Hat alapvető nyersanyag képezi az emberi civilizáció pilléreit.
Mi okozza a világ végzetét? – teszi fel az emberi lény ezt a kérdést immár évszázadok óta, mióta létezünk. A civilizáció története alatt szinte folyamatosan aggodalommal szemléltük a közelgő katasztrófákat, ám a mostani helyzet egészen különleges. Soha korábban nem gyakorolt az emberiség ilyen széleskörű hatást a Föld szinte minden alrendszerére, legyen szó a légkörről, az élővilágról vagy a geológiai struktúrákról. Így ha a mai világunk összeomlik, az a bolygónk minden sarkában érezhető következményekkel járhat – bár ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy katasztrofális károkat fogunk szenvedni.
Napjainkban az embereket leginkább az éghajlatváltozás, a vízellátás és az élelmiszer-termelés fenntarthatósága foglalkoztatja. Ezeket a tényezőket a legsebezhetőbb rendszerek között emlegetjük, amelyek alapvetően befolyásolják életmódunkat és magát a létezésünket. Azonban létezik egy másik, szintén kulcsfontosságú tényező, amely nélkül elképzelhetetlen a világunk fenntartása: az anyagok elérhetősége. Bár az utóbbi években úgy tűnik, hogy a globális folyamatok egyre inkább az immateriális javakra és mechanizmusokra (mint például az áramszolgáltatásra, a digitális technológiákra és a mesterséges intelligenciára) építenek, és ezek határozzák meg a jövőt, alapvető igazság, hogy ha nincsenek megfelelő anyagok, amelyekből épületeket, járműveket és egyéb eszközöket készíthetünk, akkor minden más értelmetlen. Ez a gondolat Ed Conway "Anyagi világ" című kiváló művének középpontjában áll, amely rávilágít arra, hogy a fizikai világunk alapjai nem csupán a technológiai fejlődés, hanem az anyagok elérhetősége is.
Conway, a Sky News gazdasági szerkesztője, egyedi közgazdasági nézőpontját végigkísérhetjük az egész könyv során. Az anyagellátás folyamata – a felkutatástól a kitermelésen és szállításon át a feldolgozásig és végül az értékesítésig – csupán a kereslet és kínálat által meghatározott koordináta-rendszer keretein belül értelmezhető. Az alapvető nyersanyagok ellátási láncai pedig riasztó mértékben átszőtték a globális gazdaságot, szinte gúzsba kötve azt. E láncok alapos vizsgálata révén nyerhetünk betekintést a világ működésébe, ám ezek a rendkívül komplex és kölcsönösen függő rendszerek egyúttal a civilizáció határvonalához is elvezethetnek. Kis túlzással, ha egy kínai bányában valaki tüsszent, az akár egész iparágakat béníthat meg Amerikában, mivel megszakad a gyártási folyamatokhoz szükséges alapanyagok ellátása.
Az anyagi világ hat alapvető nyersanyaga – a homok, a só, a vas, a réz, a kőolaj és a lítium – egy izgalmas történetet mesél el, amelynek középpontjában az emberi civilizáció fejlődése áll. A szerző érvelése szerint e nélkülözhetetlen anyagok nélkül nemcsak a modern életforma, hanem maguk a társadalmak is teljesen másképp alakultak volna. A történelem során ezek az erőforrások birodalmakat emeltek, de ugyanakkor sokakat a pusztulás szélére is sodortak. Sokan hajlamosak a kritikára, amikor az Egyesült Államokat és szövetségeseit az "olajháborúk" miatt elítélik, és erkölcstelennek tartják a nyersanyagokért folytatott harcot. Azonban ritkán merül fel a kérdés, hogy mi lenne, ha ezeket az anyagokat egy csapásra eltüntetnénk. Milyen lenne a mindennapjaink, ha a homok, a só, a vas, a réz, a kőolaj és a lítium elérhetetlen lenne? Valószínűleg a civilizációnk alapjai is megkérdőjeleződnének, hiszen ezen anyagok nélkül a Földön élő emberek száma drámaian csökkenne. Az életünk szövetét átszövő nyersanyagok jelentősége tehát felbecsülhetetlen, és érdemes elgondolkodni azon, milyen kapcsolatban állunk velük, és miért alakítják ennyire sorsunkat.
Manapság sajnos kénytelenek vagyunk elismerni, hogy számos nyersanyag nélkülözhetetlenné vált számunkra. Mindeközben a Föld egy véges rendszer, amelynek erőforrásai egyszer el fognak fogyni. Az emberiség már régóta tisztában van ezzel a ténnyel, mégis úgy használja fel ásványi kincseit – és minden más értékes forrást –, mintha a holnap sosem érkezne el. Pedig el fog jönni. 2019-ben az emberiség több nyersanyagot bányászott ki, mint amennyit az egész 20. század közepéig összesen kitermelt. Az „Anyagi világ” című mű talán minden eddigi írásnál élesebben és figyelemfelkeltőbben világít rá arra, hogy ennek a pazarlásnak egyszer véget vet a valóság, és ezt a pillanatot nem lenne szabad megvárnunk.
Ed Conway: Anyagi világ. Ford.: Silberer Vera. Corvina, 2024. 7490 Ft
