Karikó Katalin megosztotta véleményét a ChatGPT-ről, kifejezve, hogy mit jelent számára ez a technológiai újítás.

Szeged levegője tele van a tudományos kiválóság szellemével – e szavakkal nyitotta meg a XIII. Innovációs Napot Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) rektora. A városban egy igazi intellektuális központ bontogatta szárnyait, hiszen a felsőoktatási intézmény négy Nobel-díjas kutatóval gazdagította Magyarország tudományos életét.

Az SZTE az innováció területén fontos munkát végez, több nemzetközi rangsorban élen jár - emelte ki Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára. Magyarországon már egy tucat egyetem tartozik a világ legjobb 5 százalékába, a felsőoktatásunk egy gyorsan fejlődő pályára lépett. Az SZTE pedig a hazai felsőoktatás egyik zászlóshajója.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az SZTE 2024 során 20 új szabadalmat és 16 védjegybejelentést nyújtott be, ezzel is hozzájárulva a tudományos innovációk előmozdításához.

A Csongrád-Csanád vármegyei intézmény a gazdasági szféra szereplői számára is vonzó, hiszen tavaly a vállalati kutatás-fejlesztési programokból származó bevétele meghaladta a kétmilliárd forintot.

Mire egy ötletből termék lesz, abból csupán 5-10 százalék az ötlet, az összes többi pedig valami más, az SZTE-n a doktorandusz hallgatók számára minden a rendelkezésükre áll - mondta Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke. A sikeres innovációhoz, a legfontosabb emberi tulajdonság a kudarctűrő képesség, ezt Karikó Katalin Nobel-díjas biokémikus is megerősítette a konferencián.

A kutató, aki a Nobel-díj büszke birtokosaként lépett be az SZTE Innovációs Napjára, előadásában hangsúlyozta, hogy sürgető feladatunk a téves információk elleni küzdelem. Rávilágított arra, hogy az ismeretterjesztés kulcsfontosságú szerepet játszik a társadalom tudatosságának növelésében.

A mRNS terápia jelentős állomásait bemutatva Karikó Katalin hangsúlyozta, hogy...

Karikó Katalin és Drew Weissmann 2005-ben közösen dolgozták ki azokat a módosított nukleozidokat tartalmazó mRNS eljárásokat, amelyek forradalmasították az mRNS felhasználását. Ez a megoldás lehetővé tette, hogy az mRNS-t alkalmazzák anélkül, hogy a szervezet túlzott immunválaszt produkálna. E technológia teremtette meg a lehetőséget az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztésére, például a COVID-19 elleni vakcina gyors elkészítésére. Ez a vakcina különösen biztonságos, mivel nem tartalmazza a vírus teljes genetikai állományát, így csökkenti a fertőzés kockázatát.

Karikó Katalin fejlesztése forradalmi áttörést jelentett nemcsak a vírusellenes vakcinák, hanem más betegségek terápiájában is, például rák és enzimdefektusok kezelése terén. Karikó Katalint 2023-ban Nobel-díjjal tüntették ki a felfedezéseiért.

Előadásában hangsúlyozta, hogy pályafutása során számos kihívással kellett szembenéznie, mivel a kutatásokhoz szükséges anyagi források és támogatások megszerzése rendkívül nehézkes. Kiemelte, hogy a kutatási folyamat során számára elengedhetetlen volt, hogy olyan csapatban dolgozhasson, ahol a munkatársai tudását és szakértelmét nagyra értékelték. Ezen kívül rávilágított arra is, hogy egy új technológia szabadalmaztatása jelentős költségekkel jár, és meglepő módon az európai egyetemeken készült szabadalmak 82 százaléka végül sosem kerül hasznosításra.

A kutatómunkája során folyamatosan nyomon követte a biotechnológiai tudományos élet fejleményeit, és megpróbált tanulni mások hibáiból is. A klinikai kutatásokkal kapcsolatban elmondta, hogy a termék ára körülbelül annyi lesz, amennyibe a klinikai kutatása került. De azt hangsúlyozta, hogy a projekt sikeréhez akadémia és klinikai partnerek is kellenek. Példaként elmondta, Amerikában egy kutatónak a klinikai kutatáshoz évi egymillió dollárra van szüksége.

Az Economx által feltett kérdésre, miszerint mit gondol a mesterséges intelligenciáról, Karikó Katalin egy érdekes történetet osztott meg. Mesélte, hogy nemrégiben vacsorázott Bill Gates-szel, az ismert amerikai üzletemberrel. Gates megosztotta vele, hogy korábban, amikor egészségügyi problémák merültek fel, mindig szakemberhez fordult. Ma viszont már először a mesterséges intelligenciához fordul, hogy információt nyerjen a problémáiról. Ez a változás jól tükrözi, hogy mennyire átalakul a modern egészségügy.

Karikó Katalin életútja igazán példaértékű, amelyhez elképesztő reziliencia és kitartás szükségeltetik, de természetesen a szerencse sem elhanyagolható tényező - emelte ki Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja. Az innovációs napon elmondta, hogy az SZTE hamarosan egy különleges projekt megvalósításába fog, amely Csongrád-Csanád vármegyében egy pilot program keretében lakossági szűrővizsgálatokra összpontosít. A program három fő területre összpontosít: az egyik Ruzsa, mint kis község, a másik a járási központ Szentes, a harmadik pedig egy mobil szűrőbusz lesz, amely lehetővé teszi a szélesebb körű elérést. A pilot program körülbelül öt évig tart, ez idő alatt folyamatosan gyűjtik az adatokat, amelyeket a későbbiekben alaposan elemeznek a projekt sikerességének felmérése érdekében.

A kancellár kiemelte, Magyarország egészségügyi mutatói jelentősen elmaradnak az OECD, az EU és a visegrádi országok átlagától. Sürgős reformokra és megelőző intézkedésekre van szükség az egészségügyi helyzet javításához. Ehhez pedig egyik legfontosabb eszköz a szűrővizsgálatokon való részvétel növelése.

Magyarországon az egészségben eltöltött évek száma sajnos az egyik legalacsonyabb az európai rangsorban. Az elkerülhető és kezelhető halálozások tekintetében is kedvezőtlen a helyzetünk. A lakosság egészségi állapotának javításán sokat segítene, ha a szűrővizsgálatokra többen járnának, hiszen ezek a vizsgálatok kulcsszerepet játszanak a megelőzésben és a korai diagnózisban.

Példaként említette: hogy Magyarországon a mammográfiás szűréseken az 50-69 éves nők mindössze 30 százaléka vesz részt, míg az OECD-átlag 54 százalék, és egyes skandináv országokban ez az arány akár 80 százalék fölött is van.

Nem jobb a helyzet a méhnyakszűrésnél sem, ennek esetében 26 százalékos a részvétel Magyarországon, szemben a 79 százalékos skandináv átlaggal. A vastagbélszűrés esetében a részvételi arány Magyarországon mindössze 3 százalék, míg Svédországban 79 százalékon áll.

Egyúttal hangsúlyozta, hogy az egészségügyi állapotunkat csupán 20 százalékban befolyásolja az egészségügyi ellátórendszer, míg az egyén felelőssége sokkal jelentősebb szerepet játszik ebben a folyamatban.