A kemoterápia következtében az immunrendszer helyreállásának időtartama számos tényezőtől függ, például a beteg általános egészségi állapotától, a kemoterápiás kezelés típusától és intenzitásától, valamint az egyéni reakcióktól. Általában elmondható, hogy

A kemoterápia, bár képes életet megmenteni, jelentős terhet ró a szervezetre. Nem csupán a daganatsejtek szaporodását akadályozza meg, hanem az egészséges sejtek osztódását is, különösen azokat, amelyek gyors regenerálódásra képesek. Ilyenek például a csontvelői sejtek, amelyek az immunrendszerünk védelmi vonalának alapköveit képezik. Éppen ezért nem meglepő, hogy sok betegben felmerül a kérdés: mikor áll helyre a szervezetem védekezőképessége a kezelés befejezése után?

A kemoterápiás gyógyszerek a sejtosztódást célzó hatásmechanizmusuk miatt elsősorban a gyorsan osztódó sejteket pusztítják. Ez az oka annak, hogy a hajhagymák, a bélhámsejtek, és legfőképp a csontvelő is érintett. A csontvelőben termelődnek azok a fehérvérsejtek (neutrofilek, limfociták), amelyek a kórokozók elleni első és második védelmi vonalat képezik. A sejtszám csökkenésével pedig nő a fertőzések kockázata.

Kemoterápia alatt az immunrendszer fokozatosan legyengül, ennek tünetei azonban nem mindig egyértelműek. Az első figyelmeztető jelek sokszor nem látványosak, így a betegek és hozzátartozóik számára fontos, hogy tudják, mire kell figyelni. Az immunvédelem romlása ugyanis nemcsak gyakoribb megbetegedéseket, hanem súlyos fertőzéseket is előidézhet, amelyek ebben az érzékeny időszakban gyorsan életveszélyessé válhatnak.

A láz a legtipikusabb tünet, különösen akkor, ha nem társul hozzá más panasz. A kemoterápiás kezelések következtében a fehérvérsejtek száma csökken, ami miatt a szervezet gyakran nem tudja megfelelően jelezni a fertőzéseket gyulladással vagy fájdalommal. Ezért ha a testhőmérséklet 38 °C-ra vagy annál magasabbra emelkedik, mindenképpen orvosi kivizsgálásra van szükség.

A betegek gyakran számolnak be ilyenkor szokatlan fáradékonyságról, gyengeségről is. Bár ezek a kemoterápia természetes velejárói lehetnek, ha a kimerültség hirtelen rosszabbodik, az immunrendszer kimerülése is állhat a háttérben. Ilyenkor a szervezet még a legapróbb fertőzésekkel szemben sem tud hatékonyan fellépni.

A bőr és a nyálkahártyák állapota sok mindent elmondhat rólunk. Például, ha gombás fertőzésekkel, szájpenésszel, vagy éppen nem gyógyuló sebekkel találkozunk, az gyakran az immunrendszerünk gyengeségére utalhat. A fogíny vérzékennyé válhat, a nyelés pedig fájdalmassá, miközben a bőrön apró, gennyes elváltozások is megjelenhetnek. Ezek a jelek figyelmeztethetnek minket arra, hogy ideje komolyan foglalkozni az egészségünkkel.

A fertőzések hajlama mellett az ismétlődő vagy elhúzódó náthás tünetek, köhögés, orrfolyás is intő jel lehet. Ha a korábban gyorsan lezajló vírusos megbetegedések most hetekig elhúzódnak, vagy ha gyakran jelentkeznek, az a védekezőképesség csökkenésére utal.

A legmegbízhatóbb visszajelzést azonban a laboreredmények adják. A vérkép elemzése során a fehérvérsejtek, különösen a neutrofil granulociták számát figyelik. Ha ez az érték jelentősen lecsökken (általában 0,5 G/l alá), az orvosok fokozott fertőzésveszéllyel számolnak. Ilyenkor akár gyógyszeres támogatást is adnak a csontvelő működésének serkentésére.

Fontos hangsúlyozni, hogy az immunrendszer gyengülésének jelei sokszor észrevétlenek maradnak, és az állapot gyorsan romolhat. Ezért a kemoterápiás kezelés alatt álló betegek esetében még a látszólag enyhe tünetek is komoly figyelmet érdemelnek. A rendszeres vérvizsgálatok, a testhőmérséklet folyamatos ellenőrzése, a személyes higiéniai előírások szigorú betartása, valamint a fertőzésveszélyes helyzetek elkerülése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyengült immunrendszer ellenére is a lehető legnagyobb biztonságban érezhessék magukat.

A legtöbb páciens esetében az alapvető immunválasz – különösen a neutrofil granulociták termelése – a kemoterápiás kezelések közötti pihenőidőszakokban már részlegesen helyreáll. Ekkor az orvosok rendszeresen nyomon követik a vérkép alakulását. Átlagosan 3-6 hét elteltével a fehérvérsejtek száma elérhet egy elfogadható szintet, azonban teljes regenerációról ebben a fázisban még nem lehet beszélni.

A fehérvérsejtek száma a kezelés után néhány héten belül kezd emelkedni, de az immunrendszer működésének teljes visszatérése akár egy évig is eltarthat, főleg, ha többféle kemoterápiát kaptak a betegek - írja a Cancer Research UK.

Az immunvédelem visszatérésének sebességét számos tényező befolyásolja.

Egy brit kutatás szerint a kemoterápiát követően a B-sejtek száma drámai mértékben csökken, és kilenc hónappal a kezelés befejezését követően is csupán a kiindulási érték 69%-át érik el. A CD4+ T-sejtek esetében ez az arány még alacsonyabb, mindössze 60%-ot mutat. Érdekes módon, a dohányzó betegek esetében a B-sejtek regenerációja még lassabb folyamatot mutat, hiszen kilenc hónap elteltével mindössze 51%-os szintet érnek el.

A gyógyulás időszakában az immunrendszer még nem működik teljes erőbedobással, amiért a fertőzések megelőzése kiemelten fontos feladat. Az orvosi szakemberek gyakran ajánlanak védőoltásokat, azonban ezek alkalmazásának időpontja kulcsfontosságú: csak akkor lehet őket beadni, amikor az immunrendszer már elég erős ahhoz, hogy megfelelően reagáljon a vakcinákra.

Itt van néhány hasznos útmutató, amit érdemes szem előtt tartani ebben az időszakban: