Macron kész bármilyen árat megfizetni, hogy megőrizze legújabb kormányának stabilitását és életképességét.
Elnöki ciklusának jelképe mehet a levesbe, hogy ne bukjon meg újra a másodszor is kinevezett kormányfő.
Sébastien Lecornu francia miniszterelnök kedden bejelentette, hogy felfüggeszti a 2023-ban parlamenti szavazás nélkül elfogadott nyugdíjreformot. E lépéssel azt a célt tűzte ki, hogy elkerülje a kormány azonnali bukását, és stabilizálja a politikai helyzetet.
A múlt pénteken újra kinevezett miniszterelnök a Nemzetgyűlésben tartott általános politikai beszédében bejelentette, hogy javaslatot fog tenni a parlamentnek a nyugdíjreform felfüggesztésére a következő elnökválasztás időpontjáig.
A nyugdíjreforma Emmanuel Macron második ötéves ciklusának egyik legmeghatározóbb és legvitatottabb intézkedése lett. A törvény, amely 62 évről 64 évre emeli a nyugdíjkorhatárt, heves ellenállást váltott ki, hónapokon át tartó tömegtüntetések sorozatát indítva el az ország különböző pontjain. Azóta is folyamatosan éles viták folynak a szakszervezetek és a kormány között a reform hatásairól és igazságosságáról.
A téma súlyosságát jól tükrözi, hogy az idei közgazdasági Nobel-díjas, Philippe Aghion, francia közgazdász, a 2027-es elnökválasztásig a nyugdíjreform "felfüggesztését" javasolta. Ezt a kijelentését Nobel-díjasként adott első interjújában osztotta meg hétfő este.
A reform felfüggesztését – más ellenzéki pártokkal együtt – már jó ideje sürgeti a Szocialista Párt, amelynek támogatása létfontosságú a kormány parlamenti leváltásának megakadályozása és az újabb előrehozott választások elkerülése szempontjából.
A miniszterelnök keddi programbeszédében kifejtette, hogy "vannak, akik arra vágynak, hogy a jelenlegi parlamenti válság rendszerszintű problémává alakuljon. Ezt azonban nem engedjük meg" - hangsúlyozta Lecornu.
Azt sugallta, hogy a szocialistákon kívül minden ellenzéki párt már a programbeszéd meghallgatása előtt jelezte: bizalmatlansági indítványt kívánnak benyújtani az új kormány ellen, függetlenül attól, hogy milyen javaslatokat terjesztenek elő.
A nyugdíjreform felfüggesztése
"2026-ra a költségek elérhetik a 400 millió eurót, míg 2027-re a kiadások várhatóan 1,8 milliárd euróra rúgnak. Ennek következtében szükség lesz a megtakarításokkal való kompenzálásra."
- figyelmeztetett a kormányfő.
Sébastien Lecornu megerősítette, hogy nem kívánja alkalmazni azt az alkotmányos rendelkezést, amely lehetővé tenné törvények elfogadását a képviselők szavazata nélkül, különösen a költségvetés kapcsán. Ez a kérés a szocialisták követelései között is szerepel, akik már jelezték, hogy amennyiben a kormány nem ad világos választ a kéréseikre, kedden este bizalmatlansági indítványt nyújtanak be.
A kormányfő bejelentéseit Boris Vallaud, a szocialista képviselők nemzetgyűlési frakciójának vezetője "győzelemként" és "első lépésként" értékelte. Mindazonáltal figyelmeztetett arra, hogy...
"Nyitottak vagyunk arra, hogy középútra lépjünk (...). Képesek vagyunk arra, hogy megváltoztassuk a hatalmat."
A frissen megalakult kormány keddi első ülésén zöld lámpát adott a 2026-os költségvetési tervezet számára, amelyet a parlamentnek legkésőbb december 31-ig kell jóváhagynia.
Miközben Franciaország adóssága már elérte a 3300 milliárd eurót, ami a GDP 115%-ának felel meg, az új kormány terve 30 milliárd eurós megtakarítást céloz meg. Az előző kormányfő, Francois Bayrou, akit szeptemberben leváltottak, még egy ambiciózusabb, 44 milliárd eurós megtakarítási csomagot képzelt el. A kedden bemutatott javaslat szerint az államháztartás hiánya a GDP-hez viszonyítva 4,7%-ra csökkenne.
A szocialisták igazságosabb adózási rendszert is követeltek. Ennek kapcsán Sébastien Lecornu elismerte a "rendellenességeket" a vagyonosok adózásában, és jelezte, hogy "rendkívüli hozzájárulást" vár el a leggazdagabb franciáktól a jövő évi költségvetésben.
A politikai instabilitás továbbra is bizonytalanná teszi a vasárnap kinevezett kormány jövőjét, miután a tavaly nyári előrehozott választások nyomán a Nemzetgyűlés háromosztatúvá vált 11 frakcióval, és egyik párt sem tudott abszolút többséget szervezni maga köré. Az elnöki tábor, a centristák és a jobbközép Köztársaságiak támogatják továbbra is a kisebbségi kormányt, a másik két tábor, a választásokon élen végzett baloldali pártok és a Marine Le Pen által fémjelzett szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés pedig ellenzékben politizál.
A Szocialista Párt kivételével az összes ellenzéki politikai formáció, beleértve a radikális baloldali Engedetlen Franciaországot, a kommunistákat, a Zöldeket és a Nemzeti Tömörülést, már kifejezte szándékát, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtanak be az új kormány ellen, céljuk pedig az, hogy megdöntsék annak hatalmát.
Az Engedetlen Franciaország és a Nemzeti Tömörülés már hétfő este benyújtott egy-egy bizalmatlansági indítványt, amelyekről csütörtökön szavaz a Nemzetgyűlés. Ezek elfogadására azonban nincs sok esély, mert a szocialisták még a miniszterelnök beszéde előtt jelezték, hogy a két említett párt által benyújtott indítványokat nem szavaznak meg.
Emmanuel Macron államfő a keddi kormányülésen arra hívta fel a figyelmet, hogy amennyiben a Nemzetgyűlésben megbukik az új kormány - amely a negyedik kabinet másfél év alatt, és a hatodik az államfő 2022-es újraválasztása óta -, előrehozott parlamenti választásokat ír ki.
A Nemzeti Tömörülés frakcióvezetőjeként Marine Le Pen kedd este kifejezte elégedetlenségét a költségvetési tervezettel kapcsolatban, amelyet "borzasztóan rossznak" nevezett. Pártja elnöke, Jordan Bardella, ezzel párhuzamosan gúnyosan utalt a kormánypártokra és a szocialistákra, akiket "Emmanuel Macron megmentőinek baráti társaságaként" emlegetett. Szerinte ezeknek a politikai csoportoknak csupán egy közös jellemzője van: a szavazóurnáktól való félelem.
A kormány megbuktatásának elutasításában a 64 fős szocialista frakció egyedül maradt az ellenzéki pártok tengerében, miután a többi baloldali párt kedd este megerősítette, hogy csütörtökön a kormány ellen fogják leadni szavazataikat.
A kormány támogatásával kapcsolatban megosztott hagyományos jobboldal éles kritikát fogalmazott meg, mondván, hogy a végrehajtó hatalom a szocialisták "túszává" vált. Édouard Philippe, a korábbi miniszterelnök (2017-2020) centrista Horizontok nevű pártja pedig a nyugdíjreform felfüggesztését "veszélyes könnyelműségnek" minősítette. Ezzel párhuzamosan az elnöki párthoz tartozó Gérald Darmanin igazságügyi miniszter környezete arra hívta fel a figyelmet, hogy az új kormány esetleges bukása "többe kerülne Franciaországnak", mint a nyugdíjreform "pár hónapos elhalasztása".
