Klaus Iohannis, Románia elnöke, váratlanul bejelentette lemondását, ezzel új fejezetet nyitva az ország politikai életében.

"Isten áldja Romániát!" - hirdette Klaus Iohannis román elnök hétfőn, bejelentve, hogy február 12-i hatállyal lemond a posztjáról. A döntését követően a bukaresti parlament jóváhagyta a felfüggesztésére vonatkozó ellenzéki indítványt. Iohannis hangsúlyozta, hogy lemondásával szeretné megóvni az országot a kialakuló válságtól, amelyet az indítvány előidézhet. Az ügy hátterében az áll, hogy az alkotmánybíróság a 2024. november 24-i első forduló után érvénytelenítette az elnökválasztás eredményét, s ezután Iohannis illegitim módon maradt az elnöki székben.
A Fiatal Emberek Pártja (POT), amely az ellenzék részét képezi, azzal a követeléssel lépett elő, hogy Klaus Iohannis második mandátuma 2024. december 21-én lejár, és mivel az új elnök megválasztása addig nem történik meg, a szenátus elnökének kellett volna ideiglenesen átvinnie az államfői feladatokat. Iohannis, a most lemondását bejelentő elnök, határozottan visszautasítja a vádakat, és hangsúlyozza, hogy semmiféle alkotmánysértést nem követett el. A HotNews beszámolója szerint Iohannis alaptalannak tartja a vádakat, és megjegyzi, hogy azok Románia nemzetközi megítélésére nézve kedvezőtlen következményekkel járhatnak.
Anamaria Gavrila, a Fiatal Emberek Pártjának (POT) elnöke 2025. január 16-án benyújtotta azt az indítványt, amely Klaus Iohannis elmozdítását célozza meg. E kezdeményezést a George Simion által vezetett szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) politikusai is támogatták. Az AUR számos demonstrációt szervezett az államfő leváltásának érdekében.
Mint ismert, a 2024-es román elnökválasztás első fordulóját egy semmiből előlépő szélsőjobboldali jelölt, Călin Georgescu nyerte, akinek a sikere mögött orosz beavatkozást sejtenek. Ha nincs az ellenzéki indítvány, Klaus Iohannis államfő marad a 2025. május 4-re és 18-ra kiírt megismételt elnökválasztásig.
Csak néznek a románok, hogyan győzhetett szélsőjobboldali jelölt az elnökválasztás első fordulójábanA szélsőjobboldali Călin Georgescu simán nyerné a román elnökválasztást, a demokratikus pártok adu nélkül maradtak