Íme egy egyedibb megfogalmazás: "Tiszteld a román nyelvet: az AUR egy abszurd magyarellenes jogszabály bevezetésével kísérletezik - Mandiner"
Már tavaly tavasszal is nagy felzúdulást keltett a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) ötlete, a párt ugyanis olyan törvénytervezetet nyújtott be, amely bevezetné "az etnikai kisebbségek román nemzet iránt kifejezett tiszteletének napját".
Ezen a héten a bukaresti képviselőház kulturális bizottsága egy újabb fontos témát vitatott meg, amely a nemzeti és etnikai kisebbségek román nemzet iránti tiszteletének kérdését érinti. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, egy rövid videóban osztotta meg gondolatait a közösségi médiában, hangsúlyozva, hogy az etnikai kisebbségek meghatározásának kérdése is felmerül, hiszen nem mindenki visel olyan látható jeleket, amelyek alapján könnyen beazonosítható lenne a származása, például a magyar identitás.
Pászkán Zsolt, az erdélyi politikai elemző, nem tartja olyan súlyosnak a helyzetet, inkább egyfajta abszurditásként és felesleges provokációként értékeli azt.
"De hát mit is jelent mindez valójában? Csak a kisebbségnek van kötelessége tiszteletet tanúsítani a román nemzet iránt? Hol van itt a kölcsönösség? A magyaroknak kötelező tiszteletben tartaniuk a román nemzetet, de vajon a románoknak is ugyanez a kötelezettségük a magyarokkal szemben?" - kezd bele a legsúlyosabb kérdésekbe, majd folytatja: "Ennek az egésznek se feje, se farka, az AUR-nak nincs semmiféle valódi álláspontja sem a belpolitikában, sem a külpolitikában, és ilyen áltörténetekkel próbálnak meg elterelni minket a lényeges kérdésekről."
A tisztelet fogalma rendkívül szubjektív, és sok tényezőtől függ, beleértve a kultúrát, a társadalmi normákat és az egyéni értékrendet. De ki az, aki valóban mérni tudja a tiszteletet? Hogyan tudjuk megállapítani, hogy egy adott cselekedet vagy megnyilvánulás tiszteletteljes vagy éppen ellenkezőleg, tiszteletlen? ### Problémák a tisztelet mérésével kapcsolatban: 1. **Szubjektivitás**: A tisztelet értelmezése egyénenként változik, ami megnehezíti a közös megértést. 2. **Kulturális eltérések**: Különböző kultúrák eltérő normákat és elvárásokat támasztanak a tiszteletteljes viselkedés kapcsán. 3. **Generációs különbségek**: A fiatalabb és idősebb generációk eltérően értelmezhetik a tiszteletet, ami konfliktusokhoz vezethet. 4. **Szándék és kontextus**: A cselekedet mögötti szándék és a szituáció kontextusa alapvetően befolyásolja, hogy valami tiszteletteljesnek vagy tiszteletlennek számít-e. 5. **Kommunikációs formák**: A különböző kommunikációs stílusok (pl. verbális, nonverbális) eltérő hatással lehetnek a tisztelet érzékeltetésére. 6. **Hatalmi dinamikák**: A társadalmi hierarchiák és hatalmi viszonyok is befolyásolják, hogy ki és hogyan méri a tiszteletet. 7. **Érzelmi reakciók**: Az emberek érzelmi állapota befolyásolja, hogyan reagálnak mások viselkedésére, ami torzíthatja a tisztelet érzékelését. Ezek a problémák rávilágítanak arra, hogy a tisztelet mérése nem csupán egyszerű kérdés, hanem egy komplex társadalmi és kulturális jelenség, amely alapos megfontolást igényel.
S ha már a kisebbségekre vonatkozik a törvény, akkor a románokra nem? Vagyis egy román leírhatja kendőzetlenül, amit gondol a népről meg az országról, amiért egy magyart büntetnének? "Ha az ember nézi a különféle román véleményvezérek anyagait, szidják a román nemzetet, ki ezért, ki azért, mert túlságosan behódoló, vagy éppen túlságosan nyugatellenes, most ezek közül melyik az, amit egy nem román etnikumú személy nem mondhat?" - teszi fel a kérdést Pászkán, aki szerint ez is mutatja ennek az egésznek a képtelenségét.
S persze, teszi hozzá, nem is az a célja a törvénynek, hogy bármit orvosoljon, hanem tipikus magyarellenes hergelés, lévén a többi közösséget már sikerült annyira eltakarítani, hogy nem lehet velük létszámukból fakadólag riogatni. "S ha már itt tartunk: az a gúny, amit a román nemzetből a szász Klaus Iohannis űzött, azt hova soroljuk?" - fűzi hozzá Pászkán, végül továbbgondolva Kelemen kérdését: eleve ki számít kisebbséginek? "Közjegyzőnél hitelesíteni kell, hogy a következő Facebook bejegyzésemet XY közjegyző által hitelesített módon magyarként teszem?".
A román politikai táj nem idegen a gumiszabályok mentén való gondolkodástól, ami jól tükröződik Sebastian Burduja energiaügyi miniszter legutóbbi megnyilvánulásaiban. Az elemző egyértelmű példaként említi Burduját, aki hónapok óta éles kritikát fogalmaz meg a magyar MVM ellen, az amerikai demokraták által támogatott Expert Forum megbízásából. A miniszter azt állítja, hogy az orosz gázzal előállított áram "szentségteleníti" a román villanyhálózatot. Ám nemrégiben, amikor kiderült, hogy a Törökországból érkező gáz valójában orosz eredetű, Burduja váratlan fordulattal azt nyilatkozta, hogy a származás már nem számít, hiszen ha török vezetéken érkezik, akkor töröknek tekinthető. Ez a megnyilvánulás valóban megdöbbentő - fogalmaz Pászkán.
