Kapcsoljon ki egy rövid időre, mert csodálatos átalakulás zajlik az agyában.

Anna Kenyon, a brit Lancashire-i Egyetem kutatója rámutatott, hogy számos tanulmány alátámasztja: ha az emberek szabadon engedik gondolataikat, az jelentősen hozzájárulhat mentális jólétükhöz.

Nemrégiben egy hazai kutatás riasztó eredményekre jutott: úgy tűnik, hogy a magyarok szinte sosem teszik le a mobiltelefonjukat, csupán alvás közben. Ez a szomorú tendencia valószínűleg nem csupán a mi országunkra jellemző. A folyamatos online jelenlét és a közösségi médiához, levelezéshez és egyéb tartalmakhoz való korlátlan hozzáférés következtében sokan észrevétlenül sodródnak el, és elmerülnek a végtelen görgetés világában, miközben újabb és újabb dopaminlöketeket keresnek az agyuk számára.

Ez a viselkedés azonban folyamatosan táplálja a stresszt, az emberi agy pedig önkéntelenül is egy kis szünetért kiált, hogy semmire ne kelljen koncentrálnia. "Azzal, hogy tudatosan nem koncentrálunk semmire, és hagyjuk, hogy az elménk elkalandozzon, csökkenthetjük a stresszt és javíthatjuk a kognitív képességünket" - írja a brit Lancashire-i Egyetem tudósa, Anna Kenyon a The Conversationön megjelent cikkében.

Ez természetesen gyakran könnyebb mondani, mint megvalósítani, de a szakértő véleménye szerint az úgynevezett figyelem-helyreállítási elmélet (attention restoration theory, ART) hasznos eszköz lehet a gondolataink szabad áramlásának elősegítésében. Bár a fenti kifejezés elsőre talán csak egy divatos kifejezésnek tűnik a passzív időtöltésre, a tudományos kutatások alapján hatékonysága valósággal megkérdőjelezhetetlen.

Az elmélet első megfogalmazására Rachel és Stephen Kaplan 1989-ben került sor. A kutatók azt javasolják, hogy a természetben eltöltött idő jótékony hatással lehet a fókusz és a figyelem visszaállítására.

Az elmélet szerint a figyelem két alapvető formája létezik: az irányított és az irányítatlan. Az irányított figyelem a tudatos fókuszálást jelenti, mint például amikor tanulunk, egy zsúfolt környezetben próbálunk eligibilisen mozogni, vagy éppen a közösségi médiában osztunk meg gondolatokat. Ez lényegében minden olyan tevékenység, ahol agyunk figyelme egy konkrét feladatra összpontosul.

Az irányítatlan figyelem olyan állapot, amikor nem erőltetjük meg magunkat, hogy tudatosan figyeljünk valamire. Ehelyett hagyjuk, hogy a körülöttünk lévő dolgok finoman vonják el a figyelmünket. Például, a madarak csicsergése vagy a szélben susogó levelek hangja könnyedén elkalandoztatja a gondolatainkat, mindezt anélkül, hogy bármilyen kényszert éreznénk a fókuszálásra. Ilyenkor a figyelem szabadon áramlik, és a pillanat szépségei maguktól ragadják meg érdeklődésünket.

A szakember szerint ha valaki nem szán időt az irányítatlan figyelemre, akkor a koncentráció egyre nehezebbé válik, és egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy a figyelmet könnyen elterelhetik a zavaró dolgok. Kiemeli: régebben a mindennapi életben számos olyan helyzet adódott, amelyeket ma unalmasnak nevezünk. Ilyen például a buszra várás vagy a szupermarketben való sorban állás. Ezek a pillanatok azonban rendkívül fontosak, mert lehetőséget adtak az elmének arra is, hogy kikapcsoljon.

Manapság sokan a mobiljuk folyamatos nyomkodásával próbálják elviselni a jelen pillanatokat, így állandó ingerek áradatának vannak kitéve, ami megnehezíti az agy regenerálódását.

A szakember hangsúlyozta, hogy számos kutatás bizonyította a természetben eltöltött idő és a stressz csökkenése, a figyelem javulása, valamint a mentális jólét és a hangulat pozitív változása közötti összefüggéseket. Az orvosi képalkotó technológiák révén azt is megtudtuk, hogy az amigdala, amely az agy stresszel és szorongással kapcsolatos központja, jelentősen csökkenti aktivitását, amikor az emberek a természetben tartózkodnak. Ezzel szemben a városi környezetben ez a csökkenés nem tapasztalható.

Egy randomizált, kontrollált, agyi neuroképalkotást alkalmazó vizsgálat alacsonyabb stressz-szint jeleit mutatta ki azoknál a felnőtteknél, akik 40 perces sétát tettek természetben azokhoz képest, akik városi környezetben sétáltak. A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a természetben töltött séta elősegítette a figyelem helyreállítását. Más vizsgálatok azt mutatták ki, hogy akár tíz percnyi irányítatlan figyelem is mérhető teljesítménynövekedést eredményezhet a kognitív teszteken, valamint csökkentheti a figyelemfáradtságot.

A szakértő tanácsa szerint érdemes lenne időt szánni a természetben való pihenésre, ahol mindenki leülhet és élvezheti a csendet, távol a telefonja világától. Alternatív megoldásként, a nap folyamán adódó "üresjáratokban" inkább ne a telefonunkat bűvöljük, hanem engedjük szabadon kalandozni a gondolatainkat. Ha közben az agyunk folyamatosan a napi feladatokhoz próbál visszaterelni, az azt jelezheti, hogy nem a megfelelő környezetben próbálunk relaxálni, ezért érdemes új helyszínt keresni, ahol valóban meg tudunk nyugtatni.