Izrael bejelentette, hogy újabb offenzívát indít a Gázai övezetben.
Az izraeli hadsereg jelentős offenzívát indított a Gázai övezetben, miközben a térséget heves légicsapások sújtják. Palesztin egészségügyi hatóságok tájékoztatása szerint a szombat hajnali támadások következtében legalább 58 palesztin életét vesztette, míg pénteken a halálos áldozatok száma meghaladta a százat.
Az IDF (Izraeli Védelmi Erők) bejelentette, hogy "kiterjedt csapásokat hajt végre és csapatokat mozgósít, hogy átvegye a műveleti ellenőrzést kulcsfontosságú gázai területeken" a "Gedeon szekerei" elnevezésű hadműveletben.
Bizonyos, csak az Euronews által látott, 2023. decemberi keltezésű dokumentumokból kiderül, hogy az izraeli kormány egy új entitás létrehozását javasolja Gázában "a Hamász vereségét követő napon".
A javaslatot, amely egy 32 oldalas tudományos értekezés formájában készült, az izraeli biztonsági erők több mint 35 ezer tartalékosának összefogásával alakult Izraeli Védelmi és Biztonsági Fórum készítette el.
A terv nem részletezi, hogy Izraelnek szándékában áll-e annektálni a Gázai övezetet, de kifejezetten kizárja Palesztina szuverenitását és az ENSZ Közel-Keleti Palesztin Menekülteket Segélyező és Munkaközvetítő Ügynökségének (UNRWA) szerepvállalását az övezet lakosságának ellátásában. A dokumentum szerint az IDF-nek nagyobb beleszólást kell kapnia Gáza irányításának általános kérdéseibe.
A BBC legfrissebb beszámolója szerint műholdképek alapján Izrael új segélyelosztó központokat hoz létre Gázában. Az építkezés hátterében az áll, hogy az izraeli kormány márciusban leállította az élelmiszer- és gyógyszerszállítmányok beengedését a területre.
Az ENSZ vezetői, valamint számos európai és közel-keleti politikai figura éles kritikát fogalmaztak meg egy friss döntés kapcsán, amelyet Izrael azzal indokolt, hogy e lépéssel kíván nyomást gyakorolni a Hamászra, hogy így biztosítsa a még fogva tartott izraeli túszok szabadon bocsátását. Továbbá, a Hamászt azzal vádolják, hogy a humanitárius segélyek jelentős részét saját szükségleteinek kielégítésére, illetve feketepiaci kereskedelem céljára használja fel. A szervezet azonban határozottan tagadja ezeket a vádakat.
Az ENSZ legfrissebb jelentése alapján a blokád következményeként súlyos hiány lépett fel élelmiszerekben, gyógyszerekben és üzemanyagokban. A Gázai övezet körülbelül 2,1 milliós lakossága számára "kritikus helyzet" alakult ki, és a helyzet éhínség kockázatával fenyeget.
Az Egyesült Államok a múlt héten bejelentette, hogy előkészíti egy innovatív segélyezési rendszer létrehozását, amely Gázán belüli elosztópontokra épül. E rendszer működtetését magánvállalatok vállalnák, míg a biztonságát izraeli katonák és magánbiztonsági cégek garantálnák.
Az ENSZ segélyszervezetei határozottan kifejezték, hogy nem kívánják támogatni ezt a kezdeményezést, mivel az ellentmond a legfontosabb humanitárius elveknek. Olga Cherevko, az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Irodájának szóvivője hangsúlyozta, hogy Izrael az élelmiszer- és üzemanyagellátást "háborús eszközként" kezeli.
"Az ilyen központosított, katonai ellenőrzés alatt álló elosztás kizárja Gáza jelentős részét - különösen a legkiszolgáltatottabbakat, akik nem tudnak mozogni - bármiféle segítségből" - mondta.
Bushra Khalidi, az Oxfam képviselője, nyíltan "komédiának" titulálta a javasolt tervet. "Egyetlen logisztikai megoldás sem képes orvosolni azt a stratégiát, amely a lakosság kényszerű kitelepítésére és az éhezés háborús eszközként való felhasználására irányul. A blokádot fel kell oldani, a határokat meg kell nyitni, és lehetőséget kell adni számunkra, hogy végezhessük a munkánkat."
Az IDF bejelentése után António Guterres, az ENSZ főtitkára szombaton sürgette a Gázai övezetben azonnali és tartós tűzszünet bevezetését. Az Arab Liga éves bagdadi csúcstalálkozóján kifejtette: "Most elengedhetetlen, hogy állandó tűzszünetet hirdessünk", majd hozzátette, hogy "nagyon aggasztónak tartja Izrael azon terveit, amelyek a szárazföldi hadműveletek kibővítésére irányulnak, sőt, még ennél is drasztikusabb lépéseket helyeznek kilátásba."
Tom Fletcher, az ENSZ humanitárius főnöke kedden az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjaihoz fordult, és azt kérdezte: "Fognak-e most határozottan cselekedni a népirtás megakadályozására és a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartásának biztosítása érdekében?".
Danny Danon, Izrael ENSZ-nagykövete pénteken levélben válaszolt, amelyben azzal vádolta Fletchert, hogy "politikai prédikációt" tart, és "bizonyíték, felhatalmazás és önmérséklet híján" népirtást emleget.
