Délre már túllépte a 20 százalékot a részvételi arány a lengyel elnökválasztáson.
A 2020-as elnökválasztáson ebben az időszakban a választásra jogosult szavazók 24,08%-a vett részt, míg a 2023-as parlamenti választáson ez az arány 21,51%-ra csökkent.
A szavazóhelyiségek az ország minden pontján reggel 7 órakor nyitották meg kapuikat, és este 21 óráig várják a választókat. Korábbi felmérések alapján az urnazárásig várhatóan 60 százalékot meghaladó részvételi arányt prognosztizáltak.
Összesen körülbelül 29 millió ember rendelkezik szavazati joggal, és közülük több mint 500 ezren élnek külföldön, ahol már regisztráltak is.
A 2020-ös elnökválasztás első fordulójában összesen a jogosultak 64,5 százaléka járult az urnákhoz, a legmagasabb, 65 százalékos elnökválasztási részvételt 1995-ben mérték. A 2023-as parlamenti választásokon pedig 1989 óta rekordmagas, 74,38 százalékos volt a részvétel.
A PKW elnöke, Sylwester Marciniak a legutóbbi sajtóértekezleten négy különböző szabálysértésről számolt be, amelyek közül a legagresszívebb eset a dél-lengyelországi Bielsko-Biala városában történt. Itt egy dühöngő férfi berontott az egyik szavazóhelyiségbe, és megharapta az egyik választóbizottsági tag karját. A hatóságok azonnal intézkedtek, és a támadót őrizetbe vették. Emellett az észak-lengyelországi Szczecin városában egy 97 éves hölgy szívinfarktust szenvedett el a szavazás ideje alatt, ami végül a halálához vezetett. Marciniak hangsúlyozta, hogy ez a tragikus esemény nem befolyásolta a választási folyamatot.
Az országban péntek éjfél óta kampánycsend lépett életbe, amelyet a legfrissebb rendőrségi jelentés szerint vasárnap délelőtt már 122 alkalommal megszegtek. Külön figyelmet érdemel, hogy az egyik esetben Arkadiusz Myrcha igazságügyi miniszterhelyettes is érintett volt egy X-bejegyzés következtében.
Az esti záráskor várhatóan közzéteszik az exit poll felmérés alapján készült előrejelzést a várható eredményekről.
A kormánykoalíció pártjai három elnökjelöltet állítottak, közülük Rafal Trzaskowski a legnagyobb népszerűségnek örvend. Ő a Polgári Koalíció képviseletében indul, és jelenleg ő a fő kormányerő. Trzaskowski a 2020-as elnökválasztáson is részt vett, ahol a második fordulóban kiélezett küzdelemben maradt alul Andrzej Dudával szemben, aki most a második elnöki ciklusát tölti, így már nem indulhat újra.
Trzaskowski fő riválisa a Jog és Igazságosság párt támogatásával induló Karol Nawrocki történész, a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetének (IPN) vezetője, aki a legnagyobb lengyelországi szakszervezet, a Szolidaritás hivatalos támogatását is élvezi.
A választás harmadik esélyese Slawomir Mentzen, aki az ellenzéki Konföderáció színeiben indul.
Lengyelországban ötévente tartanak közvetlen elnökválasztást. Második fordulót akkor rendeznek, ha az elsőben a jelöltek egyike sem szerzi meg a szavazatok több mint felét. Az idei esetleges második fordulót június 1-re tűzték ki.
