Kaiser Ferenc: elképzelhető, hogy Vlagyimir Putyin ennél is merészebb lépéseket tenne.
Több európai ország hírszerzése szerint Oroszország 2030-ig próbára akarja tenni a NATO kollektív biztonsági rendszerét, és újabb háborút robbantana ki Európában. Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense elmondta: lehet olyan forgatókönyv Moszkvában, hogy megnézzék, a NATO blöfföl-e az 5. cikkellyel.
A német, a dán és a holland hírszerzés olyan aggasztó információkhoz jutott, amelyek arra utalnak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök 2030-ig mindenképpen tesztelni kívánja a NATO reakcióját. Kérdéses, hogy a szövetség valóban életbe lépteti-e az alapokmánya 5. cikkelyét, amennyiben egy tagállama támadást szenved el, és hogy a többi tag valóban segítségére sietne-e. A dán katonai felderítés figyelmeztetett arra, hogy Moszkva egy esetleges ukrajnai tűzszünet vagy békekötés után viszonylag gyorsan újabb háborút robbantana ki, mely a Baltikumban újabb fegyveres konfliktust eredményezhet.
Kaiser Ferenc az InfoRádióban kifejtette, hogy Oroszország és az európai államok, különösen az Európai Unió nagy- és középhatalmai között komoly feszültségek és nézeteltérések tapasztalhatók. Az EU Kijev támogatása az orosz-ukrán konfliktusban tovább súlyosbította az Európa és Oroszország közötti viszonyt, ami miatt Moszkva már eddig is több alkalommal támadásokat indított az európai országok ellen. A szakértő hangsúlyozta, hogy Oroszország folyamatosan hibrid háborút vív Európa ellen, amelynek része a kibertámadások, a kommunikációs kampányok, valamint más, úgynevezett szürkezónás műveletek alkalmazása.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint elképzelhető, hogy Moszkva ennél is tovább menne.
A három balti állam – legyen szó akár közös, akár különálló helyzetről – NATO támogatás nélkül könnyű céltáblája lenne Oroszországnak. Felmerülhet egy olyan orosz forgatókönyv, amely arra épít, hogy vajon a NATO valóban komolyan gondolja-e az 5. cikkelyt, illetve hogy az Egyesült Államok, vagy akár a brit és francia vezetés hajlandó lenne-e egy nukleáris konfliktusra a Baltikum függetlensége érdekében. Az már egy másik kérdés, hogy az orosz vezetés ezt mennyire veszi komolyan. Elképzelhető, hogy maguk az oroszok szándékosan szivárogtatták ezt az információt, hogy ezzel fokozzák a NATO-ra nehezedő nyomást – fogalmazott Kaiser Ferenc.
A holland védelmi miniszter nyilvánosan osztotta meg a legfrissebb hírszerzési információkat az újabb orosz támadásokkal kapcsolatban. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense arra hívta fel a figyelmet, hogy nem kizárt: ezzel a lépéssel a kormányzat azt kívánja elérni, hogy a lakosság elfogadja a haderő fejlesztésére szánt jelentősebb anyagi ráfordítást.
