Keletről érkezik a béremelkedés hulláma: Érdekes statisztikák a nettó jövedelmekről
A Központi Statisztikai Hivatal 2024-re vonatkozó adatai alapján szembetűnő eltérések mutatkoznak a nettó jövedelmek között Magyarország különböző régióiban.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint a nettó átlagkeresetek országos szinten 13,2%-kal nőttek, azonban a növekedés mértéke jelentős eltéréseket mutatott a különböző vármegyék között.
A KSH adatai szerint
A bérnövekedés terén a legnagyobb előrelépést Szabolcs-Szatmár-Bereg (16,4%) és Hajdú-Bihar (16,3%) vármegyék produkálták. Ezzel szemben a legmérsékeltebb növekedést Budapesten, valamint Győr-Moson-Sopron és Vas vármegyékben tapasztalták, ahol a nettó keresetek 11-12,4 százalék közötti emelkedést mutattak. A csatolt térkép szemléletesen ábrázolja a bérkülönbségeket: a sötétebb színnel jelölt területeken a havi nettó kereset meghaladja a 400 ezer forintot, míg a világoskékkel megjelölt megyékben ez az összeg nem éri el a 349 ezer forintot sem. Budapest a legmagasabb nettó keresetekkel büszkélkedhet, amely meghaladja az 520 ezer forintot, míg a legalacsonyabb bérszintek Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén területein találhatók. A bérkülönbségek mögött jól látható a gazdasági struktúrák eltérő jellege. A központi és nyugati megyékben a magasabb hozzáadott értékű iparágak, valamint a tőkeerősebb munkáltatók dominálnak, míg a keleti régiókban a felzárkózás folyamata még mindig tart. Pozitívum, hogy éppen ezekben a térségekben tapasztalták a legnagyobb mértékű bérnövekedést.
Bár a fizetések országos szinten növekednek, a különbségek továbbra is megmaradnak. A munkaerőpiaci esélyegyenlőség, a beruházások területi eloszlása és az ipari fejlesztések mind alapvető szerepet játszanak abban, hogy a jövőben csökkenjen a különbség a különböző régiók bérszintjei között.
