Heti Klassz Grafitemberrel: Egy éjszakás kaland a hangszerek uralkodónőjével
Üdvözlöm minden klasszikus zene kedvelőjét! Itt az én személyes koncertajánlóm, amely a hét végén mindig új élményekkel gazdagít. Olyan eseményekről lesz szó, amelyekre én is szívesen ellátogatnék, ha a körülmények engednék. Ahogy a tavasz egyre inkább felüti a fejét, úgy a kultúra is kezdi kilépni a zárt terekből, és újra megelevenedik a szabadban. Nincs más dolgunk, mint figyelni és elkapni néhány csodás dallamot. Íme néhány javaslat, amely remélhetőleg inspirálóan hat rátok!
Magyarországon a klasszikus zenei szcéna már csak olyan, hogy dimenziókapuk közbeiktatásával, párhuzamos világokra bomlik szét. Ha az ember lánya, fia érvényesülni szeretne, netalán víziói, céljai vannak, küldetéstudata, önbizalma és szerencséje, az itthon épp akkora szerencse, mint sorscsapás. Rajongók és irigyek, követők és utálók, mintha egy soha meg nem állítható hintában ülne minden művész. Fel, le, jobbra, balra, előre, hátra. Meglepő(?) de ez már nagyon régen így van, nem kortárs jelenség. A sors úgy hozta, hogy egyszerre, párhuzamosan olvastam a néhai Pauk György, Négy húron pendülök című önéletírását Tátrai Vilmoséval (Hegedűszó alkonyatban). A nyomorult huszadik századunk beidegződéseit görgetjük tovább, mintha egy otthagyhatatlan szikladarab lenne.
Ezeket a sorokat különleges figyelemmel írom, hiszen az első ajánlott program nem más, mint a Kokas-Kelemen duó tavaszi fesztiválja, a Springfest. Ez a színvonalas esemény április 30. és május 1. között kerül megrendezésre, az Őrség festői tájain, pontosabban Őriszentpéteren, Szentgyörgyvölgyön, Veleméren és Lendvajakabfán. Ne hagyd ki ezt a felejthetetlen élményt!
A Kokas Katalin és Kelemen Barnabás által megálmodott Fesztivál Akadémia Budapest (FAB) idén ünnepli fennállásának tíz éves jubileumát. A Kaposfeszt elvesztése után született meg ez a fővárosi kamarafesztivál, amely a zenekedvelők számára igazi gyógyír a lelküknek. Egy hét tele lenyűgöző vendégekkel, mesterkurzusokkal és különleges, akár történelmi helyszínekkel, ahol mindenki még közelebb kerülhet a zene csodájához.
Tíz év alatt a FAB egy párhuzamos dimenzióvá alakult, ahol országjáró mesterkurzusok, hangszeres versenyek és élő, közvetlen interakciók formálják a zenepedagógusok közösségét az ország minden szegletében. A FAB nemcsak egy program, hanem élő, lélegző szellemiség, amely Kokas Katalin és Kelemen Barnabás víziójának köszönhetően teret ad a zenei élet gazdagságának, amely valahonnan elindul, és valahová fejlődik. A Springfest egy igazi összművészeti ünnep lesz, ahol a programok sokfélesége szinte felmérhetetlen. Ha muszáj lenne kiemelnem valamit, akkor az a gyerekprogram lenne, amely során Prokofjev „Péter és a farkasa” egy all-star különítmény előadásában kel életre. Ez a különleges esemény május utolsó napján, 13 órakor kerül megrendezésre Lendvajakabfán, és biztos vagyok benne, hogy ilyen színvonalas előadás még nem látott napvilágot. Az Őrség csodálatos helyszíne, tele izgalmas programokkal, de ne feledjük, hogy a távolságok is jelentősek. Érdemes közösen útra kelni, hogy megosszuk az üzemanyagköltségeket, és hazafelé együtt átélt élményekről beszélgessünk, feldolgozva a közös katarzist.
Mikor? Április 30-tól május 1-ig. Hol? Az Őrség festői településein: Őriszentpéter, Szentgyörgyvölgy, Velemér és Lendvajakabfa varázslatos környezetében.
Egy másik szép kerek évforduló a Müpa különleges programja, ami J. S. Bach és a Nemzeti Hangversenyterem orgonája köré szerveződik, immár tíz éve. Bach, a barokk földönkívülije elsősorban orgonista volt és Isten szolgája, médium, aki zenéjével kötötte össze a földet az éggel. Olyan erős ez a kötelék, hogy a mai napig tart.
Május 2-án, este kilenckor egy különleges esemény veszi kezdetét: Sebastian Heindl koncertje. A fiatal, mindössze 28 éves lipcsei tehetség a híres Tamás templom kórusának tagjaként kezdte pályafutását, ahol egykor Bach is vezényelt. A koncert nyitószáma a legendás d-moll toccata és fúga (BWV 565) lesz, amelyet sokan Lehotka Gábor klasszikus előadásában hallhattak otthonukban, hiszen a dal a lemezjátszóval rendelkező háztartások alapvető darabja volt. Ha véletlenül rábukkansz egy példányra bolhapiacon vagy antikváriumban, ne habozz, érdemes megadni érte néhány száz forintot. Az ár nem fogja megterhelni a pénztárcádat, hiszen ezt a zeneművet hihetetlenül sok példányban nyomták, és nem véletlenül vált a klasszikus zenei örökség részévé.
A német orgonista után, az éjszaka sötétjében, tizenegy órától másnap délelőtt fél tízig, egy különleges zenei utazás veszi kezdetét. Fassang László, Kubík Tamás, Palkovics Mária, Kun Rajmund, Zsilka Alan, Vizi Dávid és Szedmák Eszter lépnek színpadra, hogy bemutassák Bach összes orgonára írt művét. Az éjszakai program során a közönség kényelmesen elhelyezkedhet a színpadi babzsákokon, és a koncertek alatt szabadon mozoghat, akár be- és kilépve is. A zenehallgatók vizuális élményeit Besnyő Dániel és Kiss Patrik lenyűgöző fényfestései gazdagítják, amelyek új dimenziókat adnak a zeneélményhez. Az este varázslatos atmoszféráját legjobban a „révület” szóval lehetne megragadni. Ha képesek vagyunk minden zörej és gondolat nélkül hagyni magunkat, és megnyitni lelkünket a transzcendens, a megfoghatatlan és mindent átjáró élmény felé, akkor valóban itt a helyünk.
Mikor? Május 2-án, 21:00-tól egészen május 3-án, 9:30-ig. Hol? A Müpa Budapest varázslatos helyszínén.
Bár a főváros koncerthelyszínei között némileg háttérbe szorul, a Bartók Emlékházba tett látogatás mindenképpen megéri a fáradságot. Az állandó kiállításon túl a házban található egy kisebb koncertterem, amely inkább egy intimebb szobának mondható. Az elkövetkező hetekben és hónapokban számos izgalmas esemény vár ránk. Ez a kis tér olyan közelséget és meghittséget biztosít a koncertek során, amit ritkán tapasztalhatunk meg máshol. Például május 4-én Lorenz Karls hegedűművész és Balog József zongoraművész érkezik, hogy egy felejthetetlen koncerttel kápráztassa el az értő közönséget.
Műsoron Bartók két rapszódiája, ami máris elegendő lenne egy koncertre, de Sibelius két, ritkán hallható kompozícióját is meghallgathatjuk. Bartók és Szigeti József kapcsolatának, barátságának sokat köszönhet a zeneirodalom, a Román népi táncok hegedű-zongora változata méltán sláger, ahogy a most felcsendülő Magyar népdalok hegedűre és zongorára is. Igazi csemege lesz Wieniawski kompozíciója: Variációk egy eredeti témára, op. 15. A Chopin kortárs eljátszhatatlan darabjairól ismert. (Paganini csendesen sír egy vadgesztenyefa mögött, papírzsebkendőivel pajkosan játszik a tavaszi szél.) Hogy a Csévi utca járdáit koptatva legyen mit hazavinni a fülünkben arról pedig egy Brahms szonáta (d-moll, op. 108) gondoskodik majd. Pazar program, nagyon remélem, hogy még tudnak jegyet venni rá.
Mikor? Május 4-én, 18 órakor. Hol? A Bartók Emlékház varázslatos falai között, Budapest szívében.
A barokk zene iránti vonzalmam kezdete Carl Philipp Emanuel Bach művészetén keresztül bontakozott ki. Édesanyám hosszú éveken át hanglemeztárosként dolgozott a Diósgyőri Vasas Művelődési Központ - Bartók Béla Művelődési Házában. Gyakran töltöttem ott az időmet, főleg amikor betegség miatt nem tudtam iskolába menni. Amikor már annyira felépültem, hogy az osztálytársaim közé nem ülhettem, de a hanglemeztár sarkában lévő hifi mellett mégis elhelyezkedhettem egy fülhallgatóval, édesanyám mindig bejött, hogy ellenőrizze, hogy hogy vagyok. Gondosan letörölte a munkaterületét fertőtlenítővel, és óránként egy gyengéd puszit adott a homlokomra, hogy megnézze, nem vagyok-e lázas. Ezek a pillanatok nemcsak a zene iránti szeretetemet táplálták, hanem édesanyám gondoskodása is mély nyomot hagyott bennem.
Amikor még gyerekcipőben jártam, a Halász Judit lemezek és a János vitéz dallamai határozták meg a zenei világomat. Később viszont megérkezett az Iron Maiden, és a metál műfajának más nagyságai, amelyek azóta is elválaszthatatlan részei lettek a mindennapi zeneélvezetnek. A torzított gitárhangok és a reszelős vokálok azóta is ott vannak a mindennapjaimban. Körülbelül tíz éve kezdtem el felfedezni a klasszikus zenét, bár akkor még csak a Bartók Rádió adásain keresztül, és egyszer, egy véletlen alkalmával, a barokk zene iránti érdeklődésem új dimenzióba lépett. Nem tudom már, hová indultam éppen autóval, de amikor a hangszórókból egy erőteljes zúzás szólalt meg, a következő piros lámpánál már a Biohazard és a Pantera hatására az addigi headbangelő izmaim automatikusan aktiválódtak.
A darab, amelyet hallgattam, C.P.E. Bach a-moll csellóversenye volt. Egy palackozott italbolt előtt, félrehúzódva élveztem a zenét, és az arcomon alig csökkent a boldog mosoly.
Ezúttal Alma Hernán Benedí lép színpadra szólistaként, míg a virtuóz Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) lesz a társa a zenei utazásban, Pilz János irányításával. A BFZ Concertino sorozatának zárókoncertjén a csodálatos gyöngyszem mellett Haydn 35. B-dúr szimfóniája is felcsendül, majd a szünet után Leoš Janáček varázslatos idillje varázsol el minket. (JW 6/3).
Janáček egy olyan zeneszerző, aki valóban megérdemelne több figyelmet, mint amennyit jelenleg kap. A tehetsége és egyedi stílusa sokkal gyakrabban kellene, hogy felcsendüljön a koncerttermekben. Idén már volt egy emlékezetes élményem a Fesztiválzenekar és Janáček muzsikája között, amikor a cseh karmester, Jakub Hrůša vezényelte őket. A főpróbán hallottam néhány izgalmas gondolatot tőle arról, hogy mi rejlik Janáček zenéjének mélyén. Biztos vagyok benne, hogy a következő koncerten is lenyűgöző élményben lesz része a közönségnek.
A BFZ koncertjeire a jegyek szinte azonnal elkapkodásra kerülnek, ezért szeretném felhívni a figyelmet egy júniusi eseményre, amely már most izgalommal tölti el a szívemet. Ne hagyjátok ki! Készüljünk együtt egy felejthetetlen élményre! 🎶 Rock and roll!
