Izrael és a Hamász újabb tárgyalásokra készül, hogy felfrissítsék a párbeszédet és új lehetőségeket keressenek a régió békéje érdekében. A felek remélik, hogy a megbeszélések során sikerül előrelépniük a feszültségek csökkentése és a tartós megoldások kia
A Gázai övezetben folyó tárgyalások kulcsfontosságú célja az izraeli túszok szabadon bocsátása, azonban a helyzet rendkívül feszültté vált, és nem zárható ki, hogy a közeljövőben újabb katonai összecsapások törhetnek ki. Izrael és a palesztin terrorszervezet között az év eleje óta egy törékeny tűzszünet van érvényben, miközben a túszcsere folyamata folytatódik, bár kisebb-nagyobb megszakításokkal. Eközben az arab államok már a konfliktus utáni rendezési lehetőségekről folytatnak egyeztetéseket.
A Hamász közölte, hogy a még életben lévő izraeli túszok, akikről a becslések szerint összesen 22-en vannak, csak abban az esetben szabadulhatnak, ha Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök beleegyezik a háború fokozatos befejezésére és az izraeli erők kivonására. Netanjahu azonban vonakodik ezt a lépést megtenni, mivel a koalíciójában lévő jobboldali politikai erők határozottan ellenzik a tartós tűzszünetet, és inkább a Hamász teljes megsemmisítésére törekednek.
Az izraeli kormány közleménye szerint az új tárgyalási fordulót egy viszonylag alacsony rangú delegáció fogja vezetni, élén Gal Hirsch nyugalmazott tábornokkal.
Az izraeli miniszterelnök helyzete rendkívül összetett, hiszen két ellentétes irányból is óriási nyomás nehezedik rá. Egyrészt a túszok családjai hónapok óta sürgetik a kormányt, hogy mindent tegyen meg szeretteik kiszabadításáért. Másrészt viszont a politikai partnerei a Hamász teljes megsemmisítését követelik, és a túszcserét csupán időhúzásnak tekintik, ami a terrorszervezetnek kedvez. E két, egymással szöges ellentétben álló elvárás közepette a miniszterelnöknek rendkívül nehéz döntéseket kell hoznia.
Donald Trump a héten ismét figyelmeztette a Hamászt, hogy ha nem engedik el a túszokat, Izrael ismét teljes erővel lecsap Gázára. Az izraeli védelmi erők (IDF) már el is készítettek egy lépcsőzetes tervet a nyomásgyakorlás fokozására. Az első lépésben Izrael március 2-án teljesen leállította az élelmiszer és üzemanyag bejutását Gázába, majd a pénzügyminiszter, Becalel Szmotrics közölte, hogy a következő lépés az áramszolgáltatás és az ivóvíz teljes megszüntetése lehet. Szmotrics egy közösségi oldalon azt írta:
Ha ezek az intézkedések nem vezetnek eredményre, Izrael újabb célzott légicsapásokat és különleges műveleteket hajthat végre a Hamász ellen. Ha ez sem hozza meg a kívánt eredményt, akkor az izraeli hadsereg visszatérhet a Gázai övezet északi részébe.
Bár Netanjahu bejelentette, hogy küldöttséget indít Dohába, a felek közötti nézeteltérések továbbra is jelentős eltéréseket mutatnak. Izrael arra ösztönzi a Hamászt, hogy legalább a foglyok felét szabadon engedje, míg a Hamász csupán egy tartós tűzszünet és az izraeli csapatok kivonásának ígéretéért cserébe lenne hajlandó lépni.
Trump a héten korábbi izraeli túszokkal találkozott a Fehér Házban, és egyértelművé tette, hogy az Egyesült Államok és Izrael közös katonai beavatkozása is szóba jöhet, ha a Hamász nem engedi szabadon az izraeli foglyokat.
