Az EU-ban tapasztalható trendek azt mutatják, hogy a hagyományos újságírói létszám csökkenése mellett a kiadók száma növekszik. Vajon a mesterséges intelligencia játszik ebben szerepet?

Az újságírók továbbra is nagy nyomás alatt állnak, és hatalmas a kiégési arány. Néhányan közülük teljesen más munkákhoz fordulnak, például pultosként vagy kézbesítőként dolgoznak, hogy meg tudjanak élni.
A legújabb Eurostat-adatok a médiaágazatról vegyes eredményeket tárnak elénk.
Az Európai Unió területén a szerzők, újságírók és nyelvészek létszáma folyamatosan csökken, míg a kiadók száma látványosan megnövekedett.
Míg a szakemberek száma 2022-hez képest 2,5%-kal csökkent, addig a kiadóké 9%-kal nőtt.
A leglátványosabb növekedést a portugál médiavállalatok mutatták be, elérve a lenyűgöző 7,3%-os bővülést. Ezt követi Málta, amely 7,1%-os növekedést könyvelhetett el, majd Franciaország 6,5%-kal, végül pedig Bulgária, ahol a növekedés mértéke 3,6% volt.
Franciaország továbbra is kiemelkedik a világ kiadói szektorában, hiszen körülbelül 24 000 kiadó működik az ország területén.
Az ország 2022 óta a médiaszakmában dolgozó szakembereinek körülbelül 13%-át elveszítette.
Az EU-ban jelenleg kevesebb mint 870 000-en dolgoznak ezen a területen, beleértve a nyelvészeket és a szerzőket is.
Egy friss kutatás, amely 33 európai országot ölel fel, rávilágít arra, hogy az újságírók 60%-a kiégési jeleket mutat. A jelenség hátterében több tényező áll: a pénzügyi instabilitás, a megnövekedett adminisztratív terhek, a szociális juttatások elégtelensége, valamint az elbocsátásoktól való félelem. Ezen kívül sok szakember aggódik a mesterséges intelligencia szakmájukra gyakorolt hatásai miatt is.
Ez a periódus különösen kihívásokkal teli a szabadúszók számára, hiszen a megkérdezett 62%-uk kénytelen alternatív jövedelemforrások után nézni, hogy fenntarthassa megélhetését.
A TakTak és a Display Europe legfrissebb jelentése szerint a PR-tevékenységek iránti érdeklődés a megkérdezettek 37%-át vonzza, míg 34% a tanítás világában találja meg a számításait. Ezen kívül 19% a marketing területén kíván elhelyezkedni. Emellett sokan más, alternatív lehetőségekhez folyamodnak, mint például pultos munkák, ingatlanügyletek vagy csomagkézbesítési feladatok.
A kihívások ellenére a válaszadók 65%-a optimistán tekint a jövőbe, és úgy érzi, hogy a következő öt évben is elkötelezetten folytatja újságírói pályafutását.
Az újságírókra egyébként nem csak Európában nehezedik nyomás. Egy másik kutatás, amelyet a Muck Rack végzett Amerikában 2024-ben, kimutatta, hogy 53%-uk a kimerültség és a kiégés miatt fontolgatja a felmondást.
Nem világos, hogy az új médiavállalatok számának növekedését jelentősen elősegítette-e az AI; mindenesetre a mesterséges intelligencia hozzájárult a piacra lépés akadályainak, (például a technikai készségek és a beruházások csökkenése) leküzdéséhez ebben az ágazatban - állítja a Világgazdasági Fórum az"AI in Media, Entertainment and Sport" című jelentésében.
Más tanulmányok ugyanakkor azt mutatják, hogy egyes szerkesztőségek vonakodnak az AI bevezetésétől: "Bár a vállalkozások tettek bizonyos előrelépéseket, a kritikus digitális technológiák, például az AI és a Big Data bevezetése továbbra is korlátozott" - állítja az Athéni Egyetem, amely olyan országokat elemzett, mint Franciaország, Ciprus, Görögország és Portugália.
Az Eurostat legfrissebb statisztikái alapján figyelemre méltó, hogy Portugáliában a legjelentősebb mértékben, egészen pontosan 28%-kal csökkent az újságírók, szerzők és nyelvészek száma.
Hollandia jelentős mértékben csökkent, -17,1%-os visszaeséssel, míg Ausztria a második helyen áll -15,4%-kal. Ezzel ellentétben Luxemburgban (+67,6%), Lettországban (+43,5%) és Litvániában (+24,1%) drámai növekedés figyelhető meg, ahol a számok az egekbe szöktek.
Összességében elmondható, hogy Németország kiemelkedően dominál a szakemberek számát illetően, hiszen közel 240 000 szakembert számlál. Ezzel jelentős előnyben van a második helyezett Franciaország előtt, ahol a szakemberek száma alig éri el a 93 000 főt. A rangsort Spanyolország (74 200), Olaszország (72 300) és Lengyelország (69 600) zárja, mindegyik ország a maga sajátos szakmai bázisával.