadási kötelezettségekre.

"Ki kell adni az adatokat" - jelentette ki a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke, kiemelve: a Tromsøi Egyezmény "megkülönböztetés nélkül, bárki számára biztosítja a jogot, hogy adatigénylés alapján - akár nem magyar nyelven is -, hogy hozzáférhessen a közhatalmi szerv kezelésében lévő, közérdekű adatot tartalmazó iratokhoz, a kérelmező státuszától vagy a hozzáférés iránti kérelem céljától függetlenül.

A megállapodás értelmében a közérdekű adatokat tartalmazó dokumentumok alapvetően nyilvánosak és hozzáférhetőek - emelte ki a NAIH elnöke. Hozzátette, hogy a korlátozások csupán az egyezményben konkrétan megnevezett jogok és jogos érdekek védelme érdekében engedélyezettek, kivéve, ha a nyilvánosságra hozatalát sürgeti valamilyen jelentős közérdek.

Lánczi Tamás a jogalkotók figyelmére kívánja felhívni a figyelmet.

Schmidt Mária levélben fordult a Szuverenitásvédelmi Hivatalhoz, hogy állásfoglalást kérjen egy közérdekű pénzügyi adat ügyében. Az adat a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványtól származik, melynek ő az irányítója.

Schmidt Mária egy érdekes kérdést vetett fel Lánczi Tamáséknál: Vajon szükséges-e kiadni egy adathalmozást, ha azt jelentős részben külföldi források által támogatott szervezetek vagy médiák kérik? Lánczi Tamás válaszában hangsúlyozta, hogy a Hivatal már többször is kifejezte aggodalmát amiatt, hogy a "külföldről finanszírozott politikai nyomásgyakorló szervezetek, köztük a médiák is, a magyar államtól és annak intézményeitől nagy mennyiségű adatot kérnek, amelyeket ellenőrizhetetlen külföldi adatbázisokba töltenek fel". Ennek következtében az adatigénylések nem a magyar állampolgárok tájékoztatását, hanem külföldi érdekek érvényesítését szolgálják.

A Magyar Nemzet értesülései szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal lépéseket tett a helyzet megoldása érdekében, és konkrét javaslatokat juttatott el a jogalkotóknak, hogy megakadályozza a problémát.

Ezt mondja a NAIH elnöke

Az atv.hu érdeklődésére Péterfalvi Attila hangsúlyozta, hogy az említett egyezmény értelmében mindenkinek joga van adatigénylést benyújtani a közhatalmi szerv által kezelt, közérdekű adatokat tartalmazó iratokhoz. Ez a jog kiterjed a magánszemélyekre, jogi személyekre és külföldi adatigénylőkre is, továbbá az adatigénylés megfogalmazásához nem szükséges magyar nyelvet használni.

A NAIH elnöke hangsúlyozta, hogy bár a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány nem minősül közalapítványnak, mégis készít közhasznossági beszámolót, amelyet nyilvánosságra hoz a hivatalos weboldalán. Emellett jogosult az 1%-os adófelajánlások fogadására is. A nyilvánosság két fő aspektushoz kapcsolódik: egyrészt az alapítvány által végzett közfeladatokhoz, másrészt pedig a közpénzek felhasználásához. Ezért az alapítványnak kötelező tájékoztatnia a nyilvánosságot a közérdekű adatigénylések során a közpénzek elköltésére vonatkozó adatokról és információkról.

"Péterfalvi Attila hangsúlyozta, hogy ezek nem bizalmas információk, hanem közpénzek, tehát a közösség pénzéről van szó."

A NAIH elnöke a "külföldi érdekre és befolyásszerzésre" vonatkozó kérdésünkre reagálva - hangsúlyozva, hogy Lánczi Tamás a jogalkotókhoz fordul a szuverenitás védelme érdekében - arra is felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi jogi keretek között nincs olyan szankció, amely megakadályozná, hogy egy magyar állampolgár közérdekű adatigényléssel adatokat kérjen be, majd azokat átadja például egy külföldi támogatású médium számára vagy más érdeklődő félnek.

Állami források felhasználása esetén csak a hatályos jogszabályok által tartalmazott megtagadási indokokat lehet alkalmazni, például szerzői jogra való hivatkozással.

Péterfalvi Attila kiemelte, hogy az információs önrendelkezésről és szabadságról szóló törvény rendelkezései figyelembe vehetők. Hangsúlyozta, hogy a számlaszintű ellenőrzésekre külön szabályok érvényesek, és ezek kizárólag a NAV (Nemzeti Adó- és Vámhivatal) és az ÁSZ (Állami Számvevőszék) hatáskörébe tartoznak. Ezen intézmények esetében is csak szúrópróbaszerű mintavételezésre van lehetőség.