Újra üzembe helyezhetik a világ legnagyobb atomerőművét, amelyet a fukusimai nukleáris tragédia következtében zártak le.

Egy légi felvétel a 2011 óta működésképtelen Kasivazaki-Kariva atomerőműről, amely 2025. április 17-én készült. - Fotó: Jomiuri Shimbun az AFP közvetítésében.

Hanazumi Hidejo, Niigata tartomány kormányzója bejelentette, hogy beleegyezett abba, hogy újraindítsák a Kasivazaki-Kariva atomerőművet, mely a 2011-es fukusimai nukleáris katasztrófa óta áll. Ha az atomenergiával foglalkozó japán szakhatóság is rábólint, újból megindulhat az energiatermelés a világ legnagyobb teljesítményű atomerőművében. Ha a hatóságok rábólintanak az újraindítására, akkor ez lesz az alkalom, amikor egy, a fukusimai atomerőművet is üzemeltető Tepco tulajdonában álló létesítmény indulhat újra.

A fukusimai katasztrófa következtében Japán drasztikus lépésre szánta el magát, leállítva atomerőműveinek harmadát, ami jelentős hatással volt az energiaellátására. E döntés következményeként azonban a fosszilis energiahordozók felhasználása meredeken emelkedett, és ezáltal a nyersanyagokban szegény ország külföldi energiafüggősége is fokozódott. Az utóbbi évek során Japán 14 atomerőművet hozott újra üzembe, szigorúbb biztonsági előírások betartásával, és júliusban egy új erőmű tervezését is megkezdték.

A Kasivazaki-Kariva atomerőmű a Japán-tenger partján helyezkedik el, közvetlenül a Koreai-félszigettel szemben, körülbelül 400 hektáros területen. A létesítmény biztonságát többek között egy 15 méter magas cunami elleni védőfallal és megfelelően elhelyezett tartalék generátorokkal kívánják fokozni, hogy a legnagyobb viharok idején is garantálják a működését.

Japán a világ ötödik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója. A posztnukleáris korszakban energiatermelésének csaknem 70 százalékát fosszilis energiahordozók teszik ki, melyek importja napi 500 millió dollárjába kerül az országnak. A fosszilis energia felhasználásának arányát Japán az elkövetkezendő években a felére akarja csökkenteni, mindeközben az atomenergia arányát a 2023-as 8,5 százalékról 2040-re 20 százalékra akarja feltornászni. A stratégiai tervek a szélenergia jelenleg alig egy százalékos arányának megtöbbszörözésével is számolnak, azonban a szélerőművek költségei annyira megnőttek, hogy japán cégek sorra hátrálnak ki a bejelentett projektekből is.