A DeepSeek körüli nemzetbiztonsági aggályok komoly figyelmet keltettek, mivel Trump és szövetségesei azon dolgoznak, hogy megállítsák a kínai mesterséges intelligencia forradalmát. A helyzet komplexitása és a globális technológiai verseny kihívásai új str

Az Egyesült Államoktól Olaszországon és Dél-Koreáig igyekeznek elvágni a DeepSeek szoftvereinek nemzetbiztonsággal kapcsolatos információkhoz történő hozzáférését.

A kínai DeepSeek mesterséges intelligenciával működő chatbotja jelentős változást hozott a globális piacon, és dollármilliárdokkal csökkentette az amerikai technológiai óriások részvényeinek értékét. Az R1 program bemutatása során a DeepSeek azt állította, hogy az új rendszerük költséghatékonyabb, és kevésbé fejlett Nvidia félvezetőkre épül, ezzel új perspektívát nyújtva a mesterséges intelligencia fejlődésében.

Jelenleg a világ számos kormánya, Washingtontól Szöuig, azon fáradozik, hogy megakadályozza a könnyen elérhető kínai alkalmazások használatát hivatalos berendezéseken. E lépés mögött az a félelem áll, hogy a generatív mesterséges intelligencia szolgáltatásaik révén érzékeny adatok juthatnak illetéktelen személyekhez.

De mi is zajlik valójában? Az AFP által készített összegzés alapján felfedjük a részleteket.

Olaszország volt az első ország, amely lépéseket tett a DeepSeek ellen, elindítva egy vizsgálatot, és bejelentette, hogy megakadályozza az alkalmazás hozzáférését az olasz felhasználók adataihoz. Érdemes megemlíteni, hogy az olasz adatvédelmi hatóság 2023-ban már ideiglenesen felfüggesztette a ChatGPT működését is.

Ezt követően Tajvan úgy döntött, hogy megtiltja az állami szektor és az infrastruktúra kezelésével foglalkozó szervezetek munkatársainak a DeepSeek alkalmazását. Az indoklásuk szerint a kínai fejlesztésű termék használata nemzetbiztonsági kockázatokat hordozhat, mivel a pekingi kormány Kínának tekinti a ténylegesen független szigetet. Pár nappal később Ausztrália is hasonló lépést tett, megerősítve a globális technológiai biztonság iránti fokozott figyelmet.

Dél-Korea számos minisztériuma, beleértve a védelmi és az egyesítési tárcát - amely az Észak-Koreával való kapcsolatok kezeléséért felelős -, valamint a nemzeti rendőrség is bejelentette, hogy a munkahelyi és katonai számítógépeken megtiltja a DeepSeek alkalmazás használatát.

Az Egyesült Államok kongresszusa pedig beterjesztette a "No DeepSeek on Government Devices Act" elnevezésű javaslatot. A törvényjavaslat egyik fő támogatója, Darin LaHood képviselő szerint a "Kínai Kommunista Párthoz köthető vállalat" által jelentett fenyegetés "riasztó" az Egyesült Államok számára.

A DeepSeek felhasználási feltételei között található egy rész, amely arról tájékoztatja a felhasználókat, hogy személyes adataik esetleg harmadik felekhez juthatnak el, hasonlóan ahhoz, ahogyan az OpenAI ChatGPT esetében is történik.

Az amerikai vállalatok jellemzően ellenállnak a kormányzati adatkéréseknek, míg Kínában a cégek jogi kötelezettsége a szükséges adatok átadása az állami hatóságoknak, ha azt kérik - fejtette ki Youm Heung-youl, a Soonchunhyang Egyetem adatbiztonsági szakértője.

"A lényeg abban található, hogy az egyik rendszerben az adatvédelem szigorúbb, míg a másik esetében a kormányzat közvetlen hozzáférést kap az adatokhoz" - tette hozzá.

A DeepSeek adatvédelmi irányelvei alapján a platform nem csupán a felhasználók személyes adatait rögzíti, hanem figyelemmel kíséri a "billentyűleütési mintákat és ritmusokat" is. Ez a megközelítés lehetővé teszi az egyedi billentyűhasználati szokások alapos elemzését.

Kína kormánya visszautasította a vádakat, és azt állította, hogy "soha nem kötelezné a vállalatokat vagy magánszemélyeket adatok jogellenes gyűjtésére vagy tárolására".

A kínai külügyminisztérium szóvivője, Guo Jiakun szerint az intézkedések nem valódi nemzetbiztonsági aggályokat tükröznek, hanem "az Egyesült Államok és szövetségesei által folytatott politikai és gazdasági manipulációt".

A dél-koreai kormány döntése, hogy követi Washington példáját, nem meglepő - mondta Vlagyimir Tikhonov, az Oslói Egyetem Korea-tanulmányok professzora.

"Dél-Korea nem rendelkezik elegendő önálló kapacitással ahhoz, hogy hatékonyan reagáljon egy jelentős kibertámadásra vagy háborús helyzetre. Ezért katonai és kiberbiztonsági vonatkozásban elengedhetetlen, hogy az amerikai stratégiákat és irányelveket kövesse" - fejtette ki a szakértő.

Egyúttal megjegyezte: "Egyetlen jelentős technológiai cég sem mentes a politikai befolyásoktól."

A Google például rögzíti a felhasználók keresési előzményeit, és naivitás azt feltételezni, hogy ezeket az információkat nem osztja meg az amerikai kormányzati hatóságokkal, amennyiben jogi megkeresést kap.

"A különbség abban rejlik, hogy Kínában ez az együttműködés valószínűleg sokkal kiterjedtebb és automatikusabb formát ölt" - tette hozzá.

Isabel Hou, a Taiwan AI Academy főtitkára szerint a DeepSeek működését vizsgálva egyértelmű, hogy a platform azonos szabályokat alkalmaz külföldön is, mint Kínában.

"Általában a Tienanmen tér vagy Tajvan államisága körüli érzékeny témákra egy nemzetközi chatbotnak válaszokat kellene tudnia adni. Azonban a DeepSeek esetében ezek az információk hasonló módon cenzúrázva vannak, ahogy azt Kínában tapasztalhatjuk" - nyilatkozta Hou.

A DeepSeek 2023 májusában látott napvilágot, és szakértők véleménye alapján nem csupán egy hirtelen jött ötlet eredménye, hanem alapos előkészítést és átgondolt tervezést tükröz.

"Kína hatalmas kutatás-fejlesztési összegeket önt a mesterséges intelligenciába" - mondta Park Seung-chan, a Yongin Egyetem kínai tanulmányok professzora.

A Koreai Kereskedelmi Kamara statisztikái alapján Kína a globális K+F beruházások második legnagyobb szereplője, csupán az Egyesült Államok után, és az utolsó tíz év során lenyűgöző, több mint 11-szeres növekedést mutatott be a kutatás-fejlesztési kiadásaiban.

Park figyelmeztetett, hogy az R1 chatbot bemutatkozása nem véletlen, hanem egy alaposan megtervezett lépés, amely már a Trump-érát megelőzően formálódott. Emellett fontos, hogy figyelemmel kísérjük a DeepSeek második és harmadik hullámának fejleményeit is.

A DeepSeek azt állítja, hogy kevésbé fejlett H800 chipeket használ - amelyeket az Egyesült Államok 2023-ig még engedélyezett Kínába exportálni -, és ezekkel működteti a mesterséges intelligenciát.

"Amennyiben ez valóban igaz, akkor arra utal, hogy még a legmodernebb félvezetők hiányában is elérhetők hasonló eredmények, amennyiben a szoftver kellően fejlett" - nyilatkozta Park Ki-soon, a Sungkyunkwan Egyetem kínai gazdasággal foglalkozó professzora.