Megoldódott a konklávéval összefüggő kánonjogi problémák kusza hálója.
A pápaválasztó konklávén olyan bíborosok száma, akik választójoggal bírnak, meghaladja a szabályzat által előírt kereteket. Ez a jelenség kánonjogi szempontból figyelemre méltó, mivel a május 7-én kezdődő konklávéra összesen 133 bíboros jelezte, hogy részt kíván venni a választási folyamatban.
VI. Pál pápa 1975-ben kiadott Romani Pontifici Eligendo apostoli konstitúciójában megállapította, hogy a konklávén legfeljebb 120 bíboros vehet részt. Ezt a maximális létszámra vonatkozó szabályozást II. János Pál pápa is megerősítette az 1996. február 22-én életbe lépett Universi Dominici Gregis konstitúciójában, amely a széküresedés és a konklávé előkészítésének részleteit tartalmazza. VI. Pál pápa azonban egy különleges kikötést is hozzáfűzött, amelynek értelmében a 120 bíboroson kívüli szavazók voksai érvénytelenek. Ez azt jelenti, hogy ha a maximális létszámot túllépik, az a pápaválasztás érvénytelenségét vonhatja maga után.
A kialakult helyzet megoldására a Bíborosi Kollégiumnak közös döntést kellett hoznia. Az utóbbi napokban az Általános Kongregációk keretein belül a bíborosok alaposan átgondolták és megvitatták a felmerült kérdéseket. Ezt követően a Szentszék hivatalos közleményt adott ki, amelyben bejelentette, hogy
Tehát a 120 főn felül lévő bíborosok ugyanazon apostoli konstitúció 36-dik pontjában foglaltak szerint, bíborossá kreálásukból adódóan jogosultak, hogy részt vegyenek a római pápát megválasztó konklávén, egyetlen bíboros sem zárható ki.
