Kína világuralmi törekvéseinek kulcsa a soft power, azaz a vonzó erő alkalmazása, amely lehetővé teszi számára, hogy a globális színtéren ne csupán katonai és gazdasági erejére támaszkodjon, hanem kulturális, politikai és diplomáciai eszközökkel is érvény

A törékeny világrendünk közepén, ahol a forró konfliktusok és a helyi sérelmek összefonódnak, Kína szerepe egyre inkább dominál, különösen Afrikában, ahol a gazdasági érdekek komoly feszültségeket szülnek. Vörös Zoltán, Kína szakértője, és Tarrósy István, Afrika kutatója, a Pécsi Tudományegyetem oktatói, Lenthár Balázs történész és Kacskovics Mihály Béla társaságában mélyreható beszélgetést folytattak a helyzet komplexitásáról.

Az Egyesült Államok stabilitását nem fogják megrengetni, és valójában erre nem is törekednek. Csupán felfedeztek néhány olyan régiót a világban, ahol a Nyugat vagy elvesztette a befolyását, vagy csupán egy kis lökésre van szüksége, hogy visszatérjen. Kína, miközben komoly belső kihívásokkal néz szembe, aktívan terjeszkedik Afrikában, és rájött, hogy ha ott saját magát fejleszti, egyúttal a helyi közösségeket is támogatja – így elkerülve, hogy azok hazatérési vágyat érezzenek.

Afrikában azonban nemcsak a helyi szereplők vannak jelen: az Egyesült Államok prioritási listáján ugyan háttérbe szorul a kontinens, de a múlt gyarmatosítói továbbra is aktívan jelen vannak. Törökország feltűnése mellett Oroszország már évtizedek óta próbálja kihasználni a lehetőségeket. Kacskovics Mihály Béla és Lenthár Balázs Vörös Zoltánnal és Tarrósy Istvánnal közösen mutatták be, miként szövi Kína a világpolitikai hálót maga köré.