A piac még mindig nem reagál az MNB üzeneteire.
A piac várakozásai szerint az év végéig két kamatcsökkentésre lehet számítani az MNB-től, amit a határidős kamatmegállapodások árazásai is tükröznek. A tegnapi kamatdöntő ülés után azonban nem észlelhető változás a piaci várakozásokban, holott a jegybank világosan jelezte, hogy jelenlegi keretei között nem tervez monetáris lazítást.
Tegnap a jegybank lényeges módosítást eszközölt a kamatkilátásokat érintő fő üzenetében. A kamatdöntést követően kiadott közlemény végén egy figyelemre méltó megállapítás szerepelt: "A Tanács értékelése szerint a geopolitikai feszültségek, a volatilis pénzpiaci környezet, valamint az inflációs kilátásokat övező kockázatok indokolttá teszik a szigorú monetáris feltételek fenntartását."
A múlt hónapokban a következőképpen fogalmazták meg ezt a gondolatot: "A Tanács véleménye szerint a geopolitikai feszültségek, a hullámzó pénzügyi piaci trendek és az inflációval kapcsolatos kockázatok indokolják a kamatcsökkentés további elhalasztását."
Bár a két megfogalmazás között szemantikailag nem áll fenn lényegi eltérés, a kamatcsökkentés kifejezés eltűnése a közleményből mégis komoly változást jelez. Virág Barnabás, az MNB alelnöke, tegnapi háttérbeszélgetésén világosan kifejtette:
Ez a módosítás valójában a kamatcsökkentési időszak végének számít.
A jegybank eddig úgy értékelte a tavaly ősz óta megakadt monetáris lazítást, hogy amint a felmerülő akadályok megszűnnek, a folyamat újraindítható. Mostantól azonban érdemes más szemszögből megközelíteni a monetáris politikát, mivel a kamatcsökkentés időszaka véget ért. Ez két lényeges következménnyel jár:
Fontos megemlíteni a második következményt, mivel a helyzet kísértetiesen hasonlít az egy évvel ezelőttire. Akkoriban a pénzpiaci szereplők annyira előreugrottak a kamatcsökkentések terén, hogy már a 4%-os szinthez közelítették a 2024 végi alapkamatra vonatkozó várakozásaikat. A jegybank ezt túlzott mértékűnek ítélte (ahogy később kiderült, joggal), és határozottan jelezte, hogy senki ne számítson ilyen gyors ütemű kamatcsökkentésre.
2025 elején nagyon hasonló a helyzet. Az MNB a forint sérülékenységét látva úgy kívánja a piaci kamatokat magasan tartani, hogy a közeljövő kamatcsökkentési várakozásait kiáraztatja a piaccal. A Portfolio felmérése szerint a tegnapi kamatdöntő ülés előtt 2-3 kamatcsökkentésre számítottak az elemzők (bár érezhető volt a válaszaikban a bizonytalanság, és egy kisebb kör már akkor sem látott teret idei kamatvágásokra). A felmérés konszenzusos eredménye egyébként nagyon hasonlított a piaci árazás által sugallt képre. Ugyanis a határidős kamatmegállapodásokból (FRA) felrajzolható alapkamatpálya szerint két kamatcsökkentést várt a piac, egyet szeptemberben, egyet pedig decemberben.
A jegybank tegnapi közleménye alapján úgy tűnik, hogy a nyári kamatcsökkentésre nem érdemes számítani, sőt, a decemberi lehetőség is kérdéses. Megvizsgáltuk, hogy a piac hogyan reagált erre az üzenetre: az eredmény meglehetősen egyértelmű, nem történt változás. Az FRA-k (forwards rates agreements) árfolyamai a korábbi naphoz képest nem mozdultak el, sőt, ha a kamatpályát pontosabban szeretnénk megjósolni, akkor inkább augusztusi, mintsem szeptemberi kamatcsökkentést célszerű feltételezni. Ez azt jelenti, hogy a piac továbbra is két kamatcsökkentést áraz be az idei évre.
Felmerül a kérdés: miért nem tükröződnek a kamatcsökkentések hatásai a piac árazásában, még akkor sem, ha a jegybank világosan jelezte szándékait?
