Hárombetűs rövidítések minden sarkon! A digitális marketing alapvető fogalmai egy helyen – Marketing – DigitalHungary, ahol a digitális és a valóságos világ találkozik. Fedezd fel az élet virtuális dimenzióját!

A digitális marketing világában gyakran találkozunk olyan kifejezésekkel, mint SEO, PPC, CTR és konverzió, amelyek sokszor zűrzavart okoznak. Bevallom, sokszor én magam is elveszek a jelentésük tengerében. De ne aggódjatok, nem ti vagytok egyedül ezzel az érzéssel! A digitális marketing tele van különféle szakzsargonokkal, amelyek elsőre bonyolultnak tűnhetnek, de valójában angol eredetű, viszonylag egyszerű szavakról van szó. Ha végigolvasjátok ezt a cikket, ti is könnyedén eligibilizáljátok magatokat ezen fogalmak terén, és a végén már magabiztosan fogtok tudni beszélni róluk.

Minden tőlem telhetőt megteszek, hogy világosan és érthetően bemutassam a legfontosabb kifejezéseket és fogalmakat, így te is biztosan eligibilizálj ebben a sokszínű világban. Ahhoz, hogy ezeket a fogalmakat könnyebben megértsd, képzelj el egy online ruházati bolt, nevezzük el mondjuk szoknyabolt.hu-nak. Ezen a virtuális boltban különféle szoknyákat kínálnak, amelyek a legkülönbözőbb stílusokban és dizájnokban érhetők el, hogy mindenki megtalálhassa a neki leginkább tetsző darabot.

Természetesen! Itt van néhány alternatív kifejezés az "alap kifejezések" helyett: 1. **Alapvető kifejezések** 2. **Kiindulási kifejezések** 3. **Alapfogalmak** 4. **Alapvető terminológia** 5. **Fundamentális kifejezések** 6. **Elsődleges kifejezések** 7. **Pillérkifejezések** Ha szeretnéd, hogy tovább alakítsam vagy bővítsem, kérlek jelezd!

Az online értékesítés alapja a weboldal, tehát nagyon fontos, hogy ami itt történik, az értékesítési szempontból is érdekes a cég számára, de ez lesz a márkánknak az elsődleges bemutatkozó felülete is a felhasználók felé. Már a weboldalhoz is kapcsolódik rengeteg olyan kifejezés, ami lehet, hogy egy picit bonyolultá teszi a megértést. De inkább onnan kezdem, hogy egy ilyen weboldalnak a megjelenésével együtt több csatornán is meg kell, hogy jelenjen egy márka. Általában a közösségi médiában szoktunk először posztolni, vagy közösségi médiában fiókot létrehozni, ezt pedig elegáns néven: social media marketingnek, azaz SMM-nek nevezik.

Amikor egy márka megkezdi a közösségi média stratégiájának kiépítését, gyakran elérkezik az a pillanat, amikor a figyelmét a keresőmarketing irányába is fordítja, különös figyelmet szentelve a Google találati listájának helyezéseire. Két fő megközelítés létezik arra, hogy javítsuk a helyezésünket. Az egyik lehetőség, hogy nem közvetlenül költünk pénzt, hanem inkább időt és energiát fektetünk be, vagy egy tapasztalt SEO szakembert alkalmazunk. A keresőoptimalizálás (SEO – Search Engine Optimization) és a keresőmarketing (SEM – Search Engine Marketing) révén érhetjük el, hogy weboldalunk előrébb kerüljön a találati listákon. A végső cél az, hogy a potenciális vásárlók minél hamarabb rátaláljanak a márkánkra, akár a jól optimalizált tartalom, akár a hirdetések révén.

Ezek a két alapfogalom valójában remekül tükrözi a Google működését a keresőoldalakon. Emellett érdemes megemlíteni a GDN-t, vagyis a Google Display Network-öt is, amely a tartalmi hálózatok világában játszik jelentős szerepet. Ezeken a platformokon, ahol különféle tartalmakat fogyasztunk és olvasunk, a hirdetések megjelenése szintén kulcsfontosságú tényező lehet.

A következő fontos fogalmak mind a mérés és a méréshez kapcsolódó tevékenységek köré épülnek. Ezen a ponton szeretnék egy kis játékra invitálni titeket. Ismerjétek meg Zsófit, aki a Szoknyabolt tipikus vásárlójának, vagyis perszónájának a megtestesítője. Zsófi személye remekül illeszkedik ahhoz a célcsoporthoz, akit a bolt el szeretne érni.

A hárombetűs szavak világában is felfedezhetjük a mélységet és a sokszínűséget. Ezek a rövid, de kifejező szavak gyakran hordoznak olyan jelentéseket, amelyek gazdagítják a kommunikációnkat. Például a "tű", amely nemcsak egy eszközt jelöl, hanem a precizitás és a kreativitás szimbóluma is lehet. Vagy ott van a "szó", ami nem csupán a beszéd alapegysége, hanem a gondolataink kifejezésének kulcsa is. A hárombetűs szavak tehát nem csupán egyszerű nyelvi elemek, hanem a gondolataink és érzéseink közvetítői is.

Zsófi 35 éves, budapesti lakos, és egy nagy multinacionalis cégnél dolgozik menedzserként. Zsófi nap mint nap olvassa a Facebookot, nézi az Instagramot, és ezen kívül TikTok videókat is. Emellett a WMN oldalát is meg szokta nézni, illetve egyéb közéleti és szakmai lapokat, és ezeken keresztül találkozik a szoknyabolt posztjaival és később hirdetéseivel.

Mivel tetszik neki a megtekintett termék, ezért rákattint. Ezt nevezzük CT-nek, azaz click-through-nak, átkattintásnak. Ez a CT a hirdetési rendszereken az egyik alapfogalom, ezt szoktuk mi gyakorlatilag beárazni marketingesként, mennyit ér nekünk egy kattintás, mennyit ér nekünk Zsófi kattintása azért cserébe, hogy ellátogasson a weboldalunkra.

Hogyha ennél tovább megyünk, akkor ugye Zsófinak csak egy kattintása van, de mi nagyon sok Zsófit szeretnénk, hogy kattintson! Úgyhogy fontos az, hogy ahányszor megjelenik a hirdetésünk, ahhoz képest mennyien kattintanak rá. Ennek lesz a CTR, a click-through rate, az az átkattintási arány a feloldása. Tehát, hogy a hirdetésünk mennyire jól találja meg ezeket a Zsófikat és mennyire sokan kattintanak át belőlük. (Amúgy, azt csak így megjegyzem mellékesen, hogy az átkattintási aránynak a meghatározása is lehet egy nagyon jó mutató a kampány sikerességnél.)

Amikor Zsófi megérkezik a szoknyabolt weboldalára, elvárjuk, hogy ott valamilyen aktivitást végezzen. Ezeket az aktivitásokat konverzióknak nevezzük, és két fő típust különböztetünk meg: a soft és a hard konverziókat. A soft konverziók közé tartozik például egy cikk elolvasása vagy egy blogposzt áttekintése, míg a hard konverziókhoz olyan konkrét cselekedetek tartoznak, mint egy termék megvásárlása. Emellett a hírlevélre való feliratkozás is konverziónak számít, és ezek mind a felhasználók egyéni döntésétől és preferenciáitól függenek. Mindenki számára fontos, hogy a saját kompetenciái és céljai alapján mérje az aktivitásokat.

Amit így nézünk marketingesként az a CR, az a conversion rate, tehát a konverziós arány. A megérkezett látogatókból, tehát a sok-sok Zsófiból, aki az oldalunkra érkezik, mennyien hajtanak végre valamilyen konverziót, valamilyen akciót az oldalunkon. Ez nagyon fontos nekünk, mert ez megint azt mutatja, hogy mennyire hatékony az a tevékenység/ kampány, amit csinálunk.

Ahhoz, hogy a Zsófikat sikeresen be tudjuk vonni a konverziós folyamatba, kulcsfontosságú, hogy az oldalunkat a lehető legjobban optimalizáljuk. Ennek egyik alapköve a felhasználói élmény (UX), vagyis a User Experience Design, ami magában foglalja a weboldal esztétikai és funkcionális megtervezését és megvalósítását. Fontos, hogy Zsófi könnyen tájékozódjon az oldalon, hiszen ez alapvetően befolyásolja, hogy végül vásárolni fog-e. Ha valóban azt szeretnénk, hogy Zsófi vásárlásra lépjen, érdemes több helyen is elhelyezni CTA-kat (Call to Action), vagyis akcióra ösztönző gombokat. Ezeknél a gomboknál a szín, a méret és a szöveg mind-mind kulcsfontosságú tényezők lehetnek Zsófi döntésében. Amennyiben Zsófi végül sikeresen megvásárol egy szuper szoknyát a boltunkban, elkezdhetjük elemezni a marketingtevékenységünket és mérni a teljesítményünket. Ez magában foglalja például a CAC (Customer Acquisition Cost), vagyis egy új ügyfél megszerzésének költségét, valamint az ügyfél életciklusának értékét (LTV - Lifetime Value). Ha Zsófi többször is vásárol tőlünk, és kiegészítő termékeket is beszerződik, akkor ő nem csupán egy egyszeri vásárlóvá válik, hanem egy értékes, visszatérő ügyféllé, aki hosszú távon is hozzájárul a vállalkozásunk sikeréhez. Ez a megközelítés különösen fontos, hiszen egy cég csak akkor működhet hatékonyan, ha képes pontosan meghatározni, mennyit ér meg neki egy új ügyfél megszerzése, illetve mennyi profitot hozhat egy olyan vásárló, aki visszatér hozzánk a jövőben.

Ha a büdzsé mérőszámairól van szó, nem feledkezhetünk meg azokról az adatokkal sem, amelyeket a hirdetések során szoktunk figyelemmel kísérni, és amelyek a teljes hirdetési költséghez kapcsolódnak. Az egyik legfontosabb mutató, amikor Zsófi rákattint egy hirdetésre, az a kattintási ár, amit cost per click (CPC) néven ismerünk. Ezt általában maximalizálni próbáljuk, vagy célszámként használjuk. Egy másik, még lényegesebb mutató a konverziók költsége, amely azt jelzi, hogy mennyi pénzt költünk el egy akció, például egy vásárlás vagy egy hírlevél-feliratkozás érdekében. Ezt a Cost Per Acquisition (CPA) vagy Cost Per Conversion (CPConv) néven emlegetjük. Ez a szám azt mutatja meg, hogy mennyit vagyunk hajlandók áldozni egy vásárlásért, vagy egy feliratkozásért a weboldalunkon.

Ha pedig a nagyképet nézzünk ezekről a hirdetési mutatókról, akkor szoktunk ROAS-ról vagy ROI-ról beszélni. Ez a Return on Return Ad Spend, tehát hirdetésekből jövő bevétel és megtérülés, vagy a Return On Investment, tehát a teljes befektetett összegből való megtérülés. Ennek ugye az a különbsége, hogy az investmentben benne lehetnek egyéb tevékenységek mint mondjuk egy PR kampány, egy eseménynek a költsége, vagy akár a kollégáknak a fizetése, míg a Return On Ad Spend, tehát a ROAS-nál kifejezetten csak a hirdetésekre elköltött összegnek a megtérülését szoktuk nézni. Vagyis hogyha elköltünk mondjuk 100 ezer forintot, azért hogy a szoknyabolt.hu-t reklámozzuk, akkor tudunk-e abból mondjuk egy egymilliós bevételt csinálni az eladott szoknyák után? Mert ha igen, akkor egy tíz az egyhez ROAS-ról beszélünk, ami egy nagyon-nagyon szép eredmény.

Általában az a jellemző, hogy a bevétel és a költség aránya körülbelül 5:1, tehát például egy 500 ezer forintos bevételt egy 100 ezer forintos kiadásból tudunk előállítani. Ez az arány azonban kizárólag a hirdetési tevékenységre vonatkozik. A ROI (megtérülési mutató) viszont a teljes marketingköltséget figyelembe véve adja meg a megtérülést.

Persze! Itt van egy egyedi megfogalmazás az "extra fogalmak" témában: --- **Különleges fogalmak** A különleges fogalmak világa tele van gazdag jelentésekkel és érdekes összefüggésekkel. Ezek a kifejezések nemcsak a nyelvi szókincset gazdagítják, hanem mélyebb betekintést is nyújtanak a kultúrák és tudományágak világába. Az extra fogalmak olyan terminológiák, amelyek különleges kontextusban nyernek értelmet, legyen szó akár művészetről, tudományról vagy filozófiáról. Ezek a fogalmak ösztönzik a gondolkodást, új perspektívákat kínálnak, és segítenek megérteni a bonyolultabb összefüggéseket az élet különböző területein. Az extra fogalmak felfedezése izgalmas utazás, amely során nemcsak új tudásra tehetünk szert, hanem a már meglévő ismereteinket is gazdagíthatjuk. --- Remélem, hogy tetszik az átdolgozás! Ha van más téma vagy irány, amire szeretnél fókuszálni, csak szólj!

Érdemes tisztázni, hogy mit is jelent a visszafordulási arány egy weboldal esetében. Ez a mutató azt méri, hogy amikor a látogatók belépnek a szoknyabolt.hu-ra, mennyi időt töltenek el ott. Általában a 20 másodperc körüli időtartam a mérvadó, ami után vagy maradnak, vagy bezárják az oldalt. Ha a látogatók inkább az utóbbit választják, azt visszafordulásnak nevezzük, ami arra utalhat, hogy az oldal nem felelt meg az elvárásaiknak, vagy nem találták meg rajta a keresett információt. Ezek az adatok fontosak, mert az oldal "egészségi állapotát" tükrözik. Ha a visszafordulási arány 50% fölé nő, akkor érdemes alaposan megvizsgálni, mi lehet a probléma, és milyen fejlesztések szükségesek a felhasználói élmény javítása érdekében.

Amit még kiemelten fontosnak tartok, hogy foglalkozzunk a közösségi médiában tapasztalható elköteleződési arány, azaz az Engagement Rate (ER) kérdésével. Ez az arány azt mutatja meg, hogy hányan reagálnak a megosztott tartalmainkra. A reakciók köre széles: lehet szó lájkokról, megosztásokról vagy kommentekről, de kulcsfontosságú, hogy ezeket az adatokat mindig a tartalom elérésével összehasonlítsuk. Például, ha egy posztot száz ember látott, de csupán egyetlen felhasználó lájkolta, akkor az elköteleződési arányunk mindössze 1%-ot mutat. Ez nem tekinthető túl egészségesnek, főleg mivel a közösségi média világa egyre inkább azt mutatja, hogy a nem fizetett tartalmak esetében az elköteleződési arány alacsonyabb. Ideális esetben egy 2-3%-os elköteleződési arány pozitívnak számít a tartalmainknál. Persze, ahogy egyre szélesebb közönséget célozunk meg, az elköteleződési arány általában csökken, de ezt a mutatót mégis fontos egészségügyi indikátornak tekintjük.

Az egyes platformok mélységeit még alaposan körbejárjuk, de először is érdemes megismerkedni néhány alapvető kifejezéssel, amelyekkel a digitális marketing kampányok során találkozhattok. Ha eddig úgy érezted, hogy ezek a terminológiák egy titkos, bonyolult világba vezetnek, remélem, hogy ez a cikk segít egy kicsit felfedni a fátylat, és világosabb képet ad arról, miről is van szó.

A lényeg az, hogy nem szükséges az összes rövidítést azonnal ismerned. Csak azokat tartsd szem előtt, amelyek a jelenlegi kampányod vagy tevékenységed adott fázisában valóban hasznosak számodra.

Fedezd fel a 10 részes sorozat korábbi epizódjait itt!

**1. rész - A digitális marketing rejtett titkai, amelyeket sosem osztottak meg veled** A digitális marketing világa izgalmas és folyamatosan változó, de sokan nincsenek tisztában azokkal a mélyebb összefüggésekkel és stratégiákkal, amelyek valóban meghatározzák a sikert. Ebben a sorozatban felfedjük a digitális marketing sötét titkait, amelyeket a legtöbb szakember nem oszt meg nyíltan. **Az algoritmusok árnyékában** Az első titok, amit érdemes megérteni, hogy a közösségi média platformok és keresőmotorok algoritmusai nem csupán véletlenszerűen működnek. Minden interakció, amelyet a felhasználók végeznek, hatással van arra, hogy milyen tartalmakat látnak. A marketingesek gyakran manipulálják ezeket az algoritmusokat, hogy a lehető legnagyobb elérést biztosítsák kampányaik számára, de ez sokszor etikátlan módszerekkel történik. **A tartalomkészítés művészete** A második titok a tartalomkészítés mögött rejlik. Sokan azt hiszik, hogy elég csupán minőségi tartalmat gyártani, de a valóság az, hogy a tartalom típusának és formátumának is alkalmazkodnia kell a célközönség igényeihez. Ezen kívül a SEO (keresőoptimalizálás) titkos trükkjei, mint például a kulcsszavak finomhangolása vagy a backlinkek kiépítése, alapvető fontosságúak a láthatóság növeléséhez. **A célzott hirdetés rejtelmei** A harmadik titok a célzott hirdetések mögött rejlik. A digitális marketing egyik leghatékonyabb eszköze a hirdetések személyre szabása, de ez egyben a legnehezebb feladat is. A hirdetések sikeréhez pontosan kell ismerni a potenciális vásárlók viselkedését és preferenciáit, ami sok esetben adatok gyűjtésével és elemzésével jár – ez pedig etikai dilemmákat is felvethet. **A stratégiai tervezés fontossága** Végül, de nem utolsósorban, a digitális marketingben a stratégiai tervezés kulcsfontosságú. A rövidtávú sikerek gyakran a hosszú távú célok rovására mennek. A sikeres kampányok mögött alapos piackutatás, célzott üzenetek és folyamatos tesztelés áll, melyek mind hozzájárulnak a márka hosszú távú növekedéséhez. A digitális marketing sötét titkai tehát nem csupán a technikai részletekről szólnak, hanem az etikai felelősségről és a tudatos döntésekről is. Ha ezeket a titkokat megérted és alkalmazod, a digitális világban való érvényesülésed sokkal sikeresebb lehet. Készülj fel, hiszen a következő részben még mélyebbre ásunk a digitális marketing titkos világába!