A hangfelvételek egyértelmű bizonyítékai annak, hogy Hitler maga irányította a holokauszt végrehajtását.

A hangfelvételeken számos magas rangú náci tiszt beszélgetései hallhatók, olyan drámai és felkavaró vallomásokkal, amelyek a háború és a holokauszt alatt alkalmazott náci stratégiákat és a brutális mészárlásokat érintik. Ezek a beszélgetések mély bepillantást nyújtanak a korabeli gondolkodásmódba és a kegyetlen tettek mögötti indítékokba.

A Hoover Intézet weboldalán fellelhető anyagok között található egy különös felvétel, amelyet Bruno Streckenbach SS-tiszt rögzített. Ezen a felvételen világosan megfogalmazódik, hogy Adolf Hitler egyértelmű utasításokat adott a "végső megoldás" végrehajtására, azaz a zsidók tömeges kiirtására vonatkozóan.

Streckenbach felelős volt a Harmadik Birodalom egyik legborzalmasabb fejezetéért, hiszen ő irányította azokat az SS-halálosztagokat, amelyek 1939-ben Lengyelországban ezreket gyilkoltak le. Emellett részt vett az Einsatzgruppen (katonai bevetési csoportok) működtetésében is, amelyek során számos zsidó életét oltották ki. Az ügyészek megpróbálták őt felelősségre vonni legalább egymillió ember haláláért, de Streckenbach végül sosem állt bíróság elé a népirtásban betöltött szerepe miatt.

Az Israel Hayom cikkében hangsúlyozzák, hogy a legújabb felvételek különösen fontosak, hiszen számos történész között folyamatos vita zajlik arról, hogy a holokausztot közvetlenül Hitler parancsára indították-e el, vagy inkább a totalitárius rendszer keretein belül működő, szélesebb körű irányelvek végrehajtására törekvő beosztottak és táborparancsnokok kezdeményezései álltak a háttérben.

A felvételeken Streckenbach beszámolója alapján kiderül, hogy elsőként akkor szerezte tudomását a tervről, amikor egy régi barátja, Erwin Schulz, aki a nyugat-ukrajnai kivégzések felügyeletét látta el, megosztotta vele érzéseit. Schulz arról beszélt, hogy rendkívül kényelmetlenül érezte magát, mikor a zsidók tömeges meggyilkolásának szemtanúja volt.

"Schulz remegett, akárcsak most én, és megkérdezte, hogy mit tervezünk. Én viszont azt válaszoltam neki, hogy nem tehetünk semmit, nem hagyhatjuk hátra az egészet. Egy parancs volt érvényben" - hallható a felvételeken Streckenbach beszámolójában.

Az SS-tiszt végül bátorságot gyűjtve közvetlenül Reinhard Heydrichhez, a parancsnokához fordult, hogy tisztázza a holokauszttal kapcsolatos aggályait.

"Heydrich nagyon csendes volt. Leült a nagy tárgyalóasztal szélére, és azt mondta hogy most már maradjak csendben, fogjam be a szám, ne szóljak bele, mert nem tehetünk semmit. Ez a Führer parancsa. Ő választotta ki az SS-t, hogy végrehajtsa ezt a parancsot. Sem Heinrich Himmler, az SS vezetője, sem pedig ő nem tehet ellene semmit" - hallható Streckenbach a felvételeken.

Thomas Weber, az Aberdeeni Egyetem történészprofesszora, a most nyilvánosságra hozott felvételek egyik felfedezője szerint történelmi jelentőségű Streckenbach azon állítása, miszerint a holokauszt elrendeléséről szóló első parancs közvetlenül Hitlertől származik.

Weber hangsúlyozta, hogy míg a történészek szerint a náci vádlottak a háború utáni perek során félreértelmezték személyes felelősségüket, Streckenbach felvétele példátlan személyes bizonyítékot szolgáltat, amely megerősíti a hatalom és a felelősség szándékos félreértelmezését.

A náci Németország 1942 januárjában hivatalosan is elfogadta a 11 milliós európai zsidóság kiirtására irányuló politikáját, amelyet "a végső megoldás" (Endlösung) néven ismerünk. A holokauszt tragédiája során nemcsak a zsidók szenvedtek, hanem körülbelül kétszázezer olyan cigány is, akiket a nemzetiszocialisták szintén alsóbbrendűnek tartottak, továbbá homoszexuálisok, valamint testi és szellemi fogyatékos emberek is áldozatul estek e borzalmas időszaknak.

A budapesti Holokauszt Emlékközpont információi szerint az európai zsidó holokauszt áldozatainak száma különböző források alapján öt- és hatmillió között mozog. Ebből a csoportból körülbelül minden tizedik áldozat magyarországi zsidó volt, akiknek száma 500-600 ezer főre tehető.

A Magyar Országgyűlés 2000. évi határozata alapján 2001-től minden év április 16-án emlékezünk meg a holokauszt áldozatairól, tisztelegve emlékük előtt. Ezen a napon, 1944-ben, Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján megkezdődött a zsidó közösségek gettóba zárása, amely tragikus események sorozatához vezetett. Az emléknap lehetőséget ad arra, hogy közösen gondoljunk a múlt fájdalmára, és megőrizzük az áldozatok emlékét.