Horvátország aktívan támogatja Bosznia-Hercegovina uniós csatlakozásának előmozdítását.
Andrej Plenković, Horvátország miniszterelnöke, az Euronewsnak adott különleges interjújában hangsúlyozta Bosznia-Hercegovina európai uniós csatlakozásának fontosságát, ugyanakkor aggodalmát fejezte ki a régió instabil helyzete kapcsán.
Plenković hangsúlyozta, hogy az EU bővítése kiemelkedő stratégiai jelentőséggel bír, különösen a Nyugat-Balkán vonatkozásában. Bosznia-Hercegovina szerepét különösen fontosnak tartotta, és kijelentette: "Horvátország számára rendkívül fontos, hogy Bosznia-Hercegovina a régió többi országához hasonló fejlődési pályán haladjon, és mi szívesen támogatnánk ezt a folyamatot. Bosznia-Hercegovina közvetlen szomszédunk, ahol horvát közösségek élnek, és ahol a bosnyákokkal, valamint a szerbekkel azonos jogokkal bírnak."
Bosznia-Hercegovina már régóta vágyik arra, hogy az Európai Unió tagjává váljon, ám a csatlakozási folyamatot számos tényező hátráltatja. A mélyen gyökerező belső megosztottság, valamint a 1995-ös daytoni megállapodásból eredő bonyolult politikai rendszer jelentős kihívásokat jelent. Az ország két fő entitásra tagolódik: a Boszniai és Hercegovinai Föderációra, ahol a lakosság zöme bosnyák és horvát, valamint a Szerb Köztársaságra, amely túlnyomórészt szerbek által lakott terület. A két közösség között fennálló feszültségek rendkívül élesek, ami tovább nehezíti az ország politikai stabilitását és fejlődését.
Plenković különös aggodalmát fejezte ki amaitt, hogy a Bosznia Szerb Köztársaság szökésben lévő szeparatista vezetője, Milorad Dodik mostanra gyakorlatilag semmiben sem hajlandó együttműködni a pristinai vezetéssel.
"Nagyon bízunk benne, hogy Bosznia-Hercegovina képes lesz helyreállítani a stabilitását. Ha sikerülne elmozdulnia a jelenlegi holtpontból, különösen a Boszniai Szerb Köztársaság kérdésében, és egy harmonikusabb, hatékonyabb helyzetet teremteni. Fontos lenne, hogy a lakosság érdekében az Unióba vezető útra lépjen, és megvalósítsa az ehhez szükséges reformokat, amelyek gazdasági és társadalmi szempontból is előnyösek."
Figyelmeztetett arra, hogy az EU-integráció lassú üteme lehetőséget teremt más globális hatalmak számára, hogy növeljék befolyásukat a térségben.
"Minél lassabb a folyamat, annál nagyobb befolyással bírnak más globális szereplők a régióban, legyen az Oroszország, legyen az Kína, legyen az néhány más ország. Ezért mi egy strukturált és dinamikus folyamatot szeretnénk a bővítés ügyében."
Plenković abban bízik, hogy Bosznia-Hercegovina uniós tagságának ügye, valamint a Nyugat-Balkán jövője a közelgő Európai Tanács júniusi ülésének középpontjában állhat.
