Máglyát gyújtottak a csónakázótó partján a Juhannus ünnepén (galéria + videó)

A Juhannus-nap ünnepének méltó befejezéseként, a hagyományok szellemében, fáklyás felvonulás indult a Hotel Villa Medicitől a csónakázótó felé. A tó közepén hatalmas máglya lángra kapott, hogy a tűz fénye és melege egyesítse az ünneplőket.
A nyolcadik Juhannus ünnepség résztvevői a Hotel Villa Medicinél készülhettek fel a fáklyáik átvételére. A meggyújtás után a fáklyák ragyogó fénysorozatot alkotva vonultak végig az úton. Mindenki, aki csak szembetalálkozott a fáklyákat vivő csoporttal, azonnal félrehúzódott, hogy megcsodálhassa a tűz fényében tündöklő látványt.
A csónakázótónál Porga Gyula, Veszprém polgármestere gyújtotta meg a csónakban elhelyezett máglyát, amit aztán behúztak a tó közepére, hogy a jelenlévők, körbeállva a tavat, mind láthassák a látványos tüzet.
A Juhannus-nap, vagyis a nyári napforduló ünnepe, mélyen gyökerezik a finn kultúrában és hagyományokban. Ezen a napon, amely a nyár közepére esik, a természet ünneplésére és a fény- és melegedés örömére összpontosítanak. Az ünnep eredete a pogány időkbe nyúlik vissza, amikor az emberek a nap és a termékenység isteneit tisztelték. A Juhannus-nap a szoláris ciklusokkal való szoros kapcsolatot tükrözi, hiszen a leghosszabb nappal és a legrövidebb éjszaka idejére esik. A hagyományos szokások közé tartozik a tűzgyújtás, amely a fény és a védelem szimbóluma, valamint a virágok gyűjtése, amelyek a természet szépségét hivatottak megörökíteni. Az ünnep során a barátok és családtagok összegyűlnek, hogy együtt élvezzék a nyári estét, gyakran grilleznek és szórakoznak a szabadban. A Juhannus-nap mára a modern finn társadalom egyik fontos ünnepévé vált, amely a közösség és a természet tiszteletéről, valamint a nyár örömeiről szól. A régi hagyományok és a mai életstílus keveredése különleges hangulatot teremt, amely minden évben számos embert vonz a szabadba, hogy megünnepeljék ezt a varázslatos napot.
A finneknél a nyár legkiemelkedőbb ünnepe a János (Juhani) napjához kapcsolódik, és egy igazi látványosságot jelent a helyiek számára. Az ünnep gyökerei a kereszténység előtti időkre nyúlnak vissza, amikor az emberek Odin isten tiszteletére gyújtottak tüzeket, remélve a bő termést és a termékenységet. Sok juhannusi hagyomány, például a máglyaégetés, ebből az időszakból ered. Az ősök hite szerint a tűznek tisztító ereje van, és képes elűzni a gonosz szellemeket, így a nyári napforduló ünnepe nemcsak a fény és a melegség, hanem a biztonság és a jólét szimbóluma is.